| Fokozódó űrszemét probléma
| |
 |
Naprendszer |
|
Most januárban az Egyesült Államok űrfigyelő rendszere az SSN (Space Surveillance Network) egy 31 éves amerikai gyártmányú Thor rakétatestet figyelt meg, amely éppen a 2000 márciusában felrobbant kínai CZ-4 rakéta harmadik fokozatával ütközött össze. A legalább három darabra tört kiégett Thor rakétatest ezzel csak tovább növelte a már most is nagy számban a Föld körül keringő űrszemét mennyiségét. |
|
 Egy animáció a Föld körül keringő űrszemét mennyiségéről és elhelyezkedéséről. A nagyításhoz kattintson a képre. | Jelenleg a Föld körül a becslések szerint több mint 9000 darab kisebb-nagyobb űrszemét kering, amelynek a mennyisége az elkövetkezendő pár évben egyre csak nőni fog. A tudósok szerint jelenleg semmilyen gazdaságos módszer nincs ennek az "űrszeméttelepnek" a felszámolására.
A mérések szerint ezeknek a körülbelül tíz centiméter nagyságú daraboknak az összsúlya nagyjából 5500 tonna lehet, jelentette ki J.-C. Liou és N. L. Johnson. Liou elmondta, hogy ha a mai naptól fogva minden űrtevékenység leállna - ami egyébként úgy sem fog megtörténni -, a darabok száma akkor is tovább nőne, hiszen az orbitán egymással összeütközve több, kisebb darabra törnek. "Azért azt nem állítjuk, hogy ránkszakadna az ég" monda Liou. "Azt azonban meg kell értenünk, hogy mekkora kockázatot is jelent ez".
A legtöbb űrszemét a Föld felett 850 és 1000 kilométeres magasságban kering, ami az emberes űrrepülésekre igazából jelent veszélyt, hiszen a Nemzetközi Űrállomás 400 kilométeres magasságban kering az űrsiklók, pedig 400 és 600 kilométer közötti magasságban repülnek bolygónk felett. Azonban a kereskedelmi és kutatási célú repülések, valamint egyéb más hasonló űr tevékenység számára az űrszemét elég nagy veszélyt jelent – annak az esélye, hogy egy a feljebb említett magasságban keringő műholdat eltalálja egy nagyobb darab és felrobban, körülbelül 60 százalék. A legtöbb hulladék felrobbant műholdakból és az azokat felbocsátó rakéták utolsó fokozatából származik, mely utóbbiakban maradék üzemanyag és nagy nyomású folyadék is lehet, amelyek így egy másik objektummal való ütközés során fel is robbanhatnak.
Egy 2004-es Nasa jelentés szerint a legnagyobb "űrszemét kibocsátó" Oroszország, akit szorosan az Egyesült Államok követ. A többi űrszemét forrás Franciaország, Kína, India, Japán és nem utolsó sorban az Európai űrügynökség. Liou elmondása szerint kizárólag a nagyobb darabok, eltávolításával sikerülhetne elhárítania jövőbeni kutatások és a kereskedelmi űrrepülések előtt az akadályokat.
"Jelenleg nincs semmilyen életképes megoldás, sem technikailag, sem gazdaságilag arra, hogy eltakarítsuk az űrszemetet" mondta Liou. "Remélem a jelentés, majd arra buzdítja a kutatókat, hogy minél jobb megoldásokat dolgozzanak ki a probléma megoldására" A "kötőfékekkel lelassítani, és hagyni visszazuhanni őket a Föld légkörébe, ahol elégnek" módszer előbb utóbb működne, azonban ilyen "fékek" űrszemétre való telepítése hatalmas összegeket emésztene föl.
Az egyik módszer szerint az újonnan fellőtt műholdakat és rakétákat olyan apró manőverező rakétákkal látnának el, amelyek a küldetés végén visszairányítanák őket a Föld légkörébe, ahol teljesen elégnének, s ezzel így nem növelnék az űrszemét mennyiségét. Azonban ez a módszer is rendkívül sok pénzt, összetett energia és irányító rendszer igényelne, tehát ez nem járható út.
Páran felvetették azt is, hogy földre telepített lézerekkel kéne megpróbálni letéríteni a már nem operatív műholdakat és a többi nagyobb űrszemét darabokat, azonban ez a módszer is a műholdak nagy számát és a szükséges hatalmas mennyiségű energiát figyelembe véve nem túl praktikus.
Liou még hozzátette, hogy a veszély ugyan még kicsi, de hamarosan, muszáj lesz foglalkoznunk ezzel a problémával is. Űrportál
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
