Amerikai tudósok szerint a szójababból készült biodízel hatékonysága négyszerese az az etanol alapú üzemanyagokénak. Mindazonáltal a kutatók szerint az Egyesült Államok oljafogyasztásának alig egytizedét lennének képesek pótolni a környezetbarát üzemanyagok. Mégsem a biodízelé és az etanolé a jövő?Észak-koreai válság, iráni válság, Irak – az olaj világpiaci ára szinte egyenletesen kúszik felfelé, a világ egyik legnagyobb olajfogyasztója, az Egyesült Államok pedig lassan ráébred, hogy más energiaforrások után kell néznie. Tavaly augusztusban ugyan elfogadott a Bush-kormányzat egy törvényt, amelyben a bioetanol és a biodízel felhasználásának növelését írják elő, ám ezek az intézkedések egyelőre mindössze cseppek egy nagy tengerben.
Az előírások szerint 2012-re meg kell duplázni a biodízel és etanol használatát. A fejlődés jelentősnek tűnik, ám csupán az olajfogyasztás 5 százalékát váltja ki. Ráadásul könnyen lehet, hogy többet nem is lehet „kisajtolni” ezekből az bioüzemanyagokból.
A bioüzemanyag korlátaiLegalábbis ezt állítják az egyik legnevesebb amerikai tudományos folyóiratban, a
Proceeding of the National Academy of Sciences-ben megjelent cikk szerzői. Az összehasonlító tanulmányban a szójababból készült biodízelt, valamint a gabonafélékből erjesztett etanol alapú üzemanyagot vetették össze, és arra a megállapításra jutottak, hogy a biodízel ugyan jelentősen hatékonyabbnak tekinthető, mint az etanol, ám így is mindössze a üzemanyagigény alig 9 százalékát tudnák fedezni vele az Egyesült Államokban.
Az étkezési növényekből készült etanol az amerikai üzemanyagigény 12 százalékát lenne képes fedezni abban az esetben, ha minden kukoricaföldet alapanyag-ellátóvá alakítanának át. Csakhogy így viszont az élelmiszerellátásban akadhatnának gondok, azaz legjobb esetben is csak 5-6 százalék körüli eredmény lehetne reális a szerzők megállapítása szerint.
A szójabab négyszer hatékonyabbnak tűnik az etanolnál: míg a szójababból készült biodízel felhasználásával az előállításához szükséges energiaigénynek majdnem a dupláját vagyunk képesek kinyerni, addig az etanol alig termel 25 százalékkal több energiát, mint amennyit az előállítása során felemészt. Ez utóbbi különbség elsősorban abból adódik, hogy az etanol előállítása során erjedési folyamatokat kell beindítani, ami viszonylag nagy energiaigényű folyamat.
Ráadásul a környezetet sem kíméli?David Tilman, a Minnesota Egyetem professzora és egyben a cikk egyik társszerzője ennek ellenére nem tartja elkeserítőnek a helyzetet: az AP hírügynökségnek nyilatkozva Tilman elmondta, hogy a mostani etanol alapú üzemanyagok még csak első generációs fejlesztések, azaz van még mit kutatni rajtuk. „Bízni abban, hogy a jelenlegi technológiák révén sikerül megoldani az Egyesült Államok energiaéhségét, leginkább ahhoz hasonlítható, ahogy 1903-ban az emberek bíztak benne, hogy a Wright-fivérek egyszer átrepülik az Atlanti-óceánt” – nyilatkozta Tilman a hírügynökségnek.
Mindazonáltal Alex Farrell, a Berkeley Egyetem szakértője arra is felhívja a figyelmet, hogy az etanol előállítása önmagában is igen gyakran környezetromboló hatású: a talaj komoly eróziójával és tápanyagtartalmának kizsigerelésével lennénk csak képesek nagy mennyiségben etanolt előállítani. Ehhez jön még a rombolás, amely a világ legnagyobb etanolgyártójának, Brazíliának már most komoly gondokat okoz: a dél-amerikai országban ugyan már jelenleg is a felhasználás egynegyedét teszi ki az etanol alapú üzemanyag, csakhogy éppen a brazil őserdők látják kárát ennek a fejlődésnek.
A megoldás?A megoldást Tilman szerint az jelenthetné, ha a természetesen, minimális művelés révén növő füvekből sikerülne előállítani az etanol alapú üzemanyagot: míg ugyanis jelenleg a termesztett növények művelési igénye miatt a kukoricából nyert etanol alig 12 százalékkal csökkenti a károsanyag-kibocsátást, addig a természetesen növekvő füvekből kinyert cellulóz révén a rovarirtó szerek mennyisége és a föld kizsigerelésének mértéke is jelentősen csökkenthető. Igaz, a biodízel ebben a műfajban is jobb mutatókkal rendelkezik: a szójabab alapú biodízellel 41 százalékkal kevesebb szennyező anyag kerül a levegőbe.
A füvekből kinyert cellulóz, mint jövőbeli üzemanyagok alapanyaga egyelőre csak a laboratóriumok falai között tud némi eredményt felmutatni: hosszú utat kell még ahhoz bejárni, hogy cellulóz alapú benzin kerüljön a piacra.