Mi a gömbvillám?
Becslések szerint a népességnek csak 1 százaléka látott életében gömbvillámot. A középkor óta említik ezt a jelenséget, mint a viharok ritka kísérőjét. Keletkezése és mibenléte még mindig rejtély a tudomány számára, habár már 150 éve próbálják megfejteni. Most két új-zélandi kutató, J. Abrahamson és J. Dinniss érdekes elméletet dolgozott ki a gömbvillámok keletkezéséről. Munkájuk során csak elbeszélésekre tudtak támaszkodni, laboratóriumi körülmények között ugyanis eddig még nem sikerült gömbvillámot előállítani. Véleményük szerint ez a jelenség nem más, mint vattacukorszerű, izzó szilíciumgömb, amely akkor keletkezik, amikor egy villám belecsap a földbe. A hatalmas áramerősség és a keletkező hő hatására a föld szilícium-dioxid-tartalma alkotóelemeire bomlik, és a szilíciumionok ritkás gömb alakot vesznek föl.
A több ezer beszámoló alapján a gömbvillám fehér vagy sárgás fényű, nem fényesebb egy 100 wattos izzónál, kiterjedése egy golflabda és egy strandlabda mérete között változik. A szemtanúk elmondása szerint átlagosan 15 másodpercig látható, és robbanásszerűen vagy fény- és hangjelenség nélkül tűnik el. A gömbvillám úszik a föld közelében, mozgásirányát látszólag nem befolyásolja a szél. Megfigyelték, hogy a földnek ütközve visszapattan, elektromos tér hatására pedig eltérül.
 |
A korábbi modellek szerint a gömbvillám izzó plazmagömb, amelyet kémiai égés vagy nukleáris folyamat táplál. Az elképzelések egyike sem tudott azonban minden megfigyelt jelenségre magyarázatot adni. Abrahamson és Dinniss modellje viszont minden eddigi megfigyelést megmagyaráz. A kutatók kiindulópontja a félvezetőipar egyik művelete volt, amelyben nagy áramerősséggel tiszta szilíciumot állítanak elő szilícium-dioxid és szén (SiO2 és C) keverékéből. Kimutatták, hogy más keverékarány, és több mint 3000 kelvines hőmérséklet hatására a természetben is lejátszódhat a folyamat. Többféle talajt elemezve rájöttek, hogy néhol éppen a megadott tartományba esik a SiO2/C arány. A keletkezett szilíciumionok hőmérséklete gyorsan csökken, és nanorészecskékké kondenzálódnak, amelyek a vattacukorhoz hasonló hálózatot alkotnak. Az új-zélandiak természetesen megpróbáltak laboratóriumban gömbvillámot létrehozni, de csak az említett nanorészecskeláncokig jutottak. A sikertelen kísérlet ellenére a modell jól magyarázza a gömbvillám úszó mozgását, a gömbök méretét és az elektromos tér hatását.
A jelenség fényereje, élettartama és megszűnése a hőtartalommal magyarázható. Az élettartam a gömb kialakulása és a szilícium gyors újraoxidációja között eltelt idő. Eközben megy végbe a lehűlés és a részecs-
kék kondenzációja. Kisebb kiindulási hőmérséklet esetén tovább tart a jelenség. A teljes oxidációt gátolja a felületen kialakuló oxidréteg. Az elmondások alapján a kutatók 1,2 és 14 watt közötti fényességet tételeznek föl a látható fény intervallumában. Ha a középpont hőmérséklete viszonylag alacsony, akkor csak az élettartam vége felé kezd látható fénnyel világítani. Ez jól magyarázza azt az állapotot, hogy csak másodpercekkel a villámlás után jelenik meg a gömbvillám.
Az új modell előnye, hogy a megfigyelt jelenségek mindegyikét kielégítően magyarázza. A későbbiekben az említett fizikai és kémiai folyamatok adott körülmények közötti lezajlását kell vizsgálni, hogy megerősítsék vagy cáfolják a modellt.
(Nature)
| Mi a gömbvillám?
Miért és mitől gömbvillám a gömbvillám? Hogyan lesz belőle gömb, és mi által tud „bemenni” akár házakba is?
Erre a kérdésre egyelőre senki sem tudja a választ. Számos régi és újabb keletű elmélet létezik a gömbvillámok keletkezési körülményeinek és tulajdonságainak magyarázatára, ám ezek egyike sem tökéletesen igazolt. Érdekes módon az ezoterikus tanok hívei is sok fantáziát látnak a gömbvillámokban, felfogásuk szerint ezek létezése túlmutat a villámok hátterében rejlő egyszerűen megmagyarázható fizikai jelenségeken.
Laboratóriumi körülmények között egyelőre nem sikerült gömbvillámot előállítani, bár születtek olyan tudományos beszámolók, melyek tanúsága szerint igen hasonló tulajdonsággal rendelkező tűzgolyók megalkotása már lehetséges.
Becslések szerint a népességnek mintegy 1 százaléka lát életében gömbvillámot. Az ezt kutatók többsége soha nem látta a jelenséget, így a kutatás során igen jelentős szerep jut a szemtanúk beszámolóinak.
A gömbvillám jellemábrázolása
Tekintsük át a gömbvillám fő tulajdonságait, melyekről a legtöbb beszámoló említést tesz!
A legtöbbször vihar közben vagy közvetlenül azt követően jön létre, az esetek többségében villámbecsapódás után. Egyes beszámolók szerint a gömbvillám a „normál” villám mentén ereszkedik le a földre, mások azt állítják, hogy a becsapódás helyén keletkezett. Élettartama pár másodperc és néhány perc között változik.
A gömbvillám legtöbbször gömb alakú, szilárdnak vagy igen ritkán gázneműnek tűnő jelenség, mérete néhány centiméteres és néhány méteres átmérő között változik, a legtöbbször focilabda nagyságúnak írják le. Fényessége egy 100 wattos izzóénak felel meg. Színe sokféle lehet, a legtöbbször narancssárga, vörös vagy fehér, de beszámoltak már kék gömbvillámról is. Hangja általában nincs, bár egyesek sistergésről, morajlásról számoltak be. Jellemző azonban, hogy megszűnésekor éles, erős pattanó, robbanó hangot bocsát ki. A szemtanúk közül néhányan ózonra, nitrogén-dioxidra vagy kénre emlékeztető szagról számoltak be, amit jellemzően a gömbvillám eltűnését követően éreztek.
A gömbvillám jellemzően a talajjal párhozamosan halad, „úszik”, nem túl nagy sebességgel. Sokan említették, hogy falakról és a talajról visszapattan, bár mások szerint ezeken lyukat égetve áthalad.
Ugyancsak sokan számoltak be arról, hogy az ablaküvegen, annak károsítása nélkül, áthalad. Emberi sérülést nagyon ritkán okoz (bár előfordult, hogy halálos sérülést idézett elő), de a tárgyakhoz nem kíméletes, főleg az elektromos berendezések leégéséhez vezet. Valószínűleg ezért gondolják a különféle ezoterikus tanok követői, hogy valamiféle szándék és akarat vezérli a gömbvillámokat.
Vajon mi lehet?
A tudományos világ egy része már a gömbvillámok létezésében is kételkedik, egyszerűen nem hiszik el, hogy ilyesmi egyáltalán létrejöhet. A „hívők” különböző – nem tapasztalati –modelleket alkottak a jelenség magyarázatára.
A fizikai modell szerint a gömbvillám elektromos töltéshalmaz, és gyakorlatilag a villámmal azonos karakterrel bír. A kémiai modell kimondja, hogy a gömbvillám valójában égő nitrogén, melyhez az atmoszférikus áramok teremtik meg a feltételeket. Az örvénymodellek szerint a gömbvillám olyan gyorsan pörgő plazma vagy ionizált gáz, melynek összetartását mágneses és elektromos mezők biztosítják.
Mindegyik modell „sántít” egy kicsit, önmagában egyik sem elegendő a jelenség maradéktalan leírásához és – amint erről fentebb szó volt – laboratóriumi reprodukálásához.
Reménysugár?
A közelmúltban két új-zélandi kutató, J. Abrahamson és J. Dinniss érdekes elméletet dolgozott ki a gömbvillámok keletkezéséről. Véleményük szerint ez a jelenség nem más, mint vattacukorszerű, izzó szilíciumgömb, amely akkor keletkezik, amikor egy villám belecsap a földbe. A hatalmas áramerősség és a keletkező hő hatására a föld szilícium-dioxid-tartalma alkotóelemeire bomlik, és a szilíciumionok ritkás gömb alakot vesznek föl.
A kutatók kiindulópontja a félvezetőipar egyik művelete volt, amelyben nagy áramerősséggel tiszta szilíciumot állítanak elő szilícium-dioxid és szén (SiO2 és C) keverékéből. Kimutatták, hogy más keverékarány, és több mint 3000 Kelvines hőmérséklet hatására a természetben is lejátszódhat a folyamat. Többféle talajt elemezve rájöttek, hogy néhol éppen a megadott tartományba esik a SiO2/C arány. A keletkezett szilíciumionok hőmérséklete gyorsan csökken, és nanorészecskékké kondenzálódnak, amelyek a vattacukorhoz hasonló hálózatot alkotnak.
A kutatók természetesen megpróbáltak laboratóriumban gömbvillámot létrehozni, de csak az említett nanorészecskeláncokig jutottak. A sikertelen kísérlet ellenére a modell jól magyarázza a gömbvillám úszó mozgását, a gömbök méretét és az elektromos tér hatását.
Elképzelhető tehát, hogy a közeljövőben sikerül egyértelmű, a tudományos világ nagy része által elfogadott elméletet gyártani a gömbvillámok mibenlétéről. Addig azonban maradnak a találgatások és a borzongás.
|
 |
|
Bíró Zsuzsa
2004. szeptember 2. |
|
| |
|
|
|
|
Gömbvillám
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A gömbvillám légköri jelenség. Kiváltó okai, tulajdonságai és hatásai pontosan nem ismertek. Egyesek a gömbvillámok létezését is kétségbe vonják, kutatásukat áltudománynak minősítve, azonban a rendelkezésre álló információk alapján nagy biztonsággal kijelenthetjük, hogy valóban létező jelenségről van szó, amely még alapos vizsgálatra szorul.
Viszonylag ritka; felmérések szerint csak az emberek egy százaléka látott már gömbvillámot, de ez is fenntartásokkal kezelendő, mivel a laikus személyek gyakran az egyszerű koronakisüléseket (Szent Elmo tüze) is gömbvillámnak vélik. Laboratóriumi körülmények között még nem sikerült megfigyelni, leírásánál csak a szemtanúk beszámolóira hagyatkozhatunk.
A jelenség egyébként régóta ismert; elsőként a kínaiak írták le, időszámításunk előtt 500 évvel, akkor még sárkánytűznek nevezték. Hazánkban a népnyelv matató ménkűnek, vagy egyszerűen ménkűnek nevezte.
Jellemzői
A beszámolók többsége szerint az alábbiak jellemzőek a gömbvillámra:
- szinte mindig földközelben, zivatarok közelében jelenik meg
- átlagos élettartama 15 másodperc, de akár több percig is megmaradhat
- színelőfordulásai fehértől a sárgán és narancssárgán át a vörösig terjednek (ritkábban kék)
- fénye kifejezetten gyenge, anyaga néha áttetsző
- mérete a néhány cm-től a néhány méterig terjedhet
- mozgását befolyásolja az elektromos/mágneses tér, de a szél nem
- szilárd felületeken (föld, fal, ajtó) nem tud áthatolni, visszapattan róluk
- a gömbvillámmal való érintkezés égési sérüléseket, de akár halált is okozhat
- felrobbanással vagy elhalványulással szűnhet meg.
Kialakulása
Kialakulására, természetére vonatkozóan nincs általánosan elfogadott tudományos magyarázat, az idők során sok - köztük néhány igen merész - elmélet született
Egyes feltételezések szerint a gömbvillámok plazmából állnak, de ez esetben nem világos kialakulásuk folyamata.
J. Abrahamson és J. Dinniss elmélete szerint a földbe csapó villámok hatására a szilícium-dioxid és szén tartalmú talajból szilíciumionok halmaza válik ki; ez a gömbvillám [1]
Alternatív elméletek
A parajelenségekkel foglalkozó kutatók szerint a gömbvillámok létezése minden olyan elvnek ellentmond, amelyre a mai fizika épül. Például sérti az energia-, és a töltésmegmaradás ma ismert törvényszerűségeit. Eszerint a gömbvillám, az úgynevezett rendes villámláskor keletkezik, úgy, hogy a villám íve megtörik, és a töréspontnál kilépő energiából, — gömbvillám jön létre. Érdekessége, hogy a keletkezésétől számított néhány másodperc elteltével, a keletkezés helyétől több száz kilométerre is észlelhetik. Ez egyben azt is feltételezi, hogy a tudomány mai állása szerint ismeretlen dimenzióban mozog.
A gömbvillám nappal nem látható, ilyen esetekben, csak az esetleges nyomaiból következtetnek a feltételezett jelenlétére. Az egyébként gyakori jelenség, éjszaka jól látható, de csak ritkán pusztít. Zivataroktól függgetlenül, zárt térben is megjelenhet. Egyes beszámolók szerint előfordul, hogy tárgyakat szippant magába, vagy tárgyak potyognak ki belőle. Néha úgy tűnik mintha szándékosan tenne tönkre elektromos berendezéseket vagy támadna meg embereket.
Amikor egy élő szervezet kapcsolatba kerül a gömbvillámmal, úgy viselkedik, mintha nagyon erős egyenáramot vezetnének bele. A szervezetben hidrogént és oxigént gerjesztve a test folyadékaiban apró buborékok jönnek létre, és a test görcsös állapotba kerül. Ha a szív, vagy a tüdő izmait éri ez az erős hatás, leállhat a légzés, illetve megbénul a szívműködés.
Többféle gömbvillám létezik, a kisebb energiájú gömbvillámok az élő szervezetekkel érintkezve, akár halált is okozhatnak, miközben tűz nem keletkezik, majd nyomtalanul el is tűnnek. A nagyobb energiájú gömbvillámok, már nem csak tüzet gyújtanak, égést okoznak, hanem rombolhatnak is. Az ilyen égés azonban nem hagyományos tűz, hanem elektronsugár, ezért ha ilyet észlelünk nem szabad még megpróbálni sem, vízzel eloltani, mert az, robbanáshoz vezet.
Egely György a gömbvillámról (Egely György: Gömbvillám - a kulcs a negyedik dimenzióban?): „Tárgyakat tüntet el... fémdarabok puhulnak meg a környezetében... mozgó járműveket követ... ablaküvegen párologtat lyukat... vályogfalakat fúr ki - csupa olyan tulajdonság, mellyel szemben értetlenül állunk. A gömbvillám talán az utolsó természeti jelenség, amit alapjaiban nem értünk. S nem is érthetjük, míg a megszokott három térdimenzióban gondolkodunk! - állítja Egely György, a kötet szerzője. Lépjünk hát ki ismert terünkből, és képzeljük el a gömbvillámot négy térdimenziós folyamatként! A negyedik térdimenzió nem fikció, hanem lehetőség egy fejlett technikára, mellyel talán megoldható a matató ménkű rejtélye.”
Külső hivatkozások
- Bergström, Arne, "Electrodynamic confinement - - a new field of science and technology ? (the secret of ball lightning and a new field of science and technology)". Scientor Research & Development. Stockholm, Sweden.
- Corum, Kenneth L., and James F.Corum, "Tesla's production of electric fireballs". Corum & Associates, Inc., Windsor, Ohio
- Talbot, Michel T., "Ball Lightning : Rare Atmospheric Phenomena (RAP)"
- Bill Beaty's Ball Lightning Page and Eyewitness reports
- Various articles, experiments, and information on Ball lightning
- Hochwald, Hans, "Microwave Experiments" Alternative "toaster". (angol)
- 'Ball Lightning' produced using a high voltage arc and carbon
- Darling, David, "Ball lightning". The Encyclopedia of Astrobiology, Astronomy, and Spaceflight. (angol)
- Shelto, J. D., "Eddy Current Model of Ball Lightning". Fruita, Colorado. January 13, 2004. (angol)
- Straight Dope: Does ball lightning really exist? (angol)
- Ball lightning properties (angol)
- Open Directory Project: Ball Lightning (angol)
- Ball Lightning as a Stable Toroid (angol)
Kutatók a tehéngyilkos gömbvillám nyomában
Gumicsizmája mentette meg két ember életét
2001. július 2., hétfő 14:16
Egely György kutatómérnök szerint gömbvillám okozta pénteken tizenhét tehén halálát Büssüben. A szemtanúk elmondása szerint olyan hang kísérte a jelenséget, mintha egy szuperszonikus repülőgépet indítanának be. Az állatok bőgni és ugrálni kezdtek, majd ájultan rogytak össze. A gulyás és a fejőnő életét csak a gumicsizma mentette meg. A boncolás kimutatta, hogy az állatok halálát szívmegállás okozta, ami feltehetőleg elektromos feszültség hatására következett be. A megyei katasztrófavédelmi igazgató a héten szakértőt kér fel az ügy kivizsgálására.
Szívmegállás okozta azoknak az állatoknak a halálát, amelyeket egy állítólagos gömbvillám terített le péntek délután Büssüben. Cséplő Attila, a Kaposvári Állategészségügyi Intézet Diagnosztikai Osztályának vezetője az Indexnek elmondta, a boncolás során a fertőzést és a mérgezést kizárták, egyelőre annyit lehet tudni, hogy a tizenhét tehén elektromos feszültség hatására vesztette életét. Ilyen esetben a hirtelen halált a szívizomzatban bekövetkező bénulás, illetve belső vérzések okozzák.
A gumicsizma mentette meg a gulyást
Mintha szuperszonikus repülőgép indult volna be az állattelepen, olyan hangot észlelt az épület közepén álló gulyás. Az istállóban egyszerre száz tehén bőgött fel, majd eszeveszett ugrálásba kezdtek, hogy megszabaduljanak a láncaiktól. Az állatgondozó még a gumicsizmáján keresztül is érzett bizsergést - mondta Cséplő Attila. Az ajtóban állt egy nő, akinek az volt a szerencséje, hogy még nem kezdett el dolgozni a fejőgéppel. Ő a Tisza zajlásához hasonlította a jelenséget kísérő hangot.
A szarvasmarhák összeestek, majd két perccel később a különös zajok is alábbhagytak. Csak az állatok bőgése folytatódott, de már csak nyolcvanhárman maradtak. A szomszédos istállóban szintén lármáztak a tehenek, a különös jelenség központja azonban nem ott volt, így sikerült megmenekülniük.
Az állatokon semmiféle külsérelmi nyom nem volt látható - folytatta Cséplő Attila. Csak az egyik tehén sérült meg a farktövénél, ami a vergődésének tudható be. Szerdára készül el a szövettani vizsgálat eredménye, akkor már biztosabbat lehet mondani a halál okáról. Fehér Lajos, a Somogy Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság ügyeletese az Indexnek elmondta, a meteorológiai intézettől a héten szakértőt kérnek fel az ügy kivizsgálására.
Kényes téma a gömbvillám
A tudomány hivatalos álláspontja szerint gömbvillám nem létezik, mesterségesen nem tudták előállítani, ezért a vizsgálat kényes, de izgalmas lesz - nyilatkozta lapunknak Wantuch Ferenc villámszakértő. Hivatalos felkérést még nem kapott, de az Index úgy tudja, valószínűleg őt bízzák meg a vizsgálat lefolytatásával. Elsőként a villámlokalizációs rendszer adatait tekinti meg, amely segítségével képet kap az összes, felhők között, valamint felhő és föld között keletkezett villámcsapásról.
Számos professzor véleményével ellentétben a meteorológusok nem zárkóznak el a gömbvillámok létezésétől - folytatta Wantuch Ferenc. A beszámolók szerint a jelenség általában valamilyen zivataros időhöz kötődik, de a kérdéses időpontban nem volt rossz idő a környéken, így különösen rejtélyes az eset.
Minden bizonnyal gömbvillám pusztított Büssőben - mondta az Indexnek Egely György kutatómérnök. A több ezer megfigyelésnek csak a fele kötődik zivataros időhöz, ezért a jó idő nem lehet kizáró ok. A hangjelenség szintén a jelenséghez kötődik, hiszen a nagy mennyiségű elektromos töltés felszabadulásakor búgó hangot lehet hallani. Égési nyomokat sem hagy az áldozaton, az egyenáram miatt csak szívmegállást okoz. A gondozóknak szerencséjük volt, ők a gumicsizmájuknak köszönhetik az életüket.
Évente harminc-negyven gömbvillámról lehet tudni, de nem okoznak ekkora riadalmat, mivel sokszor lakott területen kívül, például egy mezőn fordulnak elő. Egely György a mostani esetről szintén összegyűjti a beszámolókat, hiszen a témával rengetegett foglalkozott, több könyve is megjelent már erről. A kutató úgy véli, a gömbvillámjelenség nyitjára idővel rájönnek majd a tudósok. Az akadémikusok többsége pedig csak az íróasztal melletti gondolkodás miatt idegenkedik attól, hogy elhiggye: a jelenség létezik.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
