Még derűlátó jóslatok szerint is legföljebb 100 évre elegendőek az ismert olaj- és gázmezők. Ha nem akarunk egy napon sötét, fűtetlen lakásokban és irodákban kucorogni, mielőbb át kell térni a megújuló energiaforrások ipari méretű hasznosítására.
Ezen a téren úttörőnek számít Svédország, ahol már az 1973-as olajválság idején megkezdődött a szénhidrogénektől való tudatos elfordulás és az alternatív energiaforrások felkutatása. Ennek köszönhetően három évtized alatt 77-ről 34 százalékra esett a kőolaj részesedése a skandináv ország energiafogyasztásában. Ezzel párhuzamosan pedig 24,7 százalékra nőtt a megújuló energiahordozók (víz, szél, napfény, biomassza) részaránya, amivel a svédek listavezetők Európában (az EU-átlag 6 százalék, hazánkban 1,2%).
Persze a skandináv ország helyzeti előnyt is élvez: számos jelentős vízhozamú és nagy esésű folyója van, s hatalmas erdőségekkel is rendelkezik. Ezáltal sok vízierőműve képes hasznosítani az áramló víz energiáját, míg az erdőkből nyert biomassza szintén korlátlan forrását képezi a bioenergiának. Az észak-európai országban rengeteg kicsiny, de hatékony erőmű található, ezek látják el a lakóházak zömét hőenergiával és (részben) árammal is. Az erőműveket fával és hulladékkal "táplálják".
Az állam bevallott célja, hogy 2020-ig függetlenítse Svédországot a kőolajtól. Ennek érdekében pár éve a közlekedésben is megkezdődött az átállás a megújuló energiahordozók hasznosítására. A nagy autókonszernek (Saab, Volvo) részvételével számos cég jött létre növényi alapú üzemanyagok ipari méretű előállítása céljából. A legígéretesebbnek a bioetanol tűnik, mivel ennek az üzemanyagnak a "fogyasztására" lehet a legegyszerűbben átállítani a hagyományos belsőégésű motorokat - írta a Der Spiegel.
A kémiai eljárás során a forgáccsá aprított fában - magas hőmérsékleten, sav és enzimek hatására - a cellulózmolekulák szőlőcukorrá alakulnak át. (A melléktermék gyanánt keletkező lignin fatüzelésű erőművekbe kerül.) A vizes szőlőcukor oldatot élesztővel keverik össze, a fermentálás során alkohol keletkezik. Ebből desztillálással vonják ki a maradék vizet, s máris kész a végtermék: az etanol. Az Ömsköldsvik cég berendezései két tonna fából 500 liter etanolt képesek kinyerni. Cukornád alapanyagból még jobb hatásfokkal állítható elő ugyanez az üzemanyag - Brazília rá a példa. A dél-amerikai országból a svédek is jelentős mennyiségben importálnak etanolt, míg egyes svéd vállalatok búzából nyerik ki az új üzemanyagot.
A bioetanollal üzemelő gépkocsik ma már tekintélyes hányadát adják a Svédországban forgalomba hozott Saab, Volvo és Ford márkájú autóknak. Az országban 450 töltőállomáson lehet etanolt tankolni - 2009-től mindenütt kapható lesz az alternatív üzemanyag. Ami ráadásul növeli a robbanómotorok teljesítményét. A bioetanol ugyanis gyúlékonyabb, mint a benzin, oktánszáma így valamivel 104 fölött van. Egy Saab 9-5 típusú autó motorja etanollal "itatva" 180 lóerőt ad le - benzines társáé csupán 150-et. Ezáltal a Saab egyszerre képes reklámozni etanol üzemű autóit "nagyobb vezetési élménnyel" és a környezet tudatos védelmével.
Az etanollal hajtott Saabok és Volvók iránti növekvő kereslet mögött persze egy harmadik érv áll: mivel az állam adókedvezményben részesíti az alternatív üzemanyagokat, a töltőállomásokon a bioetanol mintegy 35 százalékkal olcsóbb a benzinnél. Egy stockholmi autósnak ez évente mintegy 180 euró megtakarítást jelent. A svéd fővárosban ráadásul az etanolt fogyasztó gépjárművek mentesülnek a városi útvám alól. Igaz, az autók beszerzési ára - a módosított motor miatt - valamivel magasabb az alapmodellekénél (egy Saab esetében például 400 euró a különbség), de ez alig két év alatt megtérül az olcsóbb tankolások és a megspórolt útvám révén.
(MTI) |