mechanikai energiává való átalakításával foglalkoztam.
Kiindulóként a Thomas Brown féle 2,949,550
sorszámú szabadalmat használtam.
Meglepő észrevételekre tettem szert:
A különböző elektrosztatikus
rendszerekben magasfeszültségen
“reakciómentes” erő jelentkezett.
Ez azt jelenti hogy az anód és
katód nem teljesen egyforma erővel
“vonzzák” egymást, hanem az egyik erő nagyobb.
A két erő különbségét nevezem reakciómentes erőnek.
A kiegyensúlyozatlan erőviszony azt eredményezi,
hogy az egész rendszerre egy irányba ható erő jelentkezik,
mely igyekszik mozgásba hozni a rendszert.
Ezt a jelenséget 3 hasonló típusú elektromechanikus
meghajtó elkészítésére használtam fel a következő módon:
1. Elhelyeztem egymástól párhuzamosan
egy szigetelt drótot valamint szigeteletlen hajszáldrótot.
Hajszáldrót helyett lehet olyan vezető felületet
alkalmazni amelynek éle van.
Magasfeszültségre feltöltve erő
jelentkezik a szigetelt dróttól a szigeteletlen felé.
Ez igyekszik mozgásba hozni a rendszert, lásd
1. és 2. ábrák. Az ábrákon Fx-el jelöltem ezt a
“reakciómentes” erőt.
2. Ilyen erőt úgy is létrehoztam, hogy a szigetelt
drót helyett szigetelt felületet használtam, ez
is egy elektromechanikus meghajtót alkot
(a szigeteletlen vékony drót irányába igyekszik mozogni).
3. A rendszereket hermetikusan lezárva (3. ábra)
szintén elektromechanikus meghajtót hoztam létre,
csak ez valamivel kisebb erővel igyekezett mozgásba kerülni.
A hermetikus leszigeteltség bizonyítja az erő
reakciómentes mivoltát mivel az elektródákat
körülvevő médium nem mozoghat a lezárt térben.
Lezáráskor a szigeteletlen vékony drót irányából
kívül-belül vezető felületet helyeztem (3. ábra),
míg a többi irányból szigetelő felületeket.
Így jött létre a legnagyobb mértékű reakciómentes erő.
Az alábbi ábrákon látható néhány példa
reakciómentes erőt létrehozó rendszerekről:
A reakciómentes erő (Fx) jellemzői:
·Függ a polaritástól. Akkor a nagyobb az
erő amikor a szigeteletlen hajszáldrót (vagy éles felület)
a pozitív. Fordított polaritásnál is a szigeteletlen
hajszáldrót felé jelentkezik az erő, csak akkor kisebb.
Egyes körülzárt rendszereknél melyeknél ha a szigeteletlen
hajszáldrót a negatív, meg is fordulhat az erő
iránya ellenkező irányba és így már a szigeteletlen
hajszáldrót felől a szigetelt elektróda felé fog hatni.
Teljesen hermetikusan lezárt rendszereknél általában
a pozitív elektróda irányába hat az erő.
·A vezetékek egymás közti távolságának (X)
növelésével egy bizonyos mértékig nő majd csökken
az erő. 50kV-on az optimális távolság 12cm.
·A szigetelésen átáramló szivárgóáramtól
csökken, és meg is fordulhat az iránya. Nulla
áramnál a legnagyobb. Ezt kisérleteimben
tapasztaltam. Ha tehát a szigetelt elektróda
szigetelőanyaga nem túl jó és az elektródák
elég közel vannak egymáshoz akkor a rendszeren
keresztül áram folyhat és megfordulhat az erő iránya.
·Ha a hajszáldrótok szabad végei ellenkező irányba
állnak a szigetelt vezetéktől, megfordul az erő iránya.
·A szigetelt vezeték lehet szigeteletlen egy
őt körülvevő szigetelő felületben (4.ábra).
Ez azt jelenti hogy ha a két szigeteletlen
elektróda közül az egyiket behelyezzük egy
szigetelőanyagból lévő dobozba, akkor ettől
az eletródától a szabadban lévő felé fog hatni
a reakciómentes erő.
·Az erő az elektródák közti feszültség
négyzetével arányos. Ezt kisérletekkel állapítottam meg.
·a f1/f2 növekedésével nő, minél kisebb a f2 an
nál nagyobb az erő, pl. 50kV-on f1=1mm, f2=0,15mm,
f3=2mm. Ezt a jelenséget is kisérleteimben tapasztaltam.
·A rendszert körbe lehet zárni oly módon hogy a
szigeteletlen hajszáldrót oldalán vezető felület kell
hogy legyen, a többi oldalak pedig szigetelőek (3. ábra).
! Az erő akkor a legnagyobb, ha mindkét
elektróda egy potenciálon van!
Ez a legújabb kísérletem eredménye,
itt nem folyik áram a rendszerben!
Ha az elektródák a földhöz képest
negatív potenciálon vannak, tehát
elektrontöbblettel rendelkeznek, akkor a
rendszer a hajszáldrót irányába mozog.
Ha viszont a földhöz képest pozitív
potenciálon vannak, ellenkező irányba, a
szigetelt elektróda irányába mozog a rendszer.
Egy meghajtót tehát két-két szigetelt
elektródából és hajszáldrótból lehet
létrehozni, melyek szimetrikusak, pl.
egymás felé néznek a hajszáldrótok,
és a rendszer két szélén állnak a
szigetelt elektródát. Így a bal szigetelt
elektróda és a bal hajszáldrót például a
negatívak, a jobb hajszáldrót és a jobb
szigetelt elektróda pedig a pozitívak.
Ekkor a rendszer jobbra, a pozitív
elektródák irányába fog mozogni,
mégpedig áram nélkül, és az eddigi
kísérleteim alapján a legnagyobb erővel!
A rendszer lényeges különbsége a
Thomas Brown féle rendszerektől az,
hogy szigeteletlen felület helyett
szigetelt vezeték illetve szigetelt
elektróda van használva és így
megoldható a szerkezet érintésvédelme
az 5. ábra alapján.
Szimmetrikus rendszerben a “kinn lévő”
szigeteletlen hajszáldrótok földhöz
képesti potenciálja lehet nulla.
Tehát a “lebegő” tápfeszültség forrást
meg lehet úgy alkotni, hogy a szigeteletlen
vezetékek földhöz képesti potenciálja nullához
tartson (pl. 5. ábra).
A reakciómentes erő kérdést vet fel az
energiamegmaradás törvényében mert
egy szabadban, légüres térben konstans
befektetett teljesítménnyel (ami tarthat
a nullához) a szerkezet folyamatosan
egyenletesen gyorsulna, a sebessége az
időben lineárisan nőne így időben
négyzetesen nőne kinetikai energiája.
Elérkezne az az időpont amikor a
kinetikai energiája nagyobb lenne
a befektetett energiától.
Az energiamegmaradás törvénye
csak valamilyen, a vákuumban létező
energiával magyarázható. Ugyanis
a szerkezet kinetikai energiája arányos
az “átfutott” térfogat méretével.
Ez ezt jelenti hogy ha a szerkezet
keresztmetszete S, bizonyos időben
X távolságot tett meg vákuumban,
konstans táplálással (ami a nulla áram
miatt tart a nullához) akkor a kinetikai
energiája arányos S*X-el.
A meghajtó rajza a legutóbbi kísérleteim szerint:
6.ábra
A térhajtómű felhasználási lehetőségei:
·Űrhajók, szatelitok meghajtása (a rakéta meghajtással ellentétben sohasem ürülne ki az üzemanyagtartály mert ez a meghajtás nem “lövell” ki anyagot az űrhajóból vagy a szatelitből)
·Helyből felszálló repülőgép meghajtása (elég nagy feszültségen felemelhet egy repülőgépet, a feszültség pedig lehet nagy a szigetelt elektróda miatt, ellentétben a Thomas Brown féle meghajtással)
·Általánosan hangtalan mozgást létrehozó meghajtásra (pl. hangtalan tengeralattjáró)
·Villanyáram előállítása (gyorsan, vákuumban forgatva a generátort). Mivel vákuumban bizonyos idő után egy erre kialakított forgó rendszer forgási sebessége nagyobb lehet az össz befektetett energiánál, a különbséggel meg lehetne “csapolni” a rendszert)
Új video, unipoláris rendszer, az alufólia semmihez sincs kötve
A következő videók azért érdekesek mert a hajszáldrótok szerepét izzók helyettesítik. Így szimuláltam hogy hogyan működne a szerkezet vákuumban. Az izzószálak az üvegbúrán keresztül nem tudják ionizálni a levegőt, viszont a reakciómentes erő mégis jelentkezik, ami azt bizonyítja hogy vákuumban is működne a rendszer.
A gyors forgónál a hajszáldrótok szabad végei ellenkező irányba állnak a szigetelt elektródától és itt megfordult a reakciómentes erő iránya és nagyobb lett az erő. Erre a jelenségre nem rég jöttem rá.
A következő videók két hermetikusan lezárt és kívülről teljesen leszigetelt forgó rendszert mutatnak be. Ez egy újabb bizonyítéka a reakciómentes erőnek, mert a hermetikusan lezárt rendszerben a médium nem mozoghat, így ion-szél már szóba sem jöhet.
A tér energiasűrüsége konstans. Ez az energia az elektromágneses és a nullpont energia összege. A magasfeszültségű rendszer kialakítása folytán a szigeteletlen vékony elektróda éleinél és hegyénél valamivel nagyobb lesz az elektromos tér energia sűrüsége mint a környezetben, így itt ritkább lesz a nullpont energia sűrüsége. Ennek következménye hogy reakciómentes erő keletkezik abba az irányba amerre ritkább a nullpont energia sűrüség. A rendszert tehát a nullpont energia "tolja" a hajszáldrótok hegyein keresztül. A nullpont energia sűrüsége a hajszáldrótok hegyes végeinél a legkisebb, így mikor azok ellenkező irányba állnak a szigetelt elektródától, megfordul az erő iránya. Kísérleteim alapján a következő egyenletet kaptam a reakciómentes erő számolására:
A 100kV-os tápegységem kapcsolási rajza:
Végül bemutatom hogy hogyan képzeltem el egy térhajtóműves repülőgépet:
A repülőgépet 3 számítógéppel vezérelt magasfeszültséget előállító elektronika táplálja, így a 3 különböző irányba ható erő segítségével könnyen manőverezhet. A felbecsült szükséges feszültségek pár 10 MV, de mivel a minőséges szigetelőkön keresztül nem folyik áram, hatékony elektronikák segítségével a fogyasztás kicsi lehet.
Ezen az oldalon a reakciómentes erő
egy másik lehetséges előállítási módjával ismerkedhetsz meg. Miklós már nem csak
elméletileg foglalkozott a reakciómentes erővel, hanem a gyakorlatban is
megépített egy kísérleti, működő példányt. Erről olvashatsz a következő
sorokban.
Kutatásaimban az elektromos energia közvetlen mechanikai energiává való
átalakításával foglalkoztam. Kiindulásként a Thomas Brown féle 2,949,550 lajstromszámú szabadalmat
használtam. Meglepő észrevételekre tettem szert: A különböző elektrosztatikus
rendszerekben magasfeszültségen “reakciómentes” erő jelentkezett.
Ez azt jelenti, hogy az anód és katód nem teljesen egyforma erővel “vonzzák”
egymást, az egyik erő nagyobb. A két erő különbségét nevezem reakciómentes
erőnek. A kiegyensúlyozatlan erőviszony azt eredményezi, hogy az egész
rendszerre egy irányba ható erő jelentkezik, mely igyekszik mozgásba hozni a
rendszert.
Ezt a jelenséget 3 hasonló típusú elektromechanikus meghajtó elkészítésére
használtam fel a következő módon:
Elhelyeztem egymástól párhuzamosan egy szigetelt drótot valamint
szigeteletlen hajszáldrótot. Hajszáldrót helyett lehet olyan vezető felületet,
alkalmazni amelynek éle van. Magasfeszültségre feltöltve a szigetelt dróttól a
szigeteletlen felé erő jelentkezik. Ez igyekszik mozgásba hozni a rendszert,
lásd az 1.ábrát és a 2. ábrát. Az
ábrákon Fx-el jelöltem ezt a “reakciómentes” erőt.
Ilyen erőt úgy is létre tudtam hoztam, hogy a szigetelt drót helyett
szigetelt felületet használtam, ez is egy elektromechanikus meghajtót alkot (a
rendszer a szigeteletlen vékony drót irányába igyekszik mozogni).
A rendszereket hermetikusan lezárva (3. ábra) szintén
elektromechanikus meghajtót hoztam létre, csak ez valamivel kisebb erővel
igyekezett mozgásba lendülni.
A hermetikus leszigeteltség bizonyítja az erő reakciómentes mivoltát mivel az
elektródákat körülvevő médium nem mozoghat a lezárt térben. Lezáráskor a
szigeteletlen vékony drót irányából kívül-belül vezető felületet (3. ábra), míg a többi irányból szigetelő felületeket
helyeztem. Így jött létre a legnagyobb mértékű reakciómentes erő.
Az alábbi ábrákon néhány példa látható reakciómentes erőt létrehozó
rendszerekről:
1.ábra
2.ábra
A reakciómentes erő (Fx) jellemzői:
Függ a polaritástól. Akkor a nagyobb az erő amikor a szigeteletlen
hajszáldrót (vagy éles felület) a pozitív. Fordított polaritásnál is a
szigeteletlen hajszáldrót felé jelentkezik az erő, csak akkor kisebb. Egyes
körülzárt rendszereknél, melyeknél ha a szigeteletlen hajszáldrót a negatív, meg
is fordulhat az erő iránya ellenkező irányba és így már a szigeteletlen
hajszáldrót felől a szigetelt elektróda felé fog hatni.
A vezetékek egymás közötti távolságának (X) növelésével egy bizonyos
mértékig nő, majd pedig csökken az erő. 50 kV-on az optimális távolság 12
cm.
A szigetelésen átáramló szivárgó áramtól csökken, sőt meg is fordulhat az
iránya. Nulla áramnál a legnagyobb. Ezt kísérleteimben tapasztaltam. Ha tehát a
szigetelt elektróda szigetelőanyaga nem túl jó és az elektródák elég közel
vannak egymáshoz, akkor a rendszeren keresztül áram folyhat és megfordulhat az
erő iránya.
Ha a hajszáldrótok szabad végei ellenkező irányba állnak a szigetelt
vezetéktől, megfordul az erő iránya.
A szigetelt vezeték lehet szigeteletlen egy őt körülvevő szigetelő
felületben (4.ábra). Ez azt jelenti, hogy ha a két
szigeteletlen elektróda közül az egyiket behelyezzük egy szigetelőanyagból lévő
dobozba, akkor ettől az elektródától a szabadban lévő felé fog hatni a
reakciómentes erő.
Az erő az elektródák közötti feszültség négyzetével arányos. Ezt
kísérletekkel állapítottam meg.
Az f1/f2 növekedésével nő: minél kisebb a f2, annál nagyobb az erő. Pl. 50
kV-on f1 = 1 mm, f2 = 0,15 mm, f3 = 2 mm. Ezt a jelenséget is a kísérleteim
során tapasztaltam.
A rendszert körbe lehet zárni oly módon, hogy a szigeteletlen hajszáldrót
oldalán vezető felület, a többi oldal pedig szigetelő kell hogy legyen (3. ábra).
3. ábra
(a szerkezetet a fent ábrázolt módon lehet körülzárni)
4. ábra
A rendszer lényeges különbsége a Thomas Brown féle rendszerektől az, hogy
szigeteletlen felület helyett szigetelt vezeték illetve szigetelt elektróda van
használva és így megoldható a szerkezet érintésvédelme az 5.
ábra alapján.
5. ábra
Szimmetrikus rendszerben a “kint lévő” szigeteletlen hajszáldrótok földhöz
képesti potenciálja lehet nulla. Tehát a “lebegő” tápfeszültség forrást meg
lehet úgy alkotni, hogy a szigeteletlen vezetékek földhöz képesti potenciálja
nullához tartson (pl. 5. ábra).
A reakciómentes erő kérdést vet fel az energia-megmaradás törvényében, mert
egy szabadban, légüres térben konstans befektetett teljesítménnyel (ami tarthat
a nullához) a szerkezet folyamatosan egyenletesen gyorsulna, a sebessége az
időben lineárisan nőne, így időben négyzetesen nőne a kinetikai energiája.
Elérkezne az az időpont amikor a kinetikai energiája nagyobb lenne a befektetett
energiától. Az energia-megmaradás törvénye csak valamilyen, a vákuumban létező
energiával magyarázható, ugyanis a szerkezet kinetikai energiája arányos az
“átfutott” térfogat méretével. Ez azt jelenti, hogy ha a szerkezet
keresztmetszete S, bizonyos időben X távolságot tett meg vákuumban, konstans
táplálással (ami a nulla áram miatt tart a nullához) akkor a kinetikai energiája
arányos S * X-el.
A meghajtó rajza a legutóbbi kísérleteim szerint:
6. ábra. Egy másik lehetséges kialakítás
A térhajtómű felhasználási lehetőségei:
Űrhajók, szatellitek meghajtása (a rakéta meghajtással ellentétben sohasem
ürülne ki az üzemanyagtartály, mert ez a meghajtás nem “lövell” ki anyagot az
űrhajóból vagy a szatellitből).
Helyből felszálló repülőgép meghajtása (elég nagy feszültségen felemelhet
egy repülőgépet, a feszültség pedig lehet nagy a szigetelt elektróda miatt,
ellentétben a Thomas Brown féle meghajtással).
Általánosan hangtalan mozgást létrehozó meghajtásra (pl. hangtalan
tengeralattjáró).
Villanyáram előállítása (gyorsan, vákuumban forgatva a generátort). Mivel
vákuumban bizonyos idő után egy erre kialakított forgó rendszer forgási
sebessége nagyobb lehet az össz befektetett energiánál, a különbséggel meg
lehetne “csapolni” a rendszert).
A reakciómentes erő magyarázata:
A tér energiasűrüsége konstans. Ez az energia az elektromágneses és a
nullpont energia összege. A magasfeszültségű rendszer kialakítása folytán a
szigeteletlen vékony elektróda éleinél és hegyénél valamivel nagyobb lesz az
elektromos tér energia sűrüsége mint a környezetben, így itt ritkább lesz a
nullpont energia sűrüsége. Ennek következménye hogy reakciómentes erő keletkezik
abba az irányba amerre ritkább a nullpont energia sűrüség. A rendszert tehát a
nullpont energia "tolja" a hajszáldrótok hegyein keresztül. A nullpont energia
sűrüsége
Valódi krimibe illő történetet tarthatnak kezükben olvasóink a Magyar Nemzet négyrészes sorozatában, amely teljes terjedelemben olvasható az alábbiakban:
AJÁNLOM AZ OLDALT
