Szolgáltatások
További cikkek
|
|
Futurisztikus meghajtási elvvel állt elő a NASA
Egy érdekes NASA által finanszírozott kutatás hatodára csökkenthetné a Föld és a Mars közötti távolság megtételére fordított időt.
Egy Mars-utazás hagyományos rakétahajtóművel körülbelül hat hónapig tart. Ez az időtartam a Földre való visszatéréssel együtt akár 3 évre is kiterjedhet, mivel ki kell várni, hogy a két bolygó kellő közelségbe kerüljön egymáshoz. Egy érdekes NASA által finanszírozott kutatás azonban hatodára csökkenthetné az utazásra fordított időt. A megoldást, ami első hallásra kissé tudományos fantasztikumként hat - bár ami a megvalósíthatóságot illeti, sokak számára másodikra is - a Washington Egyetem tudósa, dr. Robert Winglee vázolta fel. Az ő elvével meghajtott űrhajó egy plazmasugarat lovagol meg. Winglee Mágneses Plazma Sugár (röviden Magbeam) Meghajtási rendszere 90 napra csökkentené az oda-vissza út időtartamát.
A Magbeam az elektromos meghajtás, az energia sugárzási rendszerek és a plazmavitorlás technikák egyvelege, mely remélhetőleg nagy tolóerőt és sebességet biztosít. A rendszer a jelenlegi nagy erejű helikon plazmagyorsítókat alkalmazná az energia sugárzásához.
 A rendszerhez űrállomások generálnák a szükséges plazmát - tehát ebből már sejteni lehet az ISS-sel folytatott küszködés tükrében, hogy nem a közeli jövő technikájáról van szó. Az űrhajónak létre kell hoznia saját mágneses mezejét, ami eltereli a plazma sugarat. Az eltérített plazmasugár, mint az esernyőbe belekapott szél hozza létre az űrhajót előre toló erőt. A célbolygó körül keringő másik űrállomás szintén létrehoz egy sugarat, ami érkezéskor lelassítja az űrhajót, majd a kívánt időben elindítja visszafelé.
Általában a Mars-expedíciók akkor indulnak, amikor a Föld és a vörös bolygó egymáshoz képest a legkisebb távolságban vannak. Az űrhajót egy hagyományos rakéta állítaná Föld körüli pályára. Ezt követően a Magbeam-állomás körülbelül négy órán át lövellne plazmasugarat az űrhajóra, megadva a megfelelő löketet az utazáshoz. Az űrhajó körülbelül 50 nap alatt siklana el a Marsig, ahol egy másik állomás fogadná egy újabb sugárnyalábbal, ami lelassítja az űrjárművet. Ezután az asztronauták pályára állíthatják gépüket, majd a küldetésük mivoltából adódóan megkísérelhetik a leszállást is. 11 nap elteltével célszerű visszatérniük a marskörüli pályára, ahonnan a sugarazási procedúra újra kezdetét veszi.
 Ha a kihívásokat sikerül leküzdeni a Magbeam rendszer több előnyt is biztosít majd alkalmazóinak. Elsősorban a már említett gyors utazást kell kiemelni, ami az időtartamból adódóan az űrhajósokra nehezedő kozmikus sugárzást is csökkenti, mely szintén lényeges szempont. A Magbeam a többi energiasugárzásos rendszerrel ellentétben konduktív mágneses kapcsolat létesít, ezért nem kell számolni az energia fókuszálásához szükséges gyűjtőterülettel kapcsolatos problémákkal. Mivel az energiatömeget plazma formájában közvetítik nincs szükség az energia átalakítására sem, írja Winglee tanulmányában.
A rendszer természetesen nagyobb távolságokban is hasznos lehet, bár egy űrállomás kiépítése egy távolabbi bolygó körül jelenleg elég vadul hangzik.
IT/Tech, Hardver
|
Tudomány, Mobil, Film, Játék |
|
 |
|
Hozzászólások
 A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
Tudományos eszmecsere/ New World Order/ # 223, #224, #225 hozzászólás
G. Orwell szerint miért kell a hadsereg...
A bölcsek nem tudósok-a tudósok nem bölcsek
Lao-Ce
|
Mi kerül többe, a katona fizetése, vagy a munkanélküli segély?
Ez nem megoldás, inkább fejlesztenék az oktatást, és helyeznék el őket rendes pályákon.
STS. Gross liftoff:2,040,000 kg Total liftoff thrust: 34.8 MN Speed:7743 m/s Maximum launch payload: 28,800 kg Operational altitude: 185 to 1000 km
|
Igaz sokkal nagyobb gond lenne, ha munkanélkül kóborolnának az országban...
A bölcsek nem tudósok-a tudósok nem bölcsek
Lao-Ce
|
A sík amerikaiakat valahol el kell helyezni. :D
Lehet csak ezért tartják fenn az armyt. :D
STS. Gross liftoff:2,040,000 kg Total liftoff thrust: 34.8 MN Speed:7743 m/s Maximum launch payload: 28,800 kg Operational altitude: 185 to 1000 km
|
Az US Army létszámát szerintem is lehet ne csökkenteni de akkor Irkkal meg a töbi helyel amibe az usa belemászott nekünk is lene gondunk, mert nem vagyunk tul mesze.
|
Hát ez a baj... hagyjunk mindent úgy ahogy van... nekem jó, a többi meg nem számít...
A bölcsek nem tudósok-a tudósok nem bölcsek
Lao-Ce
|
Szerintem a NASA-t ne bántsuk.
Az armyra nem lenne sok szükség, dehát az usa szuperhatalmaskodni akar...
A cia-t, meg az ilyen nyomorék szervezeteket meg inkább hagyjuk...
STS. Gross liftoff:2,040,000 kg Total liftoff thrust: 34.8 MN Speed:7743 m/s Maximum launch payload: 28,800 kg Operational altitude: 185 to 1000 km
|
Én annak örülnék, ha a költségvetés megfordulna:
a NASA, CIA, US Army kapna összesen annyi pénzt, mint amennyit az alant írt programokra most költ az USA kormánya...
A bölcsek nem tudósok-a tudósok nem bölcsek
Lao-Ce
|
Igen már volt :)
dez írta rá asszem, hogy az egyszerű, csak a másik irányba is kell nyomatni egy sugarat.
STS. Gross liftoff:2,040,000 kg Total liftoff thrust: 34.8 MN Speed:7743 m/s Maximum launch payload: 28,800 kg Operational altitude: 185 to 1000 km
|
Lehet hogy irtátok már ha igen akkor mindenkinek bocsi. De mi van az erö ellen erö elvel azt az állomást vagy mit ami a plazmát küldi azt mi tartja ?Mert a képek alapján az ott lebeg.
|
A Pentagon főleg azért kényszerűl takarékoskodni, mert az Afganisztáni és Iraki háború sokkal több pénzbe kerül nekik, mint számították (pl. az összes Iraki Humvee felpáncélozása, stb.). Az idei évre csaknem 500 milliárd $-t számíthatnak a Pentagon kiadási oldalán...
Persze azért siratni nem kell őket, még így is messze ők költik a legtöbbet K+F-re. ;)
|
Ha már tőlük is elveszik a pénzt, akkor nagy sz*rban lehet az USA.
De tényleg, ha a hadsereg sem fejleszt már akkor ki fog? A civil szféra közel sem költ annyit K+F-re mint a hadsereg.
Én nem akarok bankárállamban élni. Pedig az USA-ban most már az megy. És sajna, az EU is közelít.
STS. Gross liftoff:2,040,000 kg Total liftoff thrust: 34.8 MN Speed:7743 m/s Maximum launch payload: 28,800 kg Operational altitude: 185 to 1000 km
|
Egy rakéta elmegy hőpajzs nélkül is.
Egy Mach 5-el, kis magasságban haladó rakéta nem elmegy, hanem inkább szétolvad...
Továbbra is ott a baj, hogy valószinüleg nem követed a katonai kutatásokat. Olyan cuccokat fejlesztenek, mint pl. hiperszónikus, pulzus-hajtóműves robotrepülőgépek, amelyek lézer-radarral tájékozódnak, maguk derítik fel a célpontokat, és miután beazonosították őket és megállapították a célpont típusát, annak megfelelő résztöltetett oldanak ki rá...
Ez bizony igencsak magas szintű technológiát követel (olyannyira, hogy ennek az adott programnak a fejlesztését valószinüleg fel is fogják függeszteni, mivel a Pentagon megkurtítja a fejlesztések költségvetését is, és nem támogat számos olyan programot tovább, amelyek rövid távon nem hoznak eredményt...).
|
Elvileg 2020 ban beindítanak kettőt. Nincs az olyan messze.
STS. Gross liftoff:2,040,000 kg Total liftoff thrust: 34.8 MN Speed:7743 m/s Maximum launch payload: 28,800 kg Operational altitude: 185 to 1000 km
|
HUmanEmber41st: akkor kezdd! :D majd én szponzorállak, de nagy keretre ne számíts. ;)
[NST]Cifu: nyilván ha van valami azt felhasználják a hadseregben is. de ott nem feltétlenül létszükséglet. Egy rakéta elmegy hőpajzs nélkül is. Egy űrhajó is elmegy, csak vissza nem jön. :) Aztán ott a nanotechnológia. Az sem elsősorban a hadsereg igénye, de ha lesz, jóhogy beépítik.
Egy űrhajónak belépéskor kilógrammonként kb. 18 millió J energiát kell leadnia! Egy perccel számolva az 300 kilowatt/kg! Egy rakéta ettől elég messze van.
STS. Gross liftoff:2,040,000 kg Total liftoff thrust: 34.8 MN Speed:7743 m/s Maximum launch payload: 28,800 kg Operational altitude: 185 to 1000 km
|
Azt mondtam, "míg nincs nullponti energiás"...de még a fúziós erőmű is a jövő zenéje...amit írtam, el lehetne kezdeni akár holnap is..
A bölcsek nem tudósok-a tudósok nem bölcsek
Lao-Ce
|
???????????
1.: Vannak hőálló burkolatott igénylő robotrepülőgépek és rakéták (akár Mach 5 sebesség kis magasságban...), hogy az interkontinentális ballisztikus rakéták visszatérő robbanófejeiről ne is beszéljünk.
2.: A nagy hatótávolságú robotgépek és ballisztikus rakéták már az 1950-es években is ugyanolyan elven működő inerciális (tehetettlenségi) irányítórendszerrel rendelkeznek, mint az űrsiklók most, és a mai megfelelőik legalább annyira pontosak, mint az űrsiklóban lévő...
|
Én nem kiabálnám olyan hangosan azt a nullponti energiát. Szerintem nekünk tökéletesen megtenné egy fúziós erőmű. Annál jobb energiaforrás nem kell.
De a napenergiát is ki lehetne használni. Nem értem a napelemek miért olyan drágák. Szilícium. A földkéreg leggyakoribb anyaga. Valószínüleg kicsi a kereslet. Pedig a legjobb az lenne. A szél és vízenergia meg a biomassza már a napenergia közvetett hatásai, erért közel sem olyan jó a naphatásfokuk, mint egy napelemnek.
De a robbanómotorok azok tényleg siralmasak. Több mint 100 éves technológia. Azóta csak foltozták. Egy villanymotorral meg lehet azt csinálni, hogy felmész egy hegyre, meg lejössz róla, és alig fogyasztasz valami áramot(mert lefelé visszatölti az aksit). Vagy a motort hátramenetbe kapcsolod, így fékezel, asszem az is indukál áramot, és az is tölt. És nincs alapjárat, és sebességekből se kell sok(max 2, nagyon profiknak 3). A villanymotor kis fordulaton rendelkezik nagyobb nyomatékkal.
De most olvastam, hogy a Toshibánál csináltak olyan akksit(becsúszott némi nanotechnológia:)), hogy 60szor gyorsabban éri el a 80%-os töltöttséget, mint a hagyományos lítium, és hogy 1000 töltés után csak 1 százalékot vesztettek erejükből, és -40 C-n is működnek.
És ez is valami lítium módosulat, ami ráadásul nagyon könnyű az ólomakkumulátorokhoz képest.
STS. Gross liftoff:2,040,000 kg Total liftoff thrust: 34.8 MN Speed:7743 m/s Maximum launch payload: 28,800 kg Operational altitude: 185 to 1000 km
|
Te nem érted miről van szó.
Tudom, hogy a technológiák nagy részét a hadsereg rendelte meg. De az ő igényeik nem akkorák, mint az űrkutatáséi.
Egy rakétát nem kell hőálló anyagokból építeni, meg 150000xes nagyítású optikával ellátni.
Neki elég az, ha megtalálja a célt, m | | | |
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Nyomtatás
Elküldés e-mailben
Futurisztikus meghajtási elvvel állt elő a NASA
Kereskedelmi forgalomba került a vákuumlift
Nem csupán a hitben rejlik az akupunktúra ereje
Emlékezőképességet kapott a műanyag
Hamarosan indul az újabb Mars szonda
A 3D visszatér, de szemüvegek nélkül
Oxigénhiánnyal küzdenek a légi utasok
Elektromos mezővel hoztak létre fúziót
