A tudósok szerint a Kanada északi-sarkvidéki területein talált állati ősmaradványok azt a „pillanatot” rögzítették, amikor a halak szárazföldi állattá fejlődtek az evolúció folyamán.Egyesült államokbeli paleontológusok a
Nature folyóiratban számoltak be részletesen a „hiányzó láncszemet” képviselő ősmaradványról. A 383 millió éves példányokat krokodilszerű állatként írják le, amelynek lábak helyett még úszói voltak, és valószínűleg a sekély vízben élt.
A paleontológusok e leletek napvilágra kerülése előtt is tudták, hogy a bojtosúszós halak a devon időszak folyamán fejlődtek szárazföldi állatokká. De az ősmaradványok sorában rés tátongott a 385 millió éve élt
Panderichthys hal (amely már mutatja a szárazföldi lénnyé fejlődés korai jeleit) és az
Acanthostega, a legkorábbi ismert tetrapoda (négylábú szárazföldi állatok) között, mely utóbbiak korát 365 millió évesre becsülik.
A „hiányzó láncszem” nyomában1999-ben két paleontológus professzor, Neil Shubin, a Chicagói Egyetemről és Edward Daeschler a philadelphiai Természettudományi Akadémiáról fölkerekedett a kanadai Arktisz átkutatására abban a reményben, hogy megtalálják a „hiányzó láncszemet”, amely megmagyarázza a vízi életmódról a szárazföldire való átmenetet.
Több éves, nem túl sikeres keresés után 2004-ben megütötték a főnyereményt.
„Az igazán figyelemreméltó fölfedezés akkor következett be, amikor a csapat megtalálta egy lapos fejű állat orr-részét, amely egy sziklaszirt oldalából állt ki – ez tökéletesen az, amit az ember találni kíván, hiszen ha szerencsések vagyunk, akkor a csontváz többi része beágyazódott a sziklába” – mondta Shubin professzor.
És valóban, a csoport egy új faj, a
Tiktaalik roseae három, szinte teljes, jó állapotban megmaradt ősmaradványára bukkant. A legnagyobb csaknem elérte a 3 m-es hosszúságot. Az azonban csak a laboratóriumban derült ki, hogy milyen fontos leletre bukkantak.
Krokodilszerű őslényAz élőlény bizonyos jellemzői a halakéival egyező: hártyás úszói vannak és pikkelyek a hátán. De sok olyan vonást is mutat, amely a szárazföldi állatokéval közös. Feje lapos, krokodilszerű, a szemek a fejtetőn ülnek és megfigyelhetők a nyak kezdeményei, amelyeket halakon sosem lehet látni.
|
Az átmenet
|
„Amikor megvizsgáltuk az úszó belsejét, vállat, könyököt és kezdetleges csuklót láttunk, ami nagyon hasonló ahhoz a felépítéshez, amely az összes szárazföldön közlekedő állatnál megfigyelhető” – mondta Shubin professzor. – „Lényegében egy olyan állatunk van, amely úgy épül fel, hogy megtartsa magát a szárazföldön.”
A szem elhelyezkedéséből a tudósok arra következtetnek, hogy valószínűleg sekély vízben élt.
„Elkaptunk egy nagyon jelentős átalakulást a legjobb időpontban. Az állatban az a jelentős, hogy elmossa a különbséget két életforma között: a vízben élő és a szárazföldön élő állat közt.”
Jennifer Clack, a Cambridge Egyetem professzora szerint a lelet ugyanolyan „evolúciós ikonnak” bizonyulhat, mint az
Archaeopteryx – az az állat, amely az általános nézet szerint a hüllőktől a madarak felé vezető átmenetet képviseli.