Akár unalomig ismételhetjük, hogy az adataink biztonsága csak rajtunk áll, ez mind nem ér semmit, ha nem cselekszünk - gondoskodjunk hát az adataink mentéséről!
Vállalati környezetben általában kialakítanak az adatok biztonságáért felelős redundáns rendszereket, és a fontos adatok rendszeres mentésről is gondoskodnak - legalábbis a szervereken lévő adatok esetében. A legújabb számítógépek ma már lehetővé teszik a meghajtókon lévő adatok egy másik winchesterre való tükrözését, de a CD-re, DVD-re való archiválás is bagatell összegből megoldható manapság.
Mindezek ismeretében számítógépünkön lévő adataink elvesztése esetén egyedül csak saját magunkat és legfeljebb a technika ördögét okolhatjuk, aki - mint tudjuk - soha nem alszik.
A merevlemezekről
A mai PC-kben alkalmazott merevlemezes meghajtó a finommechanika és az elektronika csúcsa, mai formáját évek hosszú során nyerte el. Fő feladata a mágneses állapotok rögzítése egy alumínium- vagy üvegalapú, ferro- és diamágneses anyaggal bevont felületen. A rögzítési eljárások tökéletesítése során eljutottak oda, hogy a merevlemez író-olvasó feje a lemez fölötti légpárnán, a milliméter milliomodrészén, egészen pontosan 7-9 nanométer magasságban repül. A párnahatást a merevlemez nagy sebességű forgása idézi elő. Érthető, hogy egy külső erőhatás elmozdíthatja a fejet, amely szélsőséges esetben hozzáérhet a lemez felületéhez, és így felületi sérülést okozhat.
Ahhoz, hogy az írás és olvasás pontossága miatt közel legyen a fej a lemezhez, de ne érjen hozzá, a mechanikai jellemzőket kellett tökéletesíteni. Mivel a felület mágnesességének beállítása és olvasása a repülő test szélére épített tekercs (szerelt egészként fejnek nevezzük) használatával történik, annak kicsinyítése nagyobb adatsűrűséget eredményez. Így a kezdeti apró tekercseket integrált, rétegtechnológiával készült fejek, majd az olvasás érzékenységét nagyban javító magnetorezisztív fejek (amelyek nem a fejben keletkező áramot mérik, hanem a fej ellenállását, ennek értéke pedig a mágneses térerősségtől függően megváltozik) váltották le.
Mindent tönkretesz a porszem a gépezetben
|
|
Egy winchester olvasófeje
|
|
Az adatsűrűség növelése megköveteli a mechanika finomságának is a növelését, valamint a kis tömeget és a nagy tartósságot, ezért már a meghajtó leejtése vagy felnyitása is a rajta található adatok olvashatatlanságát okozhatja. Az olvashatatlanság persze még nem jelenti az adatok megsemmisülését, azok még mindig rajta vannak a lemezen. A meghajtóba kerülő porszem a meghajtó halálához vezethet, hiszen felkarcolja a felületet.
A felületről leváló darabok nemcsak a beépített szűrőben akadnak fenn, hanem a fejre is rárakodnak, megváltoztatva annak repülési tulajdonságát. A hibásan repülő fej nagyobb erővel szakít le a felületről újabb szemcséket, tehát egy lassan induló folyamat lavinaszerű gyors meghibásodáshoz vezethet. Ennek érezhető jele lehet a bizonytalan olvasás, majd a hibás adatszektorok szaporodó száma is. A hőtágulás miatt viszont biztosítani kell a winchesterek szellőzését: az eszközökön ezért egy szellőzőnyílás található, ezen egy vastag papírszűrőn át juthat át a levegő a meghajtó belsejébe. Ha szeretnénk, hogy merevlemezünk hosszú életű legyen, mindenképpen érdemes tehát jól szellőző helyre szerelni a PC-házban.
A meghajtó elindulása és leállása a legkritikusabb művelet, ekkor a fej alatt még nem alakul ki légpárna, amelyen lebegne. A fej kikapcsolt állapotban egy különleges helyen - parkoló pályán - hozzáér a lemezhez, újabb meghajtók esetén rámpáról indul akkor, amikor a lemez elérte a megfelelő fordulatot. Ha indulás vagy leállás közben megütjük, meglökjük a meghajtót, az nem csak oldalra mozdíthatja ki a fejet, de az a lemeztányérba is beleütközhet, részecskéket szakítva ki a felületből. Ennek eredményét pedig már ismerjük.
Ilyen károkat okozhat egy letapadt olvasófej
| Tűz és víz: adataink ellenségei
A nagy külső fizikai hatások vezetnek a leghamarabb meghibásodáshoz. Ha például másfél méter magasból betonra ejtünk egy meghajtót, az nem biztos, hogy azonnal tönkremegy - ha szerencsénk van, még hetekig, talán hónapokig is működhet, de a sorsa meg van pecsételve.
Végzetes hiba ilyenkor a fej beverődése a felületbe, a fejszerelvény elmozdulása a parkoló pozícióból (ez a fejek letapadását okozza, aminek következtében indításkor a fejek akár le is szakadhatnak a karról), a mechanika beszorulása, vagy az elektronika sérülése. Ha viszont a leggyengébb láncszemnek bizonyuló fej rugalmas felfüggesztése deformálódik, az olvasási hibákat vagy feltűnően lassú olvasást idézhet elő a lemezen. A meghajtó visszajelző LED-jén láthatjuk, hogy iszonyatos küzdelem mellett az adatok olvasási sebessége a nullához közelít.
Egy leejtett merevlemez felületén lévő sérülés
| Az is bekövetkezhet, hogy a meghajtó látszólag túléli a leejtést, és a következő bekapcsoláskor tökéletesen működik, sőt még az adatokat is ki tudjuk olvasni belőle. Nos, ekkor kell elvégezni a mentést, mivel nagy valószínűséggel a meghajtóban sok részecske elszabadult a lemez felületéről, és a lemezfelület is úgy sérült, hogy alkalmanként hozzáér a fejhez. Ha a fej összekarcolódik, akkor nem csak a hibás területen, de minden más helyen is csökkenhet a sikeres olvasások száma, különleges esetekben pedig az operációs rendszer számára helyesnek tűnő, valójában hibás adatok is lehetnek a lemezen. Logikailag tehát kiolvashatjuk ugyan az adatokat, ám azok tartalma nem az lesz, amire számítunk.
Ilyen tünetet produkálhat még a hibás adatkábel vagy a szinkronból kiesett adatátvitel is. Elektronikai hiba a gyengén szűrt tápfeszültség a véletlen rövidzár vagy a statikus kisülés miatt léphet fel, ezért érdemes jó minőségű tápegységet, szünetmentes tápegység, vagy a túlfeszültség- és villámvédőt használni. Ha a meghajtót szállítjuk, akkor azt mindenképpen antisztatikus zacskóban tegyük.
Előzzük meg a bajt!
|
Adataink védőszentje |
|
Normális esetben bekapcsolásakor a számítógép azt írja ki, hogy SMART OK, tehát minden rendben van a meghajtóval. Abban az esetben, ha PC-nk indításakor a SMART FAILURE felirat jelenik meg, készüljünk fel adataink - lehetőleg azonnali - lementésére. A SMART rendszer nem mindenható, bizonyos típusoknál csak a legutolsó (utáni) pillanatban értesít, másoknál a szoftverrel figyelhető adatok változása csalóka lehet. Például a hibás szektorok száma a gyári teszten átment meghajtók esetén is nőhet, de be kell állnia egy stabil értékre. Ha idővel újból szaporodik, akkor készülhetünk meghajtónk halálára.
|
|
|
A merevlemezes meghajtók legtöbbje szerencsére nyugodt, normális hőmérsékletű helyen üzemel, azonban még ekkor sem tudjuk megmondani, hogy a winchester meddig bírja. Olyan ez, mint egy városi autó: sok ezer kilométer után, rozsdától elborítva még lehet, hogy átlagon felül gyorsul és kényelmes - de ki tudja, mikor robban le?
Ahogy az autókban a fedélzeti számítógépet, úgy a merevlemezekben a SMART nevű technológiát (Self-Monitoring, Analysis and Reporting Technology) használják a teljesítmény és az állapot pontos követésére. A meghajtóban futó "program" lényege, hogy figyelemmel kíséri a meghajtó jellemzőit: többek közt az üzemben töltött órákat, a tápfeszültség ki- és bekapcsolásait, az elindulások számát, az olvasási próbálkozások számát, a hőmérséklet.
Mit tehetünk?
A merevlemez élettartamának meghosszabbítása érdekében az eszközt lássuk el kellő hűtéssel - a hűtés nélküli merevlemez-fiókok nem megfelelőek -, és stabil, rezonanciától mentes helyet keressünk neki a házon belül. Az sem árt, ha ventilátor fújja rá a hűs levegőt. Azon kívül, hogy rendszeresen lementjük az adatainkat, figyeljük a meghajtó működését is: az erősödő hangú fejmozgás, a lassú felpörgési idő és az indítás utáni hangos kattanások mind-mind a meghibásodni készülő meghajtókra utalnak.
A winchester lemezére lerakódott füst is adatvesztést okoz
|
A fentiek ismeretében tehát nem kell már a legapróbb gyanús jelre kidobnunk a meghajtót, de tudnunk kell, hogy a továbbiakban már nem bízhatjuk rá a fontos adatainkat. Ha a SMART értékeinek hirtelen változását tapasztaljuk, valószínűleg már az elhalálozás napjához is közel vagyunk, adatainkat ezért helyezzük mielőbb biztonságba! Ha a meghajtónk meghibásodott, és adatainkat nem tudjuk elérni, akkor a legfontosabb, hogy felmérjük, mennyire értékes adatokat tárol a lemezünk.
Erre azért van szükség, mert komoly válaszúthoz érkeztünk. Próbálkozzunk-e magunk, vagy forduljunk szakemberhez. A meghibásodások mindig egyediek, nincs rájuk általános orvosság. Sajnos típusa válogatja, hogy az álló lemezre miként reagálnak a meghajtók (érzékelik-e vagy figyelmen kívül hagyják induláskor), ezért ha azt észleljük, hogy a lemezek nem forognak, miközben a fejek elindultak, biztosak lehetünk abban, hogy a fej megsértette a lemez felületét. Ekkor már csak egy adatmentésben jártas cég segíthet, ez azonban nem olcsó mulatság.
Maga az olvasófej is eléghet
| Szoftveres eszközökkel csak akkor próbálkozzunk, ha pótolhatatlan adatok nincsenek a lemezen, hiszen a fizikailag sérült felületről csak szoftveres eszközökkel vajmi reménytelen megmenteni az adatokat, és nagyobb kárt okozhatunk, mintha nem csináltunk volna semmit. Ha száz százalékig biztosak vagyunk abban, hogy nem mechanikai hiba okozza az adatvesztést (eltűnt egy partíció, eltűntek a fájlok), akkor a SMART gyors ellenőrzése után fájlvisszaállító (csak olvasást engedélyező) programot használhatunk. Az adataink egy-egy hibásan megválasztott program elindítása után egészen biztosan meg fognak változni, ezért kritikus adatok esetén még a Windows lemezellenőrzését se engedjük rá a meghajtóra, hanem inkább forduljunk szakemberhez!
Köhler Zsolt
(A cikkben szereplő képek a Králik és Társa Kft-től származnak.)
|