|
Ha Stefan Rahmstorfnak hihetünk, és prognózisa beválik, a tenger egyes területeken akár 40, de lesz, ahol a 150 centiméteres emelkedést is eléri, ami a part menti területek elöntése mellett pusztító viharok kialakulását is okozza majd. Az eddigi előrejelzések 9-88 centiméteres növekedéssel számoltak, és számos prognózis született már ebben a témában, de Ramsford szerint jócskán alábecsülték a változásokat, ugyanis a világtenger szintje 1870 óta 20 centimétert emelkedett. Ramsford számítógépes modellje a 20. századi hőmérsékleti adatokat veszi alapul, melyek szerint minél magasabb a hőmérséklet, annál magasabbra emelkedik a vízszint. Ha megfigyelései helytállónak bizonyulnak, 2100-ra a világtenger vízszintje az 1990. évi érték fölött fél-másfél méterrel is lehet majd.
Jó néhány előrejelzés létezik a tengerek vízszintjének emelkedését illetően. A bizonytalanságot pedig az okozza, hogy a csak az utóbbi századból vannak használható eredmények. Egyes mérések szerint, mivel 2100-ra a hőmérséklet várhatóan 4,5 Celsius-fokkal emelkedik, ez a melegedés annyira megnöveli a víz térfogatát, hogy 43 centiméterrel emeli meg a vízszintet. Az olvadó sarki jég pedig még csak tetézi a bajt.
A földtörténet korábbi időszakainak változásaiból is lehet következtetni a globális klímaváltozás ezen elkerülhetetlen következményére. Mintegy húszezer évvel ezelőtt a jégkorszakban a tenger szintje 120 centiméterrel volt a mai alatt, az átlagos hőmérséklet pedig 4-5 fokkal volt alacsonyabb, mint ma. Mintegy 120 ezer évvel ezelőtt a hőmérséklet alig egy fokkal volt magasabb, mit most, a tenger szintje viszont 2-6 méterrel a mai fölött volt. Hárommillió éve pedig - miközben a hőmérséklet csak 2-3 fokkal haladta meg napjaink átlagát - a tenger mégis 25-30 méterrel magasabban állt.
Bár a közeljövőben még nem fenyeget fél méternél nagyobb vízszintemelkedés, a pusztító tengeri viharok azonban óriási pusztítást okozhatnak. A part menti területeken, mit például Londonban, New Yorkban és más észak-atlanti településeken egyre gyakrabban tombol a természet, egyes települések pedig végleg víz alá kerülnek.
Nem csak a vízszint emelkedése fenyeget, a partokra lecsapó vihardagályok sokkal nagyobb gyakorisággal és pusztító erővel jelentkeznek, és ezek sokkal nagyobb veszélyt jelentenek, a szárazföldet védő töltések ugyanis nem bírják ki a nyomást. Bár az előrejelzések sokszor a távolabbi jövőről szólnak, a Google Maps már most elkészítette Flood (elöntés) térképét, amelyen a tengerpart közelében élők vagy esetleg az alatt lakók kiszámíthatják, hogy egyméteres emelkedés mely területeket borít el vízzel. Mivel a vízszint nem hirtelen, egyik napról a másikra emelkedik, fel lehet készülni a katasztrófákra - nyugtatja meg tanulmánya végén a Science olvasóit az éghajlatkutató. |
|