Kis magyar szilícium

2006. május 11., csütörtök 11:14

Küldje el ezt a cikket barátjának, ismerõsének!
Nyomtatható változat

"Már nincs is messze a nap, amikor Etyek valamelyik borpincéjében Julia Roberts és Bill Gates koccint, és issza az áldomást egymással" - lelkendezett a Piac és Profit szakírója 2004 szeptemberében a Zsámbéki-medencében épülő magyar Szilícium-völgyről és a szintén a térségbe álmodott futballpályányi filmstúdióról, "Etyekwood"-ról. Most, másfél évvel később minimum Verne Gyula-i fantázia kell ahhoz, hogy, hogy az ember akár Robertset, akár Gatest belelássa a tájba, a fél kézzel bicikliző, másik fél kézzel mobilozó legények és a zsámbéki lángossütő előtt tömörülő helyi nagyságok közé.

A Demján Sándor-féle filmstúdióból egy kapavágásnyi sincs meg; Kenyeres Sándor évekkel ezelőtt eltervezett Szilícium-völgye májusban talán mutat valamit. A budapesti Mammutot jegyző ingatlanmilliomos évekkel ezelőtt nagy svunggal bejelentett Talentis projektje, amely szilícium-völgynyi regionális innovációs központot varázsolna a szántók és legelők helyére, mikrocsipgyár és egyetem helyett egyelőre marad a kulőrlokálnál: mezőgazdasági centrummal indítja a projektet. A Talentis a tervek szerint április végén adja át a vállalkozás első létesítményét, az Agrogate logisztikai központot, amelynek pontosan annyi köze van a szilíciumhoz, mint amennyi Palo Altónak Tökhöz: semennyi se.

Szilícium a nagybani piacon

A 7-8 milliárdosra becsült vagyonával a tavalyi magyar gazdaglista 21-29. helyén tanyázó Kenyeres évekkel ezelőtt álmodta bele a Zsámbéki-medencébe a kaliforniai Szilícium-völgyet, és a tervhez megnyerte Magyar Bálint oktatási minisztert, illetve Vizi E. Szilvesztert, a tudományos akadémia elnökét is, akikkel 2003 tavaszán együttműködési megállapodást írt alá a Talentis. A "tudástranszfer", "tudástérség", "tudásklaszter", "tudásalapú térségfejlesztési koncepció" motívumok köré szerveződő elképzelés fél év múlva "tudásfák" elültetésében csúcsosodott ki: a Talentis a térség 13 települését tisztelte meg egy-egy fával, jelezve, hogy számít rájuk a Szilícium-völgy fejlesztésekor. A térség falvait a szimbolikus fákon kívül egy valós szervezet is összeköti: a Zsámbéki-Medence Regionális Területfejlesztési Társulásnak (ZSÁMÉRT) most a később csatlakozó Tinnyével együtt 14 település a tagja a kevesebb mint ezer lakosú Óbaroktól a több mint tízezres kisvárosig, Bicskéig.

Kenyeres, aki korábban egy ideig Kaliforniában dolgozott, összesen tizenkét milliárd eurónyi befektetést és ötvenezer új munkahelyet ígért a térségnek, az országnak meg közel két százalékos GDP-növekedést és regionális vezető szerepet - legalábbis egy a Parlament gazdasági bizottsága elé benyújtandó, 2004 áprilisából származó prezentáció szerint. Az abban vázolt tervek alapján 2005 végére meg kellett volna lennie a Nemzeti Science Park Ügynökségnek, a Talentis Innovációs és Technológiai Központ és Inkubátorháznak, egy foglalkoztatási társaságnak, egy újabb technológiai központnak, és egy eLearning-projektnek. Ehelyett most, 2006 májusában épül a herceghalmi határban egy disznótelep helyén az Agrogate logisztikai központ, nagybani piaccal és később a Herceghalmi Kísérleti Gazdaság (HKG) nyulaival. A központ tavaly év végi alapkőletételekor Kóka János gazdasági miniszter arra hívta föl a megjelentek figyelmét, hogy "az élelmiszergazdaság a világ leginnovatívabb szektorai közé tartozik." Szilíciumról a miniszter nem beszélt, legalábbis a Zsámbéki-medence Regionális Hírmagazin, "a magyar Szilícium-völgy döntéshozóinak lapjának" beszámolója szerint.

Milliárdos per hektár

A Kenyeres-féle ötlet nem feltétlenül elhibázott. A Szilícium-völggyel való ránézéses összevetésből nem jön ki vesztesen a Zsámbéki-medence, amely szelíd lankáival és a területet körülölelő Vértessel és Gerecsével van olyan csalogató, mint a San Francisco-i öböl környéke, és a nagyváros közelsége is adott - Budapest még az 1-es főúton is közelebb van Pátyhoz, mint San Francisco az ottani 101-esen Mountain View-hoz.

A térség ráadásul kifejezetten népszerű gazdagjaink körében: az etyeki születésű Demján Sándor természetszerűleg fedezte fel a szülőfalujában rejlő potenciált, egy másik milliárdos, Kovács Gábor Telkiben hagyott nyomot a nevezetes magánkórházzal, Kenyeres tehát mindenképpen dinamikusan fejlődő, milliárdosban gazdag területre bökött, amikor annak idején Gödöllő, Szentendre és Csepel helyett a Zsámbéki-medencét választotta.

Az viszont tény, hogy a Szilícium-völgy organikus fejlődés útján jött létre, azt senki nem tervezte meg és rajzolta kockás papírra. A nagy hírű kaliforniai egyetemek (elsősorban a Stanford és a Carnegie Mellon nyugati parti egysége, másodsorban a Santa Clara-i és a San José-i egyetemek) évtizedek óta termelik a technikailag képzett munkaerőt, amely az infrastruktúra, a tőkekoncentráció és az átlagon felüli életkörülmények miatt szívesen alapít start-upot a környéken vagy helyezkedik el valamelyik helyi cégnél, az IBM-nél, az Intelnél vagy a Google-nél. A hazai verziónak ehhez képest a semmiből kell felépülnie, és kezdetben mindenképpen a budapesti emberanyagra kell támaszkodnia.

A vonalzóval rajzolt magyar Szilícium-völgy melletti másik ellenérv, hogy az értékes földön - az ország mezőgazdasági szempontból egyik legjobb termőterületén - épülne, szemben kaliforniai előképpel, amely a sivatag haszontalan homokjából nőtt ki. "Az üzletemberek 5000 hektár termőföld 'hasznosítását' tervezik. A Zsámbéki-medence földjeinek többsége kiváló minőségű, magas aranykoronájú termőföld, amelyen versenyképes biogazdálkodást lehetne folytatni. Úgy tűnik, hogy ehelyett ennek többségét le akarják betonozni" - írta a tervek nyilvánosságra kerülésekor Dr. Csáth Magdolna egyetemi tanár, zsámbéki lakos egy nyilvános levelében. Csáth levelében a "gyönyörű természeti környezetet" védi a "globalizációs úthengerrel" szemben, és a helyi döntéshozatali folyamatokat a diktatúrához hasonlítja, amely semmibe veszi az emberek véleményét.

Maradnak a madarak

"Keményen megpróbáltuk védeni a település érdekeit, kőkemény csaták voltak. Az önkormányzatnak addig van lehetősége beleszólni, amíg el nem fogadja a területrendezési terveket" - mondja Schnaider László, annak a Herceghalomnak a polgármestere, amelynek határában az Agrogate logisztikai központja épül. Schnaider 1978 óta él a kisközségben; a szocialista éra egyik legsikeresebb kirakatgazdaságában, eleinte a HKG kutatójaként dolgozott, a rendszerváltás után függetlenként folyamatosan ő volt a falu polgármestere. "A rendezési tervet átbokszoltuk, és sikerült kompromisszumokat kötni" - mondja a Talentisszel folytatott tárgyalásokról Schnaider, akinek meggyőződése, hogy ha jön a tőke, annak nehezen lehet útját állni.

Az elmúlt három évtizedben magától is sokat változott a falu képe. "A kizárólagos agrárarculat megszűnt, teljességgel átalakult, még a háztájikból is kivesztek az állatok - száznyolcvan fokos fordulat következett be. A községnek most ezerhétszáz lakosa van, de napról napra növekszik a betelepülés" - mondja Schnaider. Herceghalomra elsősorban a fővárosból, de Budaörsről és Törökbálintról is érkeznek új lakók, Schnaider szerint a nagyobb nyugalom reményében. Bár a fejlődésnek a nyugalom is áldozatául esik, az önkormányzat úgy igyekszik védeni a helyieket, hogy elválasztja a kereskedelmi és szolgáltatóövezetet a lakóövezettől.

"Ha nem Szilícium-völgy, akkor is fejlődés" - mondja a polgármester. "Nem gondolom, hogy szembe lehetne menni vele. De a madárcsicsergés és a domboldal nem kerül veszélybe, azt pedig az itt lakók is tudomásul veszik, hogy a fejlődésnek ára van."

"Szebb, mint a Rózsadomb"

Abból a fejlődésből, amelyet a Talentis ígér, egyelőre semmit sem látni a környéken, bár a falvakban a medence imidzsének megfelelően takarosak a porták és harapni lehet a levegőt, ahogy mondani szokás. A XIII. századi templom árnyékában, a zsámbéki piactéren péntek reggel nyüzsög a nép, kettőnyolcvan a pari, háromtíz a csiperke, és a casiós ember azt állítja, bármilyen, az asztalon nem látható műszaki cikket kívánságra előkerít. Herceghalmon is takarosak a porták és harapni lehet a levegőt, bár a falu végén épülő lakónegyed nem egy épülete a koragót helyett a neobarokk jegyében fogant, és méltóságos, sokmilliós giccsbe hajlik. Viszont üres: Herceghalom új lakónegyede alvókerület, ahol nap közben csak a biztonsági rendszerek figyelik az üres utcát.

A légvonalban néhány kilométerre fekvő Páty élettelibb, viszont sarasabb; a falu határában felcsavarodott vásznon hirdetett Pátyi Tavasz nevű rendezvényt az eső mossa. Pátynak a Talentisszel sincs sok szerencséje - a fő projektek egyike sem kerül ide, ami a polgármester szerint sem rajta, sem a mostani képviselőtestületen nem múlt. "Senki nem mondta ki, hogy nem kell. Megfoghatatlan, ki mondta, hogy nem kell. Nagyra becsülöm azt, aki ilyen terveket sző. De a közeg, ami befogadná, még erre nem alkalmas" - mondja a Szilícium-völgyről Dr. Bognár András, aki az MSZP támogatásával, de párton kívüliként nyert a 2002-es önkormányzati választáson. Páty arról nevezetes, hogy a rendszerváltás óta eltelt időben mi nem lett a faluban: nem lett a teherforgalom számára repülőtér, országos diplomatanegyed, "vízicirkusz" (aquapark), és nem lett magánkórház sem, az utóbbiakat végül lenyúlta a falu elől Mogyoród és a szomszédos Telki. Az Outlet Center sem került Pátyra, több éves civakodás után Biatorbágyon nyílt meg úgy két éve.

"A marxizmuson nőttem fel, de itt van a Biblia is az asztalomon. Elolvastam legalább hetvenszer. Az, hogy 'a tudat anyagi erővé válik', benne van mind a kettőben." - kezdi magyarázni a polgármester, miért maradt ki Páty a jóból. "Egyet írjon le, hogy lássa az ország: fontos, hogy egy településen ki a polgármester, de még fontosabb, hogy kik lesznek a települési képviselők. Ha meglesz összel az önkormányzati választás, kiderül, kik lesznek a képviselők, meg tudom mondani, mi várható" - mondja Bognár, aki szerint a faluban meglévő "baráti, haveri, rokoni kapcsolatok miatt tudatosan jó dolog nem tud történni". A helyi viszonyok mellett a hatalommal is baj van: "A politikai elit tizenhat éve azon munkálkodik, hogy itt tartsa a bajt a faluban. Aztán itt őrlődik a nép egy más között, hogy miért nincs ez, miért nincs az."

Az évi egymilliárdos költségvetésű Pátyon 1994 óta megduplázódott a falu lakossága, közben nem épült új óvoda vagy iskola - a pátyiak egyszerűen kinőtték a falut. Bognár arra azért büszke, hogy a falu méretét tekintve itt van az ország legnagyobb élelmiszer-áruháza; sikerült az OTP-től kikönyörögni egy készpénzautomatát, épült 4,5 kilométernyi járda és új házi- illetve gyermekorvosi rendelő is.

"A föld értékét nem az aranykorona adja, hanem az, hogy itt megy az M-1-es autópálya és a 100-as főút, és hogy a falu Buda felé eső része szebb, mint a Rózsadomb" - állítja a polgármester.

Ebből az értékből a rendszerváltás óta most először közvetlenül részesül a pátyi önkormányzat is: egy belga befektető 300 millió forintot fizetett a község pénztárába azért, hogy a falu határában mintegy 120 hektáron golfpálya épülhessen. Ennek viszont semmi köze a Talentis-féle tervekhez, amelyekben szintén szerepel egy golfkomplexum, nem is messze a pátyi partizánpályától.

IQ per hektár

"Ha az ember épít egy Mammut-méretű bevásárlóközpontot, zavarja, hogy valaki a közelben megnyit egy kis üzletet? [A Talentis] egy közösségi beruházás, de nem csak az. Mindenki azt csinál, amit akar" - mondja a konkurens golfpályáról Szénási Zsolt, a Talentis fejlesztési igazgatója a Széna téri bevásárlóközpont legtetején trónoló Talentis-programiroda oválasztalos-bőrszékes tárgyalójában. A rózsaszín menedzseringes, tavaszbarnára sült Szénási épp a floridai Orlandóban tett tanulmányútról érkezett vissza Budapestre, ahol vízi- és vidámparkokat vizsgált, előtanulmányként az Etyeken építendő The Park fantázianevű szabadidőközponthoz. Szénási egészen a kezdetektől, öt éve vesz részt a Talentis fejlesztéseiben, és közben megjárt nem egy mintahelyszínt, így a franciaországi Sophia Antipolis nemzetközi tudományos parkot és az Isle d'Abeau nevű, 1972-ben alapított technopoliszt. Az igazgató azt mondja, a hazai Szilícium-völgy nyilvánvaló késlekedést az értelmetlen bürokrácia okozza: "Egy használaton kívüli vágóhíd - ami magától is összedőlne - bontási engedélyére nyolc hónapot kell várni."

Az Agrogate-központ, az első projekt legalább már épül: "Ezt volt a legegyszerűbb jóváhagyatni" - mondja Szénási. A Talentis tervei szerint a Zsámbéki-medencében húsz éven belül összesen háromszáz projektnek kellene megvalósulnia 12 milliárd eurós értékben - ebbe beletartozik minden az autópálya-csomópontoktól a szökőkutakig. Most tíz projekt tart előkészítő szakaszban, bár vannak akadályok, elsősorban az, hogy a Talentisnek mindössze 400 hektár tulajdonjogát sikerült megszereznie a környéken- ez csak körülbelül akkora terület, mint Zsámbék és a vele egybeépült Tök együttvéve, de az igazgató szerint a kezdeti fejlesztésekhez éppen elég.

Azt még mindig - már évek óta - nem tudni, mi lesz annak a jóval nagyobb földterületnek a sorsa, amelyhez a Talentis földcsere útján próbál hozzájutni úgy, hogy a tulajdonosok által megszerzett, az ország más részein lévő természetvédelmi területeket elcseréli a Zsámbéki-medencében fekvő állami tulajdonú földekre. "A földcsere bármikor bekövetkezhet, de fél évvel a választások előtt minden megállt" - mondja Szénási, aki szerint a földek az egész befektetésnek csak elenyésző részét teszik ki, és különben is: "Kit érdekel az aranykorona per hektár? Az IQ per hektár számít."

"Miért, Budapest mikor lesz kész?"

Szénási Zsolt kiteríti maga elé a zsámbéki kistérség információs térképét, kölcsönkéri a tollamat, és lendületes vonalakkal felrajzolja rá a jövőt. Lesz itt minden. Telkiből indul egy vonal, átvág a Zsámbéki Újmajoron, elmegy a Kis-vető és a Nyári-nagy-földek között - ez lesz az az út, amely összeköti majd Telkit a térség központjának kinevezett Herceghalommal. Az út elkerüli a falut, átszeli a Nagy-pusztai-földeket, az Etyeki-patakot, és a Nazarénus-hegynél eléri Etyeket. Az igazgató sercegő tollal karikákat rajzol Herceghalom köré. Park hátán park. Az egyik karika a herceghalmi Talentis Business Park (TBP), a másik az etyeki The Park, a harmadik a mányi ipari park, és ott a nemsokára elkészülő Agrogate, de épít majd a Talentis autópálya-lejárót, egyetemet, sőt erdőt és tavat is. A költségvetés? Az Agrogate 200, a The Park 400, a mányi park 300, a TBP 150, az etyeki oktatási központ 30 millió euróba kerül - ez összesen több mint egymilliárd euro, vagyis úgy 270 milliárd forint.

A térképre álmodott tudástérség három pillérre, az oktatásra, az innovációra és a technológiára épül; a Talentis egyszerre akar lehetőséget nyújtani a munkához, a szórakozáshoz és a pihenéshez. A sorrend azonban nyilvánvaló: "Úgy tűnik, nem lesz egyszerre Szilícium-völgy, csak a projektek megvalósulásának ütemében - nekünk ebben nincs okunk kételkedni. De az látszik, hogy a profittermelő projektek kerültek előtérbe a non-profit területekhez, az oktatáshoz és a kutatáshoz képest." - mondja a herceghalmi polgármester.

Schnaider László viszont, aki lassan harminc éve él a hipotetikus Szilícium-völgy hipotetikus fővárosában, szkeptikusnak tűnik: szerinte elképzelhető, hogy nem lesz az egészből semmi. "Nem látom azt a tőkét és azt a befektetői szándékot, ami megtöltené a tervet tartalommal" - mondja Schnaider. "Azt állítják, hogy a projekt 80 százaléknyi magántőkéből valósul meg. Eddig ennek a töredéke jött be. Ebben a robbanásszerű fejlődésben nem hiszek - ehhez stabilabb gazdaság kell, és millió feltétel hiányzik. A Herceghalmon élő embereknek pedig nem feltétlenül a Szilícium-völgy a non plus ultra, őket nem feltétlenül ez érdekli. Hanem a saját környezetük."

"Minden nagy dolog egy vízióból indult" - mondja a Talentis fejlesztési igazgatója. "Ez egy nagyon jó üzlet nemcsak Kenyeres Sándornak, hanem nemzetgazdasági szinten is."

A Talentis gyakorlatilag azt ígéri, hogy minden forintnyi állami befektetésre 5 forint befektetési tőkét hoz. Maga Kenyeres Sándor eddig 5-6 milliárd forintot költött a projektre, ebben benne van a cserealapnak szánt földek ára, a harminc fős iroda ötéves üzemeltetése és annak a 200-300 embernek a munkája, akik a projekttel foglalkoznak. "Mi húsz év múlva is itt fogunk fejleszteni, és két- három- négy, ötszörös áron fogunk telkeket eladni" - mondja Szénási, aki legkésőbb két év múlva maga is a Zsámbéki-medencébe költözik majd.

"Hogy mikor lesz kész? Miért, Budapest mikor lesz kész?"