Újabb nemzetközi kutatási eredmények erősítették meg, hogy töretlenül zajlik bolygónk felmelegedése. A jelenlegi trendek gyorsulása rövidesen elvihet bennünket arra a kritikus pontra, ahonnan már egy másik Földön kell majd élnünk. Hazánkra is nagy hatással lehet a klímaváltozás, akár mindennapi életünket is gyökeresen megváltoztathatja.
Újabb eredmények figyelmeztetenek: bolygónk veszélyben van
A NASA klimatológusai megerősítették, hogy az utóbbi 30 évben évtizedenként mintegy 0,2 Celsius-fokkal emelkedett bolygónk átlaghőmérséklete. Egyértelműnek látszik, hogy emögött az ember okozta tényezők húzódnak meg, azaz mi magunk okozzuk az egyre veszedelmesebb méreteket öltő klímaváltozást.
Széleskörű hatások
Jól megfigyelhető, hogy egyes növény- és állatfajok élőhelye jelentősen eltolódik a környezeti körülmények jelentős megváltozása miatt. Ezt a folyamatot a fajok nehezen bár, de egyelőre tudják követni a hűvösebb régiók felé történő elvándorlásukkal.
Emellett a szárazföldi és a tengeri jég is erőteljes olvadásnak indult. Mivel ezek a hatások megváltoztatják, többnyire csökkentik a földfelszín albedóját (fényvisszaverő képességét), így a Napból érkező sugárzás egyre csökkenő hányada verődik vissza a világűrbe, és így egyre növekvő hányada fordítódik a bolygó további melegítésére. Ez egyre inkább egy ördögi kör kialakulásának veszélyét hordozza magában.
A kritikus határ átlépése
A kutatók körülbelül 1 Celsius-fokos további melegedésnél látják azt a kritikus határt, ameddig a globális felmelegedés még kezelhető, azaz az élet még nagy gondok nélkül tud alkalmazkodni a megváltozott viszonyokhoz.
Ezen túl az a megrázó kép tárul elénk, hogy már valószínűleg egy másik bolygóval kell számolnunk, nem azzal a Földdel, amit most ismerünk. Ha a jelenlegi melegedési folyamatok rövidesen nem lassulnak le, akár néhány évtizedes távlatban is növények és állatok tűnhetnek el tömegesen a Földről és gyökeresen megváltozhat az egész ökoszisztéma. A világóceán jelentős szintemelkedése alaposan átrajzolhatja térképeinket, a fizikai környezet komoly változása pedig gyökeresen megváltoztathatja életünket.
Hazai erőfeszítések
Hazánk a nemzetközi erőfeszítések élvonalában haladva folytatja a megelőző intézkedéseket és a felkészülést a kibontakozó éghajlatváltozásra. A VAHAVA program egy több éves kutatási projekt keretében végzi a téma tudományos vizsgálatát. A program most egy operatívabb szakaszba lépett, a Magyar Tudományos Akadémián jelenleg is folyik a hazánkat a klímaváltozásra felkészítő Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia kidolgozása. A több helyszínen megrendezésre kerülő társadalmi viták közül az elsőre a múlt héten került sor. A szakértői értekezleten a várható hatások ijesztően széles skálája merült fel, melyek fokozottan aláhúzzák a megelőzési teendők fontosságát és szükségességét.
Hosszútávú hatások
A tudományos kutatásra óriási felelősséget ró az a határozottan megfogalmazott igény, hogy számos tudományos és gazdasági területen csak akkor várható határozott lépések megtétele, ha a klímakutatás egyértelműen meg tudja adni például a hőmérsékletváltozás irányát és várható mértékét. Petró Bálint (BME Épületszerkezettani Tanszék) kijelentette: a mai épületgépészet minden éghajlati helyzethez tud alkalmazkodni, de csak akkor, ha ehhez pontos hőmérsékleti paramétereket kap. Mégpedig évtizedekre előre, mert az épületek élettartama csak ebben a nagyságrendben értelmezhető. Alapvető kérdés például az, hogy a fűtési vagy a hűtési kapacitást kell-e erősíteni a másik rovására, mert a felesleges tartalékok képzése komoly összegeket emészt fel.
Jól mutatja a klímaváltozás várható hatásainak nagy társadalmi mélységeit, hogy az éghajlat melegedése magával hozhatja korábban ismeretlen kórokozók megjelenését is, melyekkel szemben esetleg védtelen lehet a lakosság. De a meleg fokozódása szükségessé teheti a kialakult szokásos életritmusunk gyökeres megváltoztatását is. Például az egészségre veszélyes legmelegebb déli órák elkerülése érdekében bevezetésre kerülhet a déli szieszta, és eltolódhat az aktív időszak az esti-éjszakai órákra - sorolta Páldy Anna (Országos Környezet-egészségügyi Intézet) a várhatóan szükségessé váló változásokat.
Dinamikusabb stratégia
Pintér Ferenc (ICI Interaktív Meteorológia) arra hívta fel a figyelmet, hogy a mai klímakutatás még nem tudja szállítani a megfelelő megbízhatóságú és pontosságú paramétereket, pláne nem évtizedes távlatokban. Ugyanakkor ez semmi esetre sem szolgáltathat okot a cselekvés halogatására, hanem az előrehaladás stratégiáját kell pontosabban hozzáigazítani a tudományos lehetőségekhez. Ezért dinamikusabbá és flexibilisebbé kell tenni a cselekvési programot, és időben meg kell alkotni az egyes szakterületeken azokat a modelleket, melyek a regionálisan ténylegesen bekövetkező változások alapján képes a szakterületi hatások előrejelzésére és a költségek becslésére.
Láng István (MTA, a VAHAVA projekt vezetője) zárszavában is hangsúlyozta, hogy rendkívül átfogó kérdéskörrel állunk szemben. A téma csak a legszélesebb összefogással tárgyalható mind geográfiai, mind társadalmi értelemben. A klímaváltozás nem kezelhető egy-egy ország határain belül, és nehéz lenne a társadalomnak olyan területét találni, amit ne érinthetne többé-kevésbé az egyre fenyegetőbb klímaváltozás.
A szelek erőssége a tengerszint feletti magassággal szinte egyenes arányban nő. Néhány kilométeres magasságban például a földfelszín i légmozgás erejének a 20-szorosa is mérhető. Holland mérnökök e magassági szelek energiájának felhasználásán dolgoznak. Egy speciális vitorlákból álló energiatermelő rendszeren a „létramalmon” dolgoznak.
Ez az új típusú szélerőmű rendkívül erős kábelre szerelt speciális elemek sorozatából épül fel, amelyek a siklóernyők és a repülőgépek tulajdonságait egyesítik. Míg a siklóernyők a szelek hatására könnyen a magasba emelkednek, és esetükben a leszállásukhoz van szükség erőkifejtésre, a repülők fordítva viselkednek, számukra a felemelkedés igényel energiabefektetést.
A kétféle készséget egyféle ernyőben kombinálva a mérnökök olyan láncot hoztak létre, amely akár többezer méteres, többszáz óriási tagból álló rendszert is körforgásra bír, így pedig energiatermelésre alkalmassá válik.
A tudósok számításai szerint egy tízezer méter magasságba feljuttatott ernyősor akár 100 megawattnyi villamos energiát is termelhet, ami egy kisváros energiaigényét fedezhetné.
A kutatók egyelőre a megfelelő anyagokat keresik, - elsősorban a kábelekhez és az ernyőkhöz, hiszen ezeknek egészen rendkívüli erőhatásokat kell kibírniuk -, valamint a rendszer szabályozásán dolgoznak, amit számítógéppel vezérelhető, felfúvódó vitorlákkal képzelnek el. A tervek szerint a demonstrációs prototípus 2008-ra készül el.
Valódi krimibe illő történetet tarthatnak kezükben olvasóink a Magyar Nemzet négyrészes sorozatában, amely teljes terjedelemben olvasható az alábbiakban:
AJÁNLOM AZ OLDALT
.jpg)
