Mi is az a sötét anyag? |
|
|
335 olvasás |
|
Egy új felfedezés, amely talán közelebb visz minket ahhoz, hogy megértsük, mi is az a sötét anyag, amellyel egyelőre nem tudnak elszámolni az Univerzum kutatói. |
|
A tudós tényeket ismer, ezek alapján modelleket készít a világról, s a modell alapján megjósolja az elkövetkező megfigyelések eredményét. A modell addig jó, amíg a jóslások beigazolódnak. Aztán amikor az új tények nem férnek össze a modellel, akkor vakarja a fejét, és megpróbál új modellt alkotni. Az Univerzumról, amelyben élünk, már sokféle elképzelés megdőlt az elmúlt évszázadokban. A mostani teória, az ősrobbanás elég erősnek tűnik, de ma is vannak olyan tények, amelyekkel nemigen tudunk mit kezdeni. Ilyen tény az, hogy a Világegyetemben megfigyelt galaxisok tömege nemigen adja ki azt a mennyiséget, amit a számítások megjósolnak. Mondhatnám, nagyon nem adja ki. Az elmúlt években ezért az asztrofizikusok bevezettek egy új fogalmat: sötét anyagnak hívják azt, amelynek valahol ott kell lennie, de nem látjuk. Most nyolc csillagász Cambridge-ből és Honoluluból 12 környező galaxist vizsgálva egy olyan megfigyelésről számolt be, amely talán közelebb visz minket ahhoz, hogy megértsük, milyen is ez a sötét anyag - s persze ahhoz is, hogy megértsük, milyen az Univerzum, amelyben élünk. Lukács Béla fizikust Lukácsi Béla kérdezte.
- A feltételezések szerint az Univerzum tömegének nagyobbik részét valami olyan anyag teszi ki, amit mi nem láthatunk vagy nem tudunk érzékelni, ezért is hívják sötét anyagnak. Azt is mondják, hogy 4/5-öd része az Univerzumnak ilyesmiből áll. Megáll ez az állítás?
- Mindenféle százalékokat mondanak az utóbbi években. 1999 után egy olyan álláspont kezd domináns lenni, hogy igen, több a sötét anyag, mint a látható, de azért a 4/5-öd az túlzás. Egy friss adat valami olyasmit mond, hogy 27 százalékát látjuk a tömegnek és 73 százalékát nem látjuk.
- Na most, azért nem látjuk, mert egyszerűen nincsenek módszerek arra, hogy érzékeljük? Mi az oka annak, hogy nem tudjuk megragadni, megfogni?
- Mondok egy példát, amiben én nem hiszek, de attól ez egy példa. Ha valahol nagyon sok hidrogén van, de tökéletesen ionizált, tehát a protonok magukban vannak, akkor innen semmilyen sugárzás nem jön, mert mi sugározna? Ott van egy meztelen pozitív töltés, tehát a tömeg ott van a protonokban, de se rádiósugárzás, se fénysugárzás, semmi nem jön. A részecskefizikusok állandóan azt mondják, hogy ők meg tudnak jósolni olyan részecskéket, amiket még senki sem látott.
- Tehát akkor mindenképpen roppant érdekes egy ilyen bejelentés, mert a fizikus, aki elméletileg megkonstruál valami részecskét vagy valamiféle elméletet arról, hogy mi lehet a sötét anyag, akkor most gyakorlati bizonyítást kaphat vagy éppen cáfolatot az elméletére. Tehát most, amit ezek a csillagászok állítanak, ez egy nagyon konkrét jelölt a sötét anyagra.
- A hírek arról számolnak be, hogy megvan az első sötét galaxis. Tehát ez nem sötét anyag csak úgy véletlenszerűen, nem egy felhő, hanem ez fele akkora vagy negyedakkora mint a saját tejútrendszerünk, tehát ez egy tisztességes nagyméretű holmi és forog. Ez egy nagy jószág. Valószínűleg egy szerkezettel rendelkező valami és sötét.
- Tehát ebből még nem lehet arra következtetni, hogy sok ilyen van és ez tenné ki a 4/5-öd, 70 százalék sötét anyagot?
- Ebből az egyből nem lehet következtetni arra, hogy megvan a hiányzó sötét anyag. A gondolat az, hogyha ebből egy van, akkor lehet több is, csak azokat még azért nem vettük észre, amiért ezt se vettük eddig észre, mert sötét. |
|
|