Légy büszke magyar!



Tudjuk-e, hogy a 895-ös III. Honfoglalás idején, mintegy 500 000 magyar
érkezik a Kárpát-medencébe, és ha összehasonlítjuk ezt a számot a mai
népességi adatokkal (16 000 000), akkor láthatjuk, hogy mi 1100 év alatt
a harmincszorosára növekedtünk a magyarságság lélekszámát illetően?



A mai Franciaország területén például a IX. században 7 000 000 ember
élt és ma mindössze 58 000 000 embert lehet találni Frank honban. Ez
alig 8,5 szeres növekedést jelent.



Tudjuk-e, hogy a Honfoglalás idején Európában csak a görögöknek és a
rómaiaknak volt írásbeliségük, és amikor mi megérkezünk a Kárpátmedence
területére, már kiforrott, kész, mintegy 1700 éves írásbeliséget hoztunk
magunkkal?



Tudjuk-e, hogy az Ómagyar Mária-siralom szövegét mi még a mai napig
értjük, hiszen szókincsét, mind a mai napig használjuk? Shakespeare
drámáit, a művelt angol már csak szótár segítségével képes elolvasni,
mivel annyit változott nyelvük az elmúl 140 év során. A miénk,
megtartotta nyelvtanát és szókincsét. Nem volt hajlandó belesimulni,
beleolvadni a nagy nyelvi forgatagba.



Tudjuk-e, hogy a Magyar Zenetudományi Intézet regisztrálta a 200 000-dik
magyar népdalt, amelyből 100 000 már megjelent nyomtatásban is. A 80
milliós Németországban összesen 6000 (!) népdalt tudtak összegyűjteni.



Tudjuk-e, hogy a magyar mesevilág páratlan az egész világon? Európában
nem ismerik a tündért, hetedhét országot, fanyüvőt, hétfejű sárkányt,
még nyelvtani szinten sem! Nincs szavuk rá.



Tudjuk-e, hogy Európa nem ismerte a magyarok bejövetele előtt a hús
megfőzésének módját? Nem ismerték a villát és a kanalat. Kézzel és
késsel ették a sütött húst. Behoztuk a sajátos fűszerezési technikánkat,
a darabolást, a fűszerekkel való összefőzést. Az édes, sós, savanyú,
keserű ízek mellé mi hoztuk az erős ízt ételeinkben.



Tudjuk-e, hogy azért nem járnak tógában, ma Európában az emberek, mert
mi behoztuk magunkkal a nadrágot, a zakót (kazak), a hosszú kabátot
(kaftán). Amíg Európa saruba, csizmába, bocskorba járt addig mi behoztuk
a háromnegyedes sarkos cipőt. Sőt még az alsó fehérnemű is általunk
kerül a világnak erre a részére. Gondoljuk csak meg, ma Skóciában, ha
valaki igazán korhűen akar a skót népviseletbe felöltözni, akkor nem
vesz alsónadrágot a kockás szoknya alá.



Tudjuk-e, hogy a Honfoglalás idején, mi csodálatos növény és
állatvilággal rendelkeztünk, amit magunkkal hoztunk a belső-ázsiai
térségből? Tudjuk-e, hogy az elmúlt időszakban sikerült, a parlament
által, hivatalosan is nemzeti kinccsé tenni őshonos állatfajaink nagy
részét? A kilenc kutya fajtát, a három parlagi tyúk fajtát, a szilaj
marhát, a három mangalica fajtát, a tincses kecskét, és a galambjainkat.
Ez egyben azt is jelenti, hogy nem lehet őket keresztezni, az országból
kivinni. Tehát meg kell tartani a tiszta vérvonalat. A szürke marhát
sajnos az osztrákok már levédték előttünk.



Tudjuk-e, hogy a hollandok 400 éve termesztik a tulipánt, mi 3000 éve?
Mégis őket hívják a tulipán hazájának. Az egyetlen európai tulipán
fajtának, a Tulipa Hungaricának géncentruma, a Kárpát-medencében van.



Tudjuk-e, hogy a világ második alkotmánya a miénk? Az első az izlandi
700-ból, a második pedig: Szent István király intelmei Imre herceghez.



Tudjuk-e, hogy a reneszánszt, mint művészeti stílust Ausztria és
Németország tőlünk vette át?



Tudjuk-e, hogy az öntözéses gazdálkodást és a vetésforgót is mi
honosítottuk meg a világnak ezen a részén? Mára már Európa elfelejtette
ezt a tudást, és jórészt ennek köszönhető, hogy termőföldjeik
tönkrementek, elhasználódtak. Ez az igazi indok arra, hogy miért is
kellettünk az EU-ba!



És akkor még egy szó sem esett a magyarok ősi hitéről. Ezek persze csak
kiragadott példák, a teljesség igénye nélkül. Talán nem hiába íródtak le.





Jó lenne, ha legalább addig eljutnánk gondolatban, hogy magyarnak lenni
nem szégyen! S akkor talán nem támolyognánk össze-vissza, abban a jogi,
gazdasági és kulturális csapdában, amit nekünk állítottak Brüsszelben. S
hogy nehogy azt higgyük, az író fantáziája, üldözési mániája mondatja
velem ezeket a szavakat, álljon itt egy idézet bizonyságul:



Napóleon megkérdezte Francois Talleyrand-t, hogy mit tegyen a magyarokkal.



Talleyrand válasza: - Felség! Régi szokásuk a magyaroknak, hogy
felnéznek nagyjaikra, és büszkék a múltjukra. Vedd el e nép múltját, és
azt teszel velük, amit akarsz! A monarchia idején megvalósították
Talleyrand elméletét.



És végül, tudjuk-e, hogy 1805-ben 6 ember mert beiratkozni a Pázmány
Péter Tudományi Egyetemre, mert féltek, hogy az osztrákok megölik,
kiirtják családjaikat? S nem sokkal később, 43 év múlva, megremegett a Föld.



Most kereken 200 évvel később ugyanaz a helyzet. És 43 évvel később
vajon újra lesz-e földindulás?



"Jó magyarnak lenni, igen nehéz, de nem lehetetlen!"

(Széchenyi István)







________ Information from NOD32 ________
This message was checked by NOD32 Antivirus System for Linux Mail Servers.
http://www.eset.com


   Ha látsz, hallasz, olvasol,
    átélsz valami érdekeset,
      izgalmasat; ÍRĐ meg
       Te is a listára!
     android@primlista.hu

          www.radiocell.hu
         www.ufoklub.4u.hu
         www.hobbyradio.hu
        www.android.ini.hu





<script type=ext/javascript" src=ttp://imgs.adverticum.net/scripts/doDocWrite.js"></script>
-------------------------------------
Cselekedj időben! Kezdődő hajhullás, hajritkulás hatékony kezelése!
http://ad.adverticum.net/b/cl,1,4095,144174,220283/click.prm