A jelenleg gerjesztett és ismert legforróbb anyag folyékony halmazállapotú   Magyar kutatók a tavalyi év legfontosabb fizikai eseményében

Az Amerikai Fizikai Intézet (AIP) fontossági sorrendbe szedte a 2005-ös esztendő legfontosabb fizikai eseményeit. A lista alapján a Fizika Nemzetközi Évében a legfontosabb eredményt egy olyan kutatás érte el, melynek magyar tudósok is részesei voltak.

Az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlésének döntése értelmében 2005 a Fizika Nemzetközi Éve volt. Az Albert Einstein legnagyobb felfedezéseinek százéves jubileumát ünneplő esztendő legfontosabb fizikai eseményeit az American Institute of Physics összeállítása alapján ismertetjük. Ajánlat The Top Physics Stories for 2005 Az összeállítás angol eredetije PHENIX - a kísérlet honlapja A kutatás honlapja A Fizika Nemzetközi Éve Az ME cikkei a fizika ünnepéről A legfontosabb felfedezés: a jelenleg ismert legforróbb anyag folyadék halmazállapotú A Long Island-i Brookhaveni Nemzeti Laboratórium (BNL) Relativisztikus Nehézion Ütköztető (RHIC) nevű gyorsítójánál négy nagy kísérleti csoport közös bejelentést tett, melyben először számoltak be sokéves adatgyűjtésük egységes értelmezéséről. A RHIC nehézion-ütközéseiben olyan tűzgömb keletkezik, ami a korai Világegyetem egyfajta mása, az Ősrobbanás utáni néhány mikromásodpercből. Noha ez a tűzgömb az atommagok már ismert elemi építőköveiből: kvarkokból és  gluonokból áll, azonban tulajdonságai eltérnek a várakozástól, mivel nem gyengén kölcsönható kvarkok és gluonok gázaként,  hanem sokkal inkább egymással erősen kölcsönható kvarkok és gluonok alkotta folyadékként viselkedik. Ebben a felfedezésben a magyar kutatók jelentős és nemzetközileg is elismert szerepet játszottak. A PHENIX kísérletben három magyar intézmény: a Debreceni Egyetem, az ELTE és a Magyar Tudományos Akadémia KFKI Részecske és Magfizikai Kutató Intézet munkatársai és doktoranduszai vesznek részt, a PHENIX-Magyarország együttműködés keretében, melynek tudományos témavezetője Csörgő Tamás (MTA KFKI RMKI). A Dávid Gábor (BNL és Debreceni Egyetem) vendégprofesszor által vezetett debreceni csoport (Tarján Péter, Vértesi Róbert, Veszprémi Viktor) lényegesen járult hozzá az arany-arany ütközésekben keletkező új anyag azonosításához a részecskesugarak elnyelődését vizsgálva. Az ELTE TTK Atomfizikai Tanszék (Csanád Máté, Deák Ferenc, Kiss Ádám) és a KFKI RMKI kutatói (Csörgő Tamás, Hidas Pál, Ster András [aki az MTA MFA kutatója is],  Sziklai János és Zimányi József) főleg az ütközések frontálisságának meghatározásához, és a folyadékkép érvényességének kísérleti igazolásához járultak hozzá. Kutatásaikat támogatta a Magyar Tudományos Akadémia, az MTA - OTKA - NSF együttműködés, a NATO és az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA). A RHIC gyorsító üzemeltetését az USA Energiaügyi Minisztériuma finanszírozza. A rangsor további szereplői: 2005 további vezető fizikai  eseményeit időrendben sorolja fel az Amerikai Fizikai Intézet (AIP) honlapja: A Cassini űrhajó megérkezik a Szaturnuszhoz, a Huygens szonda pedig sikeresen landol  annak Titán nevű holdján (PNU 716); Szilícium alapú lézereket  fejlesztettek ki (Nature, Február 17.); A legnagyobb mért, Naprendszeren kívülről jövő fénykitörés észlelése (PNU 721); Szilárd anyagban észlelt szuperfolyékonyság újabb bizonyítékai (PNU 724); Naprendszeren kívüli bolygóról jövő infravörös sugárzás észlelése (PNU 724); Zeptogramm tömeg érzékenységű tartókaros szenzor (PNU 725); Alacsony nyomáson fröccsenésmentesen  becsapódó cseppecskék  (PNU 725); Pirofúzió, a piroelektromos kristály segítségével létrehozott fúziós reakció (PNU 729); A hadronok tömegének eddigi legpontosabb, rács-QCD számoláson alapuló leírása (PNU 731); A gyenge kölcsönhatás eddigi legpontosabb mérése (PNU 736); Ultrahideg fermi atomok közvetlenül észlelt szuperfolyékonysága (PNU 734); A "frekvenciafésű"  technika (egy, a 2005-ös Nobel-díjhoz kapcsolódó téma) ultraibolya tartományba való kiterjesztése (PNU 735); A Föld belsejében keletkező neutrínók észlelése (PNU 739); Sötét atom-molekula keverék állapotok (PNU 744); Influenza vakcinák hatékonyságának statisztikus mechanikán alapuló becslése (PNU 724); Hidrofób víz (PNU 747); A 2005-ös fizikai Nobel-díj (PNU 748); Sétáló molekulák (PNU 751); fonon Hall effektus (PNU 750); Kettős neutroncsillagok összeomlásából származó  rövid gamma-kitörések azonosítása (Nature, Október 6.); Hiper-kevert állapotok (PNU 754); További előrelépés a balkezes avagy negatív törésmutatójú anyagok kutatásában, többek között tökéletes lencsézés, infravörös tartománybeli közel tökéletes lencsézés, valamint a negatív törésmutatójú viselkedés infravörös-közeli tartományba való kiterjesztése (PNU 756).