|
|
Segíthet-e a fizika kitörni a Föld fogságából? |
Mindennapi tudomány, 2006. 08. 07., szerk.: Esti judit |
2006. augusztus 10., csütörtök 5:30 |
3149 olvasás |
|
Folytonos-e az idő, s vele együtt a tér? Vagy nagyon pici szemcsékből áll, és akkor a történések is pontról-pontra ugrálnak? A téridő szerkezetének a megfejtése segíthet majd az űrbeli közlekedésben, vagy újfajta energianyerésben. |
|
|
Bolygónk elhagyásának a szükségessége már régóta nemcsak a tudományos fantasztikum világában vetődik fel. Legutóbb Stephen Hawking jelentette ki, hogy az emberiség túlélése azon múlik, képesek leszünk-e a Földön kívül valahol megtelepedni. Ennek a lehetősége pedig nagyon szorosan összefügg a téridő szerkezetének a megfejtésével. Bíró Tamás Sándor, a Központi Fizikai Kutatóintézet munkatársa beszélt a fizika egyik ma megválaszolatlan kérdéséről.
- Nyitott kérdés mindenekelőtt, hogy az idő, és ezért a tér is valóban folytonos-e, vagy van egy bizonyos struktúrája, egy kvantuma, esetleg nagyon-nagyon kis méretekben habszerű. Azt már ma is tudjuk, hogy a habszemcséknek a mérete tíz a mínusz negyvenharmadikon másodperc. Ez azt jelenti, hogy egy nulla, utána negyvenhárom nulla, aztán egy egyes. Ennyied része a másodpercnek.
- Ha az idő nem folytonos, akkor mi lesz a sorsa azoknak az eseményeknek, amelyek éppen abban a - bármilyen pici - pillanatban történnének meg?
- A történések nem egy pillanat alatt történnek. Bár néha úgy tűnik, meglátni és megszeretni egy pillanat műve volt, de fizikai szempontból az egy nagyon-nagyon hosszú idő. Ezalatt idegimpulzusok szaladgáltak, bizonyos vegyi folyamatok indultak be, elektromágneses hullám terjedt a látott képről a felfogó érzékszervbe. Ha az időnek nem folytonos szerkezete van, az azt jelenti, hogy nem létezik folytonos esemény sem. Tehát akkor az esemény is időcsomópontról csomópontra ugrik. Ha ez az elképzelés igaz.
- És meg fogjuk tudni valaha, hogy igaz-e?
- Ez valóban maguk között a fizikusok között is vitatott, hogy van-e rá lehetőség belátható időn belül, hogy ezt megtudhassuk. De elképzelhető, hogy nem ezen a skálán, hanem sokkal-sokkal nagyobb időskálán már valamilyen különbséget okoz az elemi részecskék viselkedésében ha ilyen a struktúra, vagy ha másmilyen a struktúra. Ezeket a részecskéket pedig lehet keresni, megtalálni, vagy nem megtalálni. És a leges-legvérmesebb optimisták azt remélik, hogy a 2007-ben jövőre beinduló „Nagy Hadron Ütköztető” nevű, Genf melletti laboratóriumban most épülő gyorsítón esetleg minden tízmilliárdodik ütközésben valamit megtudhatunk majd ilyen szerkezetekről.
- Mit fog befolyásolni, hogyha ilyeneket találnak, vagy nem találnak?
- Hogy egy tudományos felfedezés mit befolyásol, az megjósolhatatlanabb kérdés, mint a jövő heti időjárás. Első lépésben természetesen magának az elméletnek a sorsát befolyásolja. Elvetjük, elfelejtjük, vagy pedig babérkoszorút adunk a kitalálójának. A kérdés másik része pedig, ha egy elméletről bebizonyosodik, hogy jó, akkor többen megtanulják, többen alkalmazzák, és elkezdik más területeken is alkalmazni, ahol eddig ennek nem volt értelme. És ezeken a területeken valamilyen újabb felfedezés, végső soron technológiai újítás is előkerülhet, ami segíthet nagyon sok mindenben, például az űrbeli közlekedésben új utak kitalálásában, újfajta energianyerésben, hiszen energia és idő nagyon mély rokonságban vannak egymással. Ezek pedig az emberiségnek szerintem jelenleg a két legfontosabb problémája: a kitörés a bolygóra való bezártságból, és az energiakérdés megoldása.
- Hogy szokták ezt a sci-fikben hívni, hogy időugrás, vagy sebességugrás? Ilyesmi történhet az idő szerkezetének a megismerése által?
- Vannak olyan matematikai lehetőségek, amik úgy látszik megengednek bizonyos nagy távolságokba rövid idő alatt történő eljutást. Ezeket féreglyuknak nevezik, ami a téridő két távoli tartománya közötti átjárót jelentené. Nem egészen olyan, mint a metróalagút, mert senki sem tudja, hogyan kell ilyet építeni. De ahhoz, hogy sejtésünk legyen ennek a lehetőségéről vagy a lehetetlenségéről, nyilván tanulmányozni kell ezeket az elméleteket, amelyek a téridő szerkezetét, a részecskék viselkedését, a részecskegyorsítást és az energianyerést összekapcsolják. |
|
| |