|
A 2003 YN107 jelzéssel ellátott kisbolygót 2003. december 20-án fedezték fel a LINEAR program keretében. Az égitest úgynevezett földközeli objektum, amely mozgása során alkalmanként erősen megközelíti bolygónkat. Viszonylag kisméretű, mindössze 10-30 méteres és a pályaszámítások nem utalnak arra, hogy összeütközne a Földdel a közeljövőben - azaz nem jelent komoly veszélyt ránk nézve. Mozgása azonban rendkívül érdekes: dugóhúzóhoz hasonló spirális útvonalat jár be.
Míg a legtöbbföldközeli objektum egyszerűen elhalad mellettünk, itt sokkal bonyolultabb helyzet állt elő. Akárcsak a Föld, a 2003 YN107 is a Nap körül kering, méghozzá 363,846 napos periódussal, és pályája erősen hasonlít a Földére. A furcsa helyzet eredményeként bolygónkhoz hol közeledik, hol pedig távolodik tőle. 1999. és 2006. között nem jut 15 millió km-nél messzebb tőlünk.
Paul Chodas (JPL) számításai szerint, a jelenség eredményeként a Földhöz rögzített koordinátarendszerben nézve dugóhúzóra emlékeztető pályán mozog a kisbolygó. A szoros gravitációs kapcsolat révén a Nap után bolygónk a második objektum, amely a legerősebben befolyásolja mozgását. Mégsem tekinthető a Föld holdjának - idővel el is fog távolodni a közelünkből. A számítások alapján már 1999 óta mozog a Föld közelében, e sorok írásakor kb. 3,4 millió km-re tartózkodik tőlünk.
Ehhez hasonló, átmenetileg bolygónk közelében, dugóhúzó jellegű pályán "ingázó" kisbolygók közé tartozhatnak még a 10563 Izhdubar, az (54509) 2000 PH5, a (66063) 1998 RO1, (85770) 1998 UP1, és a (85990) 1999 JV6 jelzésű aszteroidák. Szintén szoros gravitációs kapcsolatban áll a Földdel a 2001 GO2, a 2002 AA29, a 2004 GU9 és a 2003 YN107 jelzésű kisbolygó is, amelyek bár szintén a Nap körül keringenek, a Földhöz képest lópatkó alakú útvonalon mozognak. Az utóbbi csoportból leghíresebb az 5 km-es Cruithne, amely jelenlegi, furcsa útvonalán legalább 5000 évig időzik. A Földhöz viszonyított lópatkó alakú pályáját 770 év alatt futja be - de eközben bolygónkkal együtt évente megkerüli a Napot is.
Egy szintén "dugóhúzó" jellegű pályán mozgó kisbolygónak, a 2002 AA29 az útvonala a Földhöz viszonyítva (University of Western Ontario)
A fent említett kisbolygókhoz hasonló sajátos mozgást a Jupiterrel azonos pályán keringő, ún. Trójai-kisbolygók csoportjánál figyelhetünk meg. Ezek idejük jelentős részét a Nap felől nézve 60 fokkal a Jupiter előtt és mögött töltik, az óriásbolygóhoz hasonló pályán haladva. A Jupiter előtt és mögött 60 fokkal helyezkedik el ugyanis az a két librációs pont, amely körül periodikus mozgást végeznek. Nem tekinthetők tehát a Jupiter holdjainak, mégis szoros gravitációs kapcsolatban állnak vele.
Kereszturi Ákos | |
AJÁNLOM AZ OLDALT
