|
Az ókori világ hét csodáját eredetileg az i. e. 2 században élt görög költő és utazó, Antipatrosz leírásaiból ismerhetjük. Az építészeti és művészeti remekműveket egyfajta utazási leírásnak szánta athéni polgártársainak, és az építmények egytől egyig a Mediterrán-tenger medencéjében - az akkori világ központjában - találhatók. Az utazó az alexandriai világítótornyot, az epheszoszi Artemisz-templomot, az egykor Olümpiában állt hatalmas Zeusz-szobrot, a ródoszi kolosszust, a Halikarnasszoszban lévő Mauszóleiont, a babiloni függőkerteket és a gízai piramisokat tartotta a világ legnagyszerűbb emberi alkotásainak. Mindegyik építmény és műalkotás i. e. 2500 és i. e. 200 között készült el, és közülük ma már csupán az egyiptomi piramisok láthatók.
Az UNESCO 1999-ben szavazást kezdeményezett arról, hogy a modern kor embere mit tart a világ hét új csodájának. A The New Seven Wonders projekt keretében interneten és telefonon szavazhatnak a Föld lakói arról, hogy szerintük melyik épület, műemlék vagy akár város érdemes a kitüntető címre. Az interaktív kampány élére egy svájci filmproducer, Bernard Webber állt. A szabályok szerint olyan ember alkotta építményre adhatók le szavazatok, amelyek még ma is láthatók, megcsodálhatók. Feltétel volt, hogy az épületeknek 2000-ig már állniuk kellett, azaz most épülő vagy a közelmúltban elkészült hatalmas építmények, felhőkarcolók, hidak már nem vehettek részt a szavazáson. A szavazás egyik favoritja a három gízai piramis, amely ha nyer, egyedüliként az ókori és a legújabb kori csodák közé is bekerülhet.
A szavazáson a 2005. december 24-ig beküldött épületek, szobrok vehettek részt, a határidő után pedig egy Webber által felkért héttagú, építészekből álló nemzetközi zsűri választotta ki a 77 legtöbb szavazatot elért épületet, majd innen egy további szűkítéssel kiválasztották azt a 21 építményt, amelyre a következő egy évben leadhatók a szavazatok. A világ hét új csodáját hivatalosan 2007. január 1-jén jelentik be élő adásban a világ minden pontján.
Az 21-es listára toronymagasan került be a szavazás ideje alatt szinte végig vezető kínai Nagy Fal, a szintén biztos befutónak számító indiai Tádzs Mahal, a perui Machu Picchu, a Húsvét-szigetek híres szobrai, a párizsi Eiffel-torony, a Colosseum és a moszkvai Kreml. A szűkített listára bekerült a kambodzsai Angkor Vat templomegyüttese, a jordániai Petra sziklatemplomai, a mexikói Chichen Itza piramisai, Timbuktu városa az afrikai Maliban, az Alhambra erőd Granadában, az isztambuli Hagia Szophia, a viszonylag újnak számító építmények közül pedig a New York-i Szabadság-szobor és a sydneyi Operaház.
|
|
A meglepetések egyike - Neuschwanstein vára
|
|
A 21-es listáról lemaradtak viszont olyan híres és népszerű építmények, mint a kínaiak által szintén erős támogatásban részesített Potala, a dalai láma egykori főpalotája a tibeti Lhászában, vagy a San Franciscó-i Golden Gate híd, de nem került be az elit mezőnybe Versailles, a barcelonai Sagrada Família, Gaudí gyönyörű alkotása és a Jemenben található Szaana városa sem. Ezek helyett a zsűri a lista hátsó részéről választott be épületeket a győzelemre esélyes 21 építmény közé. Így kerülhetett a legjobbak mezőnyébe a németországi Füssen mellett lévő Neuschwanstein vára, amely a mesebeli kacsalábon forgó kastélyhoz hasonlít, Stonhenge sziklaszentélye és az athéni Akropolisz is. Némileg meglepetést jelent, hogy a szűkített listán van a Rio de Janeiróban található Krisztus-szobor és a kiotói Kyomizu templom is. A budapesti Parlament is szerepelt a 77-es listán, az előkelő 33. helyen, de sajnos végül nem került be a legjobbak közé.
A kampány kezdetben nem volt túlságosan sikeres, ezért az eredetileg 2000-ben lezáródó szavazás határidejét előbb 2002-ig hosszabbították meg, majd, mikor kiderült, hogy még mindig túlságosan kevés voks érkezett be, 2005-re módosították a határidőt. A szervezők egyébként azt szeretnék, ha a szavazás végére 60 millió szavazat gyűlne össze, ami a Föld lakosságának 1 százaléka.
Az egész világra kiterjedő interaktív szavazás nem csak a méltó elismerést és dicsőséget jelenti, hanem a nyertes építmények, műemlékek anyagi hozzájárulást is kapnak állagmegóvásra és dokumentálásra. A szavazás révén az első kedvezményezett műemlék az afganisztáni Bamijanban lévő két hatalma Buddha-szobor volt, amelyet a tálib rezsim romboltatott le 2001-ben. A monumentális műemlékek renoválására 13 ezer euró gyűlt össze.
A következőkben a 21-es listáról kiemelünk néhány épületet, és részletesen bemutatjuk. |
AJÁNLOM AZ OLDALT
