polgar99 / t-nline.hu 2006-02-14 09:23 |
#46 |
|
|
Hőszivattyúra adott válasza jó?
Kedves Faragó Éva a Nők Lapja Café geológus szakértője Úrhölgy!
Véleményem szerint a hőszivattyúra adott válasza rossz! Összekeverésre került a hőszívattyús fűtés fogalma, a geotermális fűtés fogalmával. A hőszivattyús nem szívattyúz hőt a föld mélyéről, hanem a fordított hűtőszekrény elvén működik. Működéséhez csupán két különböző hömérséklet különbségű tárgyra van szükség, amelyből az egyik mindig a fűtendő ház, a másik pedig gyakorlatban a földbe 15-30 m mélységben lejuttatott bármilyen hővezető felület. Ha nincs a közelben geotermális földközeli hő erezet akkor is működik. A Föld belsejéből lassan felfelé áramló hőt hasznosítja, amely kb. 100 m-enként 1-6 Celsius fokkkal emlkedik. A Dél-Afrikai kb 4 km mély bányákban ezért van 55 Celsius fok meleg.
A hőszivattyú alacsony forrás pontú gázt használ, ami már néhány fokon forr, így a 30 m mély földben is, ezt vezetjük a szobába, ahol leadja a felhozott hőt, és a lehült gázt vezetjük vissza a föld mélyébe, ahol ismét felforr, és így jön létre a körforgás. Körfordulat alatt a Föld pótolja alulról, az elvont hőt. Javaslata helyes volt, geotermális esetben, de hőszivattyús fűtés lehet fő fűtési mód, nem csak kiegészítő fűtés. Tisztelettel és Üdvözlettel Polgár Sándor http://polsan. gportal. hu |
|
|
Faragó Éva / 2006-02-17 15:40 |
Válasz / #46 |
|
|
Kedves Polgár Sándor Úr!
Köszönöm, hogy vette a fáradságot és reagált 44. sz. válaszomra, de nem igazán értem reakcióját. Én azt javasoltam a kérdezőnek, hogy családi háza fűtéséhez foglalkozzon a geotermikus hasznosítással, de vegye figyelembe, hogy -tapasztalatom szerint- nem elegendő a geotermikus energiaforrásra építeni. Sem a geotermikus fűtés technológiáját, sem a hőszivattyú működési elvét, sem a geotermikus gradiens fogalmának nem tudását nem vélem felfedezni válaszomban. Említ egy 1 fok/100m-es geotermikus gradiens értéket, ami számomra érthetetlen, különösen a dél-afrikai (arany és gyémánt)bányákban uralkodó magas hőmérséklet felvezetéseként. Ui. a Föld átlagos geotermikus gradiensét 2-3 fokC/100 m-ben határozták meg. A dél-afrikai bányákról 3 fokC/100 m gradienst írtak le. Magyarország területén, ahol a világátlagnál magasabb érték jellemző, 4-7 fokC/100 m gradienst ismerünk. A gradiens értéke tehát területfüggő, a bányákról írt 55 fokC pedig nyilván csak egy bizonyos mélységre igaz. Megjegyzem, a legmélyebb dél-afrikai aranybányák 4 km mélységig hatolnak. A geotermikus energia, azaz a földhő hordozója a földtani közeg és a felszín alatti víz. A földhő tehát mindkettőből kinyerhető, és ennek eszköze a termálvíz közvetlen bevezetése a fűtési rendszerbe vagy a föld/víz által hordozott hő levétele és átadása egy speciális fluidum/közeg és a hőszivattyú segítségével. Míg a közvetlen bevezetéshez értelemszerűen magas hőmérsékletű termálvíz szükséges, addig a hőszivattyús hőlevétel akár sekély mélységben, illetve a talajvízből is alkalmazható. Mivel magas hőmérsékletű termálvíz még Magyarországon is általában több száz m mély, magas bekerülési költségű mélyfúrású kútból termelhető ki, ezért kisebb egységek, mint családi ház, esetében alapvetően a második, hőszivattyús megoldás az egyetlen reális elképzelés. Ilyen értelemben a hőszivattyús fűtés fogalma nem áll olyan nagyon messze a geotermikus fűtésétől. üdvözlettel: Faragó Éva |
|
|
|
Kedves Faragó Éva Geológus Úrhölgy!
Köszönöm az utolsó mondatával elismerte, hogy nem ugyan arról van szó, csupán nem áll olyan nagyon messze a hőszivattyús fűtés elve, a geotermális fűtés elvétől.
Most már látszik, hogy utána nézett, és most már mindkét módszer lényegét is, és különbségét is érzékeli.
newline / 2006-01-06 11:53 |
#44 |
|
|
hőszivattyú
Szervusz Éva!
Mostanság sokat olvastam családi házak fűtésének hőszivattyús megoldásáról, ahol a föld hőjét használva fűtenek. Találkoztál-e már a gyakorlatban ilyen felhasználással, vannak-e tapasztalataid? |
|
|
Faragó Éva / 2006-01-28 12:35 |
Válasz / #44 |
|
|
Kedves kérdező! A családi háznál nagyobb épületegyüttes fűtésével találkoztam, családi házak esetéről még csak fúrós kollégától hallottam. A saját tapasztalatom, amit mások is megerősítettek, hogy önmagában a geotermia alapú fűtés kivételes adottságú helyektől eltekintve (ahol talajközelben termálvíz érhető el) csak kiegészítőként használható, nagy hidegben ráfűtést igényel. Másrészt a beruházás nem olcsó, és ügyfeleim pályázati támogatásból oldották meg. Mindenképpen érdemes foglalkozni a gondolattal úgy, hogy megvizsgálja a saját háza környéki vízföldtani adottságokat, mert a talajvíztartó mélysége, hőmérséklete, a terület geotermikus gradiense alapvetően meghatározzák a költségeket és lehetőségeket. Ezután érdemes felkeresnie olyan tervező-kivitelező cégeket, akik a műszaki koncepció megválasztásában segíthetnek. A koncepció költségvonzatának megítélése pedig Önön múlik. A lehetőségek tényleg sokfélék, érdemes foglalkozni vele. Üdvözlettel: Faragó Éva
|
|
|
|
|
#45 |
|
|
eklogit - amfibolit átalakulás
Szia Éva!
Földrajz órán tanultunk a metamorfitokról. Nekem nagyon tetszett mind a gyönyörű gránátpettyes eklogit, mind pedig a sejtelmes kékes amfibolit. Be tudnád mutatni nekem az eklogit - amfibolit fáciesek közötti szilárd fázisú ásványos átalakulás részleteit sztöchiometriai egyenletekkel, valamint ezek hőmérséklet és nyomásfüggését? A föci tanárom sajnos nem tudott részletekkel szolgálni. Légyszi' ne egy web-linket küldj. Próbáltam interneten keresgélni, de olyan közérthetőt, mely az összefüggésekre és ok-okozatokra is rámutat, sajnos nem találtam.
Előre is köszi.
|
Mónika / 2006-02-17 09:18 |
#47 |
|
|
Őskori Kárpát-medencei éghajlat.
Kedves Éva! Tudna ajánlani olyan szakirodalmat (akár többet is), amely bővebben ír az őskori-ókori (inkább őskori mert ahhoz eddig kevesebbet találtam) Kárpát-medence éghajlatáról? Hol találhatnék utalásokat ehhez a témához? Köszönettel:Mónika | |