Nyugodtnak látszó aktív galaxisok
2006. március 28., kedd, 11:35|Utolsó módosítás: 2006. március 28., kedd, 15:06
A cikk betűmérete : kisebb nagyobb
	Az új eredmények alapján a galaxisokba behulló gáz ma is csillagkeletkezést válthat ki. A korábban nyugodtnak tekintett elliptikus galaxisokban pedig szintén zajlanak heves folyamatok.

Forrás: NASA/CXC/U. Copenhagen,DSS A bezuhanó röntgensugárzó intergalaktikus anyag (kék) és az NGC 5746 optikai képe egymásra vetítve Ajánlat Chandra X-ray Observatory Ajánlat Fémben gazdag ősi galaxist találtak Szilikátkristályokat találtak távoli galaxisokban Forró ködbe burkolt galaxisok Forrongó galaxishalmazok A galaxisok fejlődésével kapcsolatban fontos kérdés, mi indítja el bennük a csillagok keletkezését. A legújabb megfigyelések alapján ebben nem csak a galaxison belüli folyamatok (pl. szupernóva-robbanások lökéshullámai, spirálkarok sűrűséghullámai) vagy a galaxisok közötti ütközései játszanak fontos szerepet - hasonló hatással jár a galaxisközi térből beáramló gáz is. Ennek jelentőségét már korábban is sejtették, de a folyamatot sokáig csak a galaxisok kialakulásánál, életük elején tekintették fontosnak. A Tejútrendszerünkhöz hasonló, spirális szerkezetű NGC 5746 mintegy 100 millió fényévre van tőlünk - azaz csillagászati időskálán mérve a napjainkban zajló folyamatok vizsgálhatók benne. A megfigyelések itt rámutattak, hogy a korongjában mutatkozó csillagkeletkezés kiváltásában a galaxisközi térből behulló anyag is fontos szerepet játszhat. Kristian Pedersen (University of Copehnhagen) és kollégái a Chandra-röntgenobszervatórium segítségével egy kb. 60 ezer fényév sugarú halót azonosítottak a csillagváros körül. Mivel sem a galaxis centrumában, sem egyéb részein nem mutatkozik heves aktivitás, a röntgensugárzó halo anyaga feltehetőleg nem a galaxisból repült ki, hanem ellenkezőleg: a galaxisközi térből hullik be. Mindez tehát arra utal, hogy egy csillagváros anyaga kialakulása után több milliárd évvel is gyarapodhat, az intergalaktikus térből behulló gáz révén. A röntgenhullámhosszakon végzett megfigyelések az elliptikus galaxisok viselkedéséről is új ismereteket nyújtottak. E csillagvárosok többségét eddig nyugodt galaxisnak tekintették, amelyekben kialakulásuk kezdeti időszakát leszámítva nem történtek komoly változások. Bár a vizuális tartományban többségüknél semmi nem utal heves folyamatokra, a röntgenhullámhosszakon már másként festenek. A Chandra új megfigyeléseivel néhány elliptikus csillagváros belső vidékén forró plazmát azonosítottak, amely a csillagközi teret tölti ki. Néhány vizsgált elliptikus galaxis röntgensugárzása (bal oldali kék oszlopok), és megjelenésük az optikai tartományban jobb oldalon (NASA/CXC/U.Ohio/T.Statler, S.Diehl; DSS) Thomas Statler és Steven Diehl (Ohio University, Ohio) 56 elliptikus galaxisban vizsgálta ezt a néhány millió fokos hőmérsékletű ionizált anyagot. Utóbbi eloszlása gyakran nem egyezett a látható tartományban megfigyelhető anyagéval. A jelenség legvalószínűbb oka egy központi fekete lyuk aktivitása, amely a környezettel kölcsönhatva hozza létre a forró anyagot. Ez egyben annak a lehetőségét is felveti, hogy a központi térrész egyéb szempontból is aktív - a fő kérdés, hogy itt csak ez a forró csillagközi gáz található-e, avagy hidegebb, esetleg összesűrűsödésre alkalmas felhők is vannak.