|
|
Vezető tisztségviselők |
|
Vezető tisztségviselőnek minősül a közkereseti társaság és betéti társaság üzletvezetésre jogosult egy vagy több tagja, a korlátolt felelősségű társaság egy vagy több természetes személy ügyvezetője. Az egyesülésénél - a társasági szerződés előírásai szerint - az igazgató vezető tisztségviselőként, vagy az igazgatóság mint testület látja el az ügyvezetési teendőket.
Adóvilág
|
|
Ajánlat |
|
Nem lehet alkalmazott a vezető tisztségviselő Gyors cégeljárás, átlátható cégműködés 2006-tól
|
|
|
|
Az APEH kiadványában megjelent cikk rámutat arra, hogy a társas vállalkozók, illetve a társas vállalkozások járulékfizetésére vonatkozó szabályok alkalmazása során a legtöbb probléma a vezető tisztségviselők jogviszonyának meghatározása során jelentkezett. 2006. január 1-jétől a társadalombiztosítási szabályok módosulása is érintette a vezető tisztségviselők jogviszonyát. 2005. december 31-ig ugyanis a gazdasági társaságok társas vállalkozónak minősülő üzletvezetői, ügyvezetői nem minősülhettek választott tisztségviselőnek, azonban a módosítás január 1-jétől ezt már lehetővé teszi.
A jelenleg hatályos társasági törvény szerint azonban a vezető tisztségviselő jogviszonyára - ha a vezető tisztséget nem munkaviszony keretében látja el - a Ptk. megbízási szerződésre vonatkozó szabályai megfelelően irányadók. Ennek megfelelően tehát a vezető tisztségviselői feladatok lényegében vagy munkaviszony, vagy megbízási jogviszony keretében láthatók el. Továbbra sem lehet ezt a rendelkezést alkalmazni akkor, ha 2 személyes betéti társaság egyetlen beltagjáról, egyszemélyes Kft tagjáról, illetve a meghatározó tulajdoni részesedéssel rendelkező tagról van szó, ők ugyanis társas vállalkozói jogviszonyban végzik e tevékenységüket.
Régi problémát old meg a gazdasági társaságokról szóló rendelkezések újra szabályozása. 2006. július 1-jétől a vezető tisztségviselők jogviszonyára vonatkozóan lényeges változás, hogy ez a megbízatás munkaviszonyban nem látható el. Ez az általános, minden gazdasági társaságra vonatkozó szabály tehát pont az ellenkezőjét mondja ki, mint a jelenleg hatályos törvény, mert kifejezetten tiltja a munkaviszonyban végzett vezető tisztségviselői tevékenységet.
A vezető tisztségviselőt ezen minőségében megillető jogokra és az őt terhelő kötelezettségekre a társasági jogi jogviszony az irányadó azzal, hogy az így nem szabályozott kérdésekben a Ptk. megbízási szerződésre vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni. A betéti társaságnál és a közkereseti társaságnál nem minősül személyes közreműködésnek az üzletvezetés és a képviselet ellátása.
A társadalombiztosítási törvény alkalmazásában a betéti társaság és a közkereseti társaság tagja akkor minősül társas vállalkozónak, ha a társaság tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik és ez nem munkaviszony, vagy megbízási jogviszony alapján történik. A vezető tisztségviselői feladatok ellátásánál az előzőek szerint a munkaviszony kizárt, a társas vállalkozói jogviszonyt sem lehet e tevékenység alapján megállapítani, mivel (szintén a Gt. rendelkezése szerint) nem minősül személyes közreműködésnek, marad tehát egyetlen lehetőségként az un. "társasági jogi jogviszony"-ban történő ellátás, melyre az új Gt-ben nem szabályozott kérdésekben a Ptk. megbízási szerződésre vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.
E két társasági formánál is a társaság bármely tagja a társasági szerződés rendelkezése vagy a többi taggal való külön megállapodás alapján személyesen közreműködhet a társaság tevékenységében. Ilyenkor már nem kizárt sem a munkaviszony, sem a társas vállalkozói jogviszony.
Mit jelent ez a gyakorlatban? Egy kétszemélyes betéti társaságnál a beltag látja el az üzletvezetést. Jelenleg ezt a feladatot mint társas vállalkozó látja el, és ha saját jogú nyugdíjasnak (kiegészítő tevékenységet folytatónak) minősül, baleseti járulék fizetésére köteles a társaság. A módosítást követően, már mint megbízott végzi ugyanezt a feladatot, ilyenkor a társaság nem baleseti járulékot, hanem társadalombiztosítási járulékot fizet. Természetesen a járulékfizetési kötelezettséget csak akkor lehet megállapítani, ha a megbízás alapján az üzletvezető járulékalapot képező jövedelme eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér 30 százalékát, naptári napokra annak harmincad részét. Ugyanakkor az üzletvezetésen felüli munkavégzés már történhet társas vállalkozói jogviszonyban, az ezért kapott jövedelmet baleseti járulék terheli. A társaság jogi személy tagja az üzletvezetést az általa kijelölt természetes személy útján látja el. Ilyen esetben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó személyi előírásokat a jogi személy tag képviselőjére kell alkalmazni.
A korlátolt felelősségű társaságnál a tagok által nem választott tisztségviselőként végzett személyes közreműködés, ha az nem munkaviszonyon vagy polgári jogviszonyon alapul, mellékszolgáltatásnak minősül, ennek feltételeit a társasági szerződésben kell szabályozni. Ez tehát történhet társas vállalkozói jogviszonyban is. Az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságnál jelenleg az érvényesül, hogy a vezető tisztségviselői feladatot az egyetlen tag nem láthatja el munkaviszonyban, kizárólag társas vállalkozóként. Ez annyiban módosult, hogy a munkaviszony létesítését július 1-jétől maga az új Gt. zárja ki.
Az egyesülés ügyvezetését és képviseletét az igazgató látja el. A társasági szerződésben az ügyvezetésre - legalább három, legfeljebb hét tagból álló - igazgatóságot is létre lehet hozni. Ez esetben az igazgatóság tagjai minősülnek igazgatónak. Mivel eltérő szabály az egyesülésnél nincs, a fő szabályt kell alkalmazni, vagyis a megbízási jogviszonyban történő feladatellátást.
A részvénytársasággal a cikk nem foglalkozik, mivel a társadalombiztosítási szabályok szerint a részvényes nem minősül társas vállalkozónak, illetve maga a részvénytársaság sem társas vállalkozásnak.
Mivel a jelenlegi szabályozás még a munkaviszonyban történő feladatellátást engedi, sőt a megbízás mellett mint másik lehetőséget írja elő, nagy számban érintheti a jogszabály módosítás a vezető tisztségviselői feladatot munkaviszony keretében végző személyeket. A törvényalkotó rájuk is gondolt, ezért átmeneti szabályokat iktatott be. A munkaviszony létesítésének tilalmára vonatkozó szabály nem alkalmazható arra a vezető tisztségviselőre, aki a törvény hatálybalépése előtt a vezető tisztség ellátására munkaviszonyt létesített, a munkaviszony megszűnéséig, de legfeljebb a vezető tisztségviselővé választásától számított öt évig. A gyakorlatban tehát a "ciklus" végéig maradhat munkaviszonyban álló, azonban a következő ciklusban már az új rendelkezéseket kell alkalmazni. |