Mátyás király február 23-i születésnapja és Mátyás nap alkalmából Kristóf Ilona történész segítségével arra kerestük a választ, milyen személyiségjegyekre vall a Hunyadi Mátyás által képviselt politika.
Kristóf Ilona, az egri Eszterházy Károly Főiskola történésze szerint Mátyás király "halmozottan hátrányos helyzetű uralkodóként kezdte pályafutását." Potenciális királyjelöltként éppen a cseh kormányzó, későbbi apósa, Pogyebrád György felügyelete alatt raboskodott a prágai várbörtönben. Felmérte, hogy az előző király, V. László és hívei mindent megtesznek azért, hogy a "Hunyadi-klánt megfosszák minden általa birtokolt javaktól és kedvezményektől". Azaz jókora ún. belső ellenséggel kellett számolnia. Regnálása a korabeli világban nem megszokott közjogi formában indult: választott királyként jutott az uralkodói címhez. Hatalma megszilárdításához a legfontosabb lépés az volt, hogy legitimálja, elfogadtassa trónrakerülésének módját.
Bár csak 15 éves volt, amikor az ország élére került, felkészültsége, öntudata hamar megmutatkozott abban, ahogy 1460-ra "kisakkozta Szilágyi Mihályt a magyar politikából". Unokabátyja (édesanyja testvére) 1458-ban a magyar rendek javaslatára, öt év időtartamra régensként került a legfőbb hatalom közelébe. Mátyás azonban képtelen volt elviselni a gyámságot, elég érettnek gondolta magát az önálló irányításhoz. Az ekkorra már második alkalommal ellene szervezkedő Szilágyit eltávolította Buda közeléből földrajzi értelemben is: a vidék védelme érdekében erdélyi vajdának és az alsó részek főkapitányának nevezte ki.
Valódi krimibe illő történetet tarthatnak kezükben olvasóink a Magyar Nemzet négyrészes sorozatában, amely teljes terjedelemben olvasható az alábbiakban: