Hová tűnik a talaj széntartalma?
2006. május 4., csütörtök, 12:16|Utolsó módosítás: 2006. május 4., csütörtök, 12:17
A cikk betűmérete : kisebb nagyobb
	Brit kutatók szerint az utóbbi huszonöt évben jelentősen csökkent a talaj szerves széntartalma. A jelenség kiváltó oka egyelőre nem ismert, de a gyanú egyre inkább a globális felmelegedésre terelődik, ami képes lehet a talaj összetételét is átalakítani.

Szénraktárak A Föld légköre 700 milliárd tonna (700 gigatonna), az óceánok 37 000 gigatonna, a bioszféra 2000 gigatonna, a fosszilis tüzelőanyagok (kőszén, kőolaj, földgáz és tőzeg) több mint 4000 gigatonnányi szenet raktároznak. A legtöbb szenet azonban - legalább 75 millió gigatonnát - a földkéreg üledékes kőzetei tartalmazzák. Joggal vetődhet fel a kérdés: nem lehetne-e az emberi tevékenység által a légkörbe bocsátott szén-dioxidot a kőzetekbe száműzni? Kivonható a felesleges szén-dioxid a légkörből Ajánlat Meglepő felfedezés a növények metánkibocsátásáról Ez év elején meglepő felfedezésről számoltak be a heidelbergi Max Planck Intézet kutatói: a növények képesek önállóan metánt termelni, amit közvetlenül a légkörbe juttatnak. Az eredmény további kérdéseket vet fel a jelenség növényélettani hátterével és a klímaváltozással összefüggő folyamatokkal kapcsolatban is. Klímaváltozás: 2015-től nincs visszaút A nemzetközi klímaváltozási munkacsoport legutóbbi előrejelzése szerint bolygónk átlaghőmérsékletének növekedése már 2015-re elérheti azt a kritikus szintet, ahonnan már nincs visszatérés. Magyar felkészülés a klímaváltozásra A földi élet meghatározó eleme a szén, amelynek vegyületei bolygónkon szinte mindenhol fellelhetők. A légkör 700 milliárd tonnányi (700 gigatonnányi) szenet tartalmaz. Az óceánok több mint ötvenszer ennyit, kereken 37 000 gigatonnát. A bioszféra széntartalmát 2000 gigatonnára becsülik. A fosszilis tüzelőanyagok (kőszén, kőolaj, földgáz és tőzeg) széntartalma több mint 4000 gigatonna. A legtöbb szenet - legalább 75 millió gigatonnát - a földkéreg üledékes rétegei tartalmazzák. A felszín legfelső termékeny része a talaj, amely több szenet tárol, mint a növényzet. A globális felmelegedés kapcsán már előrehaladott kutatások folynak a légkör és a világóceán szénciklusban játszott szerepével kapcsolatban, ugyanakkor eddig jóval kevesebb figyelmet szenteltek a talajban lejátszódó folyamatok klímára gyakorolt hatásaira. A Bedfordshire-i Cranfield University kutatói a közelmúltban meglepő felfedezésre jutottak. Vizsgálataik szerint az utóbbi huszonöt évben jelentősen csökkent a talaj felső rétegének szerves széntartalma. Guy Kirk professzor kollégáival közel 6000 talajmintát vizsgált. A mintákat 1978 és 2003 között Anglia és Wales legkülönbözőbb területeiről gyűjtötték be. A minták felölelték a szigetországban előforduló talajfajták teljes spektrumát. Méréseik szerint a vizsgált időszak alatt a talaj szerves széntartalma folyamatosan csökkent. Az évenkénti átlagos - a talaj relatív széntartalmához viszonyított - csökkenés 0,6%, de az azokról a területekről vett mintákban, amelyekben a széntartalom a 100 gramm/kg-nál nagyobb volt, ennek mértéke meghaladta a 2%-ot. A kutatók szerint, ha ezt az értéket egész Nagy-Britanniára kivetítik, akkor a szigetország talajából évente 13 millió tonna szén tűnik el. Ez nagyságrendjét tekintve nem drámai mérték, ha ahhoz a kb. 2500 milliárd tonnához viszonyítjuk, amit a talaj felső 30 centiméteres rétege tartalmaz. Ugyanakkor megdöbbentő mennyiség, ha azt vesszük figyelembe, hogy Nagy-Britannia közel ennyivel tudta csökkenteni a Kiotói Jegyzőkönyvben vállaltak szerinti szénkibocsátását az 1990-es bázisévhez képest. A brit kutatók szerint a talaj szerves szénállományának csökkenéséért a legnagyobb valószínűséggel a globális felmelegedés okolható, amely felgyorsítja a talajban élő baktériumok anyagcseréjét. Ennek következtében azok szén-dioxid-kibocsátása is hatványozottan megnövekszik. Így a talaj, amely ez idáig jelentős mennyiségű szén-dioxid tárolására volt képes, beléphet azon tényezők sorába, amelyek szénkibocsátásukkal hozzájárulhatnak az üvegházhatás és a felmelegedés mértékének növeléséhez. Vita a kiváltó okokról Tudományos körökben már régen folyik a vita arról, hogy a klímaváltozás felerősítheti a talaj szén-dioxid-kibocsátását, ami a hőmérséklet további emelkedését eredményezheti. A talajban található szerves szén mennyiségének csökkenését szinte mindenki elfogadja, ugyanakkor a globális felmelegedéssel való összefüggést többen elutasítják. Szerintük a talaj felső rétegében tapasztalható szénmennyiség csökkenését a földhasználati és a művelési módszerek okozzák. A szkeptikusok szerint az intenzív földművelés hatására a talaj felső rétegének lazább lesz a földszerkezete, megváltozik a levegőellátottság, aminek következtében gyors gázcsere indul meg. A megnövekvő oxigéntartalomnak köszönhetően felgyorsulnak a mikrobiológiai folyamatok, megkezdődik a szerves anyag lebontása, és az így keletkező szén-dioxid a légkörbe távozik. A jelenség a szántásra alapozott technológiák használata esetében hatványozottan jelentkezik. (Az Egyesült Államokban végzett számítások szerint az elmúlt évek talajvédő technológiáinak elterjedése nyomán mérhetően csökkent a talajból a légkörbe kerülő szén-dioxid mennyisége. Ha Európában a szántóterület 100%-át talajvédő módszerekkel művelnék, az a mezőgazdaság egészének kibocsátását mérsékelné, amely jelenleg a kontinens éves szén-dioxid-kibocsátásának 4,1%-a.) Kirk kutatócsoportjának mérései szerint azonban a talajban található szerves szén csökkenése földhasználati formáktól és talajtípusoktól függetlenül mindenhol megfigyelhető. Így szerintük a kiváltó ok nem vezethető vissza pusztán az intenzív földművelés térhódítására, hanem olyan változásnak kell történnie, amely - mint a globális felmelegedés - az utóbbi 25 évben az összes vizsgált területen kifejtette hatását. A kutatócsoport az elkövetkezőkben hosszabb időre visszatekintve megvizsgálja azoknak a területeknek az adatait, ahol a földhasználati módszer nem változott. Ezzel szeretnék egyértelműen bizonyítani, hogy a globális felmelegedés okolható-e a szén eltűnéséért, vagy sem. Ugyanakkor továbbra is megválaszolatlan az a kérdés, hogy mi történik a talajból hiányzó szénmennyiséggel. Valóban a légkörbe távozik, vagy a csapadékvíz más szerves anyagokhoz és ásványi sókhoz hasonlóan bemossa a talaj mélyebb rétegeibe, esetleg a tengerekben, illetve óceánokban halmozódik fel? A kérdés megválaszolása további kutatást igényel. Ladányi László