Jogi segítő keresés
|
Főoldal Szakmai Sajtószemle
MERRE TART A „NÉP ÜGYVÉDJE”?
A DEBRECENI ÜGYVÉDI KAMARA HÍRLEVELE – 2005. ÁPRILIS
Megkérdeztük dr. Petkó Mihályt, a Jogi Segítségnyújtó Szolgálat vezetőjét
- A Jogi Segítségnyújtó Szolgálat 2004. április 1-jén kezdte meg működését. Mennyire terjedt el a köztudatban ez a szolgáltatás, illetve hogyan alakult a Szolgálat működése az első év folyamán?
- A Szolgálat azoknak az embereknek tud segítséget nyújtani, jogi szolgáltatást biztosítani, akik jövedelmi és vagyoni viszonyaikból kifolyólag nem képesek megfizetni az ügyvédi közreműködés költségeit. A tavalyi év folyamán több mint 700 érdeklődő fordult a hivatalhoz és 240-nél több határozatot hoztunk. A határozatok többsége olyan formában engedélyezte a jogi segítő igénybevételtét, hogy a költségeket az állam viselte. A jövedelmi viszonyok vizsgálata után ugyanis két eset lehetséges az elbírálást illetően. Amennyiben az igénylő családjában a minimálnyugdíj alatt van az egy főre eső jövedelem, akkor az állam átvállalja a költségeket, tehát az állam fizeti meg a jogi segítő díját. Az ügyfél számára ez azt jelenti, hogy ingyenes a szolgálat igénybevétele. Amennyiben az egy főre eső jövedelem 24.700 és 57.000 forint közé esik, tehát a minimálnyugdíj és a minimálbér között van, akkor az állam megelőlegezi a költségeket, tehát kifizeti a jogi segítő munkadíját és költségét, de az ügyfélnek vállalnia kell, hogy 1 éven belül visszafizeti azt az állam részére. Természetesen ezt kevesebben vállalják, mint a teljes költségmentességet.
- A jövőben várható-e változás a Szolgálat működésében?
- 2004. április 1-jét megelőzően csak a bírósági per folyamán adott állami segítség jelentett segítséget az arra rászoruló ügyfél részére költségmentesség, illetékfeljegyzési jog megadása, pártfogó ügyvéd kirendelése, illetve büntetőeljárásban sértetti költségmentesség és a sértett részére pártfogó ügyvéd biztosítása formájában. A Jogi Segítségnyújtó Szolgálat felállításával ez a skála szélesedett, hiszen az eljárásban egyszeri jogi segítségnyújtásra ad lehetőséget az arra rászoruló személynek jogi tanácsadás, illetve okiratszerkesztés formájában. 2006. január 1-től a jelenlegi helyzet változni fog. A fentebb felsorolt, jelenleg bírósági hatáskörben lévő intézmények elbírálása kikerül a bíróságokról, így a költségmentesség, illetékfeljegyzési jog megadása, pártfogó ügyvéd kirendelése, illetve sértetti költségmentesség, sértett részére pártfogó ügyvéd kirendelése is a Szolgálat hatáskörébe fog tartozni. Ez természetesen nagyobb kapacitást igényel, erre a felkészülés folyamatos. Jelentős változás az is, hogy a jogi segítő óradíja az eddigi 2000.- forint munkadíj és 300 forint költségátalány helyett 2.500.- forint munkadíj és 375 forintos költségátalány lett.
- A Szolgálat funkcióját illetően az emberek többsége tévedésben van. Mennyire jelent ez napi problémát a hivatali életben?
- Az ügyfelek minél egyszerűbben és gyorsabban szeretnék megkapni a szolgáltatást, de a hivatalunk csak egy előzetes elbíráló, kontrolláló tevékenységet folytat. A mi feladatunk csak az, hogy az ügyfél vagyoni viszonyának és az ügy tárgyának megvizsgálásával döntsünk arról, hogy jogosult-e a jogi segítség igénybevételére, illetve milyen mértékben jogosult arra. Ennek pozitív elbírálását követően az ügyfél maga választja ki, hogy melyik szerződésben lévő jogi segítőt veszi igénybe a tényleges munkavégzésre.
- Milyen jellegű ügyekben keresik leggyakrabban Önöket?
- Nagyon széles kört ölel fel az ügyek tárgya. Jellemzően családi problémákkal, válókereset elkészítésével, gyermekelhelyezéssel kapcsolatban fordulnak hozzánk. Megélhetési problémákkal is megkeresnek bennünket, így például végrehajtási eljárás során részletfizetési vagy egyéb kedvezmény elérése érdekében. A tulajdonjogi ügyek is gyakoriak, sok esetben régi sérelmeiket emlegetik fel újra az ügyfelek. Büntetőügyekkel ritkábban keresnek fel bennünket, inkább az azzal kapcsolatos, abból származó polgári jogi igény érvényesítéséhez, kártérítési perekhez kérnek segítséget. A segítségnyújtás alatt a tájékoztatást, tanácsadást, beadványkészítést, okiratszerkesztést kell érteni. A határozatot úgy szoktuk elkészíteni, hogy a jogi segítő dönthesse el, hogy adott ügyben a fentiek közül mit tart célszerűnek. Ha úgy látja, hogy adott ügyben elegendő a tanácsadás, nem célszerű perelni, akkor nem perel, ha viszont úgy látja célszerűnek, hogy perelni kell, akkor elkészíti a keresetlevelet, megindítja a pert.
- Említette, hogy a bíróságok hatásköréből kikerül a költségmentesség, az illetékfeljegyzési jog elbírálása. A gyakorlatban ez hogyan fog alakulni?
- Ez még kidolgozás alatt áll, még nincs jogszabályban lefektetve. Valószínűleg az eljárás oly módon fog történni, hogy a kérelmeket továbbra is a bíróságokra kell benyújtani, ahonnan a Szolgálathoz továbbítják azokat. Ily módon a bíróság tehermentesítése is megtörténik, valamint nem kirendelés útján, hanem az ügyfél döntése alapján kerül sor a pártfogó ügyvéd kiválasztására – a határozat meghozatala után.
- Ez azt is jelenti, hogy amint már korábban is említette, nagyobb apparátusra lesz szüksége a hivatalnak. Jelenleg elegendő számú jogi segítő tevékenykedik?
- Pillanatnyilag 27 jogi segítő van, ez a szám folyamatosan változik, most is néhány ügyvéd kérelme elbírálás alatt áll. A bejelentkezés nincs határidőhöz kötve, bármikor be lehet jelentkezni. Amennyiben megfelel az illető a feltételeknek, úgy sor kerül a szolgáltatási szerződés aláírására és az illető bekerül a névjegyzékbe.
|