|
Amerikai és kínai kutatók a Science 2006. február 23-i számának "címlapsztorijában" írták le a Castorocauda lutrasimilis fosszilizálódott csontvázát. A nemzetségnév jelentése "hódfarkú", míg a fajnév arra utal, hogy az állat a vidrához hasonlított. A Castorocauda valóban a hódokhoz hasonló farokkal rendelkezett, erős karjai segítették elő az ásást, éles fogai pedig a víz alatti táplálkozásra specializálódtak. Ez utóbbi nagyon hasonlít a mai folyóvízi vidrák fogazatához.
A Castorocauda az ún. docodontákhoz tartozó új taxont képvisel. Ez a kihalt emlőscsoport a középső-jura és a késő-kréta közötti intervallumból ismert. A csoportnak nincsenek ma élő leszármazottai, és nem állnak közvetlen rokonságban a modern méhlepényes emlősökkel.
A rendkívüli lelet Belső-Mongólia területén, a körülbelül 164 millió éves Jiulongshan-formációból került elő. A Castorocauda a legkorábbi ismert emlős, amelynek a csontváza és a testfelépítése az úszáshoz, fogazata pedig a halevéshez alkalmazkodott. Ez azt bizonyítja, hogy a földtörténeti középidő korai emlőseinek egy része meghódította a sekélyvízi élőhelyeket, és sokkal nagyobb volt az ökológiai változatosságuk, mint azt korábban gondolták.
A kínai lelet ugyanakkor a legkorábbi olyan emlőst képviseli, amelynél a szőrtakaró is megőrződött. A fosszilizáció során elszenesedett, rövid és sűrű alsó szőrzet a vizet tartotta távol az állat testétől. A hosszabb, külső védőszőröknek pedig a lenyomata maradt meg a csontvázat bezáró kőzetlapon. Ez az emlősök szőrzetének evolúciója szempontjából kulcsfontosságú lelet, mivel korábban csak a modern emlősök körében bizonyították konkrét leletekkel a szőrtakaró létezését.
A kutatók szerint a Castorocauda életmódja nagyon hasonló lehetett a mai kacsacsőrű emlőséhez. A faj egyedei valószínűleg az egykori folyók és tavak partja mentén éltek, kutyaszerű úszással közlekedtek a vízben, vízi állatokat és rovarokat fogyasztottak, és alagutat ástak a földben a fészkük számára. A testfelépítésük tökéletesen alkalmazkodott a vízi életmódhoz, széles és pikkelyes farkukkal hajtották előre magukat a vízben. Farokcsigolyáik hasonlóak a mai hódok és vidrák csigolyáihoz. Mivel nem állnak rokonságban a modern méhlepényes emlősökkel, az úszáshoz való alkalmazkodás az ún. konvergens evolúció eredménye. A ma élő félig-vízi (hódok, vidrák) és teljes egészében vízi (bálna, lamantin) méhlepényes emlősök nem jelentek meg az eocén és oligocén kor előtt (55-25 millió évvel ezelőtt). A 164 millió éves Castorocauda azt jelzi, hogy a primitív docodontáknál függetlenül fejlődött ki a félig-vízi életmód és az úszás, csaknem 100 millió évvel korábban, mint a méhlepényeseknél.
Szintén említésre méltó a Castorocauda fogazata és mérete. Zápfogai a mai fókákhoz és vidrákhoz hasonlóan az apró halak és vízi gerinctelenek fogyasztására specializálódtak. Méretét tekintve pedig ez az eddig ismert legnagyobb középidei emlős. A legtöbb korai emlős ugyanis meglehetősen kicsi - többnyire 50 grammnál is kevesebbet nyomtak volna a mérlegen. Ezek a szárazföldön élő emlősök kis méretük miatt a dinoszauruszok árnyékában és lábai között ették a rovarevők "mindennapi kenyerét". A Castorocauda viszont nem csak étrendjét és élőhelyét tekintve különbözött tőlük, hanem 500-800 grammos tömegével is. A testhossza meghaladta a 40 cm-t, és a koponyája is 6 cm-nél nagyobb volt. A kutatók szerint a kiemelkedő testméret is hozzájárulhatott a vízi életmódhoz való alkalmazkodáshoz.
|
 |
|
Ajánlat |
|
Bölény nagyságú rágcsálót találtak
Minden idők legnagyobb ismert rágcsálójának maradványai kerültek elő Venezuelában. Az állat súlya elérte a 700 kilogrammot, mérete pedig egy bölényhez volt hasonló.
|
|
|
|
Az 55 millió évvel ezelőtt élt állat maradványa a nyúlfélék rendjének jelenleg ismert legidősebb képviselője. Külső megjelenésében meglepően hasonlít a mai nyulakra, és megnyúlt hátsó végtagjaival minden bizonnyal ugyanúgy ugrándozott volna húsvétkor, mint ma élő rokonai. A Science magazinban ismertetett lelet megerősíti azt a korábbi feltételezést, hogy a nyulak nem jelentek meg a dinoszauruszok kihalása előtt.
Az előkerült csontváz csaknem teljes, így nagyon értékes információkat szolgáltat a korai nyulak anatómiáját illetően. Igazi "nyúl-lábbal" rendelkezett: a hátsó végtag több mint kétszer olyan hosszú volt, mint a mellső, így aztán nem férhet hozzá kétség, hogy ezek is csak ugrálva tudtak közlekedni. Volt azonban néhány olyan tulajdonságuk is, ami alapvetően eltér a mai rokonokétól. Például nagy farokkal rendelkeztek, a fogaik pedig inkább a mókusokéra hasonlítottak.
A mongóliai felfedezés előtt a nyúlfélék rendjébe (Lagomorpha) tartozó legidősebb csontvázmaradvány körülbelül 35 millió éves volt. A nagyon szórványos, ritka leletek miatt bizonytalan, hogy mikor jelentek meg a modern méhlepényes emlősök. Az egyik tábor szerint már jóval a kréta/harmadidőszaki határt megelőzően kialakultak, vagyis már a dinoszauruszok 65 millió évvel ezelőtt bekövetkezett kihalása előtt. A paleontológusok számos képviselője viszont nem ért ezzel egyet. Szerintük a méhlepényesek csak a kréta végi kihalási esemény közelében, vagy röviddel azután jelentek meg. A Gomphos belegázolt, vagy inkább beleszökdécselt ennek a vitának a közepébe, és az utóbbi elmélet mellé tette le a garast.
Eddig erős támogatottsága volt annak a nézetnek, hogy a Lagomorphák sokkal közelebb állnak a kréta időszakban kihalt Zalambdalestidae családhoz, mint a többi ma élő emlős csoporthoz. A Zalambdalestidák a 65 millió éve bekövetkezett tömeges kihalás előtt éltek. Tehát ezek közeli rokonsága a Lagomorphákkal arra utalna, hogy a modern méhlepényes csoportok a kréta időszak során váltak szét egymástól. A Gomphos alapos vizsgálata viszont azt sugallja, hogy a mai nyúlfélék a többi méhlepényeshez hasonlóan a dinoszauruszok kihalása után alakultak ki. |
 |
 |
 |
|
 |
International Multiproxy Paleofire Database
The International Multiproxy Paleofire Database (IMPD) is an archive of fire history data derived from natural proxies. The IMPD, which includes data from tree scars and establishment data, and charcoal in sediment records, has been established with guidance from an Advisory Board to provide a permanent repository for high-quality paleofire records from around the world. For more information about paleofire data see our Introduction to Fire History Reconstruction.
Search |
Search data by site name, location, investigator, and date.
WebMapper |
View site locations and information, and download data.
ArcIMS |
View site locations and browse, query, and download paleofire data along with other paleo proxy data. |
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
What's Hot! A quick listing of recent contributions, upcoming events, and other items related to the IMPD. 
Obtaining Data Please Cite Data Contributors! 
){kind=link}