HULLÓCSILLAGOK A meteorok megfigyelése nem igényel különleges felszerelést. Szemünk tökéletesen elegendő egy esetleges látványos meteorzápor megfigyelésére. De van néhány tényező, melyeket mindenképpen érdemes szem előtt tartani -- akkor is, ha csupán gyönyörködni szeretnénk a látványban.
Az észlelés helye A meteorokat csak kellően sötét, a városi zavaró fényektől minél távolabbi helyről érdemes megfigyelni. A hullócsillagok többsége halvány, ezért fényszennyezett helyről, kivilágított városokból csak a legfényesebbeket lehet megpillantani.
Körpanoráma Célunk az legyen, hogy az égboltnak minél nagyobb részét lássuk. Ezért kerüljük a fákat, az épületeket, keressünk szabad kilátással rendelkező helyeket. Ha tehetjük menjünk minél magasabbra a tengerszint fölé. Felfelé ugyanis javul a légkör átlátszósága, és így egyre több meteort pillanthatunk meg.
Az észlelés időpontja A Leonidák radiánsa 23 óra körül kel. Tehát ez előtt nem érdemes elkezdeni a megfigyelést, mert egyetlen leonida meteort sem láthatunk, ha van kitörés, ha nincs.
Ruházat Novemberben éjszaka, ha derült az idő gyakran fagypont alá süllyed a hőmérséklet. A meteorok megfigyelését legjobb fekvő testhelyzetben végezni, valamilyen hőszigetelő matracon. Emellett vastagon öltözzünk fel, sapkát, sálat, kesztyűt húzzunk, és mindezek után bújjunk hálózsákba.
Időjárás Hazánkban novemberben sajnos gyakori a borult idő. Ha lakóhelyünkről nem látszanak este a csillagok, az MCSE honlapjáról letölthető Meteosat műholdképek alapján megbecsülhetjük, merre találunk derült eget, melyet autóval megközelíthetünk.
Kitartás Ez a legfontosabb tényező. Aki valóban látni akarja a meteorzáport (ha bekövetkezik), az előrejelzett időpont előtti és utáni éjszakát is töltse az ég alatt.
Megfigyelőknek
Aki tudományosan is használható adatokat akar gyűjteni, megfigyeléseit az alábbi javaslatoknak megfelelően végezze, és juttassa el az adatgyűjtőhöz! Így válnak ugyanis a különböző helyszíneken feljegyzett információk egységesen feldolgozhatóvá és összevethetővé.
Ahogy tavaly, úgy az idén is a számlálásos módszert javasoljuk a Leonidák megfigyelésére. Ha az időjárás és a lehetőségeink engedik, célszerű már egy-két nappal korábban megkezdeni a megfigyeléssorozatot. Ez egyrészt fontos, hogy szokjuk az őszi észlelési körülményeket, kipróbáljuk a technikai eszközöket (pl. diktafon), ill. fontos a raj időbeli alakulásának feltérképezéséhez is.
Az észlelés során tartsunk be néhány ajánlást, hogy adataink összehasonlíthatók legyenek. Az egyik ilyen a határmagnitúdó ("hmg") becslése. Akik gyakorlott meteorészlelők vagy változócsillag-megfigyelők, gyakorlattal rendelkeznek a "hmg" becslésében. De mit tegyenek azok, akiknek nem biztosak a még éppen látható leghalványabb csillag fényességének megállapításában? Számukra segítség a csillagszámlálásos módszer. Az alábbi ábrán látható térképen bejelöltünk két területet (a vörös színnel jelölt 4. és 8. háromszögben).
A módszer a következő: számoljuk meg a két háromszög valamelyikében (esetleg mindkettőben, ellenőrzés céljából), hány csillagot látunk a belsejében, beleértve a háromszög csúcsait is. A megfigyelés végén az alábbi táblázat segítségével átalakíthatjuk a kapott darabszámokat határmagnitúdóvá. Fontos, hogy legalább 30 percenként végezzük el a számlálást, hiszen a "hmg" értéke a légkör állapotáttól függően változhat az időben!
terület |
látott csillagok száma |
5 |
6 |
7 |
8 |
9 |
10 |
11 |
12 |
13 |
14 |
15 |
4. |
5,0 |
5,1 |
5,3 |
5,7 |
5,8 |
5,8 |
6,2 |
6,4 |
6,5 |
6,6 |
6,7 |
8. |
4,9 |
5,0 |
5,1 |
5,3 |
5,4 |
5,5 |
5,7 |
5,8 |
6,1 |
6,2 |
6,3 |
További lényeges tudnivalók:
- Az észlelés adatait érdemes magnóra rögzítenünk, és a kiértékelést utólag végeznünk.
- Ha nem magnóra jegyezzük a látott meteorok időpontját, célszerű pl. 1-5 percenként lejegyezni az addig látott rajtagok és nem rajtagok darabszámát az időintervallummal egyetemben. (Csoportos észlelés esetén ilyenkor az írnok diktáljuk be ezt.)
- Próbáljuk megbecsülni mindegyik látott meteor fényességét 1 magnitúdó pontossággal. A fényesség-megoszlás adatainak segítségével a Leonida-raj részecske-eloszlását tudják tanulmányozni.
- Ha felhők zavarják az észlelést, akkor fel kell jegyeznünk a takartság mértékét a látómező százalékában. A megfigyelés érdemes folytatnunk egészen odáig, ameddig a felhők között egy legalább 30%-os derültségű felhőlyukat látunk.
- A megfigyeléseket minél hamarabb továbbítsuk az adatgyűjtőnek, hogy az adatok minél előbb a nemzetközi gyűjtőközpontba érkezzenek.
- Ha a látott darabszám óránként 100-200 fölé emelkedik, akkor ajánlatos percenként írni vagy diktálni a darabszámot, ill. magnós észlelés esetén bemondani, hogy "top 2", vagy "top –1", ami +2, ill. –1 magnitúdójú meteor megpillantását jelenti. Célszerű minél rövidebben beszélni, hogy legyen idő a többi meteorral is foglalkozni. Ugyancsak egyszerű módszer, ha az adott időintervallumban (pl. percenként) magnóra rögzítjük, hány meteor volt az egyes fényességkategóriákban. Pl.: 2 +3-as, 3 nullás, 1 -1-es, 2 -2-es, 1 sporadikus.
- 4000 feletti darabszám esetén (ez 1–2 meteor/másodperc) elég egy szimpla "top" a magnóra a fenti értékeknél még magasabb darabszám esetén (pl. már 2–3 meteor/másodperc esetén) már elég pl. minden 10. meteornál "top"-olni.
Azért, hogy lelkileg könnyebben felkészülhessünk a különböző intenzitású meteorzáporra, közreadunk egy szabadon letölthető kis programot. Ez DOS alatt futtatható, és a megadott ZHR értékű meteoresőt produkál kérésre. METSIM.EXE [62 KByte]
Az adatok beküldéséről Ha az észlelés magnós módszerrel készült, és az időadatok másodperces pontossággal kerültek feljegyzésre, akkor a szokásos adatbeküldő nyomtatványon kell elküldeni azt az adatgyűjtőnek.
Ha viszont azt a módszert alkalmazzuk, amikor egy időintervallumban (pl. 10–20 percenként) számoljuk a meteorokat, akkor az alábbi formanyomtatvány szerint kérjük az adatokat beküldeni:
Üres, kinyomtatható észlelőlapok letöltéséhez kattints ide: MEGFIGYELŐLAPOK [144 KByte]
Az adatokat a Magyar Csillagászati Egyesület Meteoros Szakcsoportja (MCSE-MMT) illetékes adatgyűjtőjéhez, Gyarmati Lászlóhoz kérjük eljuttatni! Postacím: Gyarmati László, 7257 Mosdós, Ifjúság u. 14.
Fotózás A telehold várhatóan nehéz perceket fog azok számára okozni, akik meteor-fotózásra adják a fejüket. Azonban ha sok lesz a fényes meteor, érdemes B idős felvételeket készíteni. Amikor az aktivitás erősödik, fényképezőgépünket a legnagyobb blendenyílásra állítva tizenöt-húsz-harminc perces expozíciókkal készítsünk felvételeket. Ha rendelkezünk nagy látómezejű objektívvel, használjunk olyat. A felvételeknek azonban nem csak esztétikai értékük van (pláne, ha valami szép tájat is sikerül belekomponálnunk a képmezőbe!), bár ezért is megéri fényképezni a jelenséget.
A felvételekhez írjuk fel az egyes expozíciók kezdetét és végét. Ha mód van rá, és nem hullik túl sok meteor, a legfényesebbek időpontját is jegyezzük fel, egy térképre rárajzolva a pályájukat. Így utólag a felvételen beazonosíthatóak és pontosan kimérhetőek lesznek a hullócsillagok.
2-es fényerejű objektívvel, 400 ASA érzékenységű filmmel, sötét vidéki égen mintegy 20 perces felvételeket készíthetünk a háttér túlzott kivilágosodása nélkül. Kisebb érzékenységű filmmel tovább is exponálhatunk -- bár a halványabb meteorok így nem hagynak nyomot a filmen.
Miután a Föld forog a tengelye körül, az égbolt is lassan körbefordulni látszik a fejünk felett. Így ha fényképezőgépünk nem követi ezen mozgást, a csillagok csíkokat húznak a filmre. (Ezeket a képeket éppen ezért "csíkhúzós felvételeknek" hívjuk a szakzsargonban.) Kis óraműves mechanikával érdemes vezetett képeket is készíteni, ekkor nem kell felírnunk az expozíció időadatait, a meteorok enélkül is kimérhetőek a felvételről.
| A JELENSÉG HÁTTERE | ELŐREJELZÉSEK | MEGFIGYELŐKNEK |