| Fénysebességgel a Tejúton |
| Szonda, 2007. 01. 01., szerkesztő: Elek László |
| 2007. január 5., péntek 12:09 |
| 282 olvasás |
 |
| A Szonda jubileumi műsorát csodákkal kezdtük, hát fejezzük be egy olyan csodával, amelyről évszázadok óta gondolkodnak a fantaszták, de amely igenis vizsgálható a tudomány, mégpedig az elméleti fizika eszközeivel. Lehetséges-e az időutazás? Visszajuthatunk-e a múltba? |
|
|
|
Ezt kérdeztük negyed százada Lukács Béla fizikustól, és ezt kérdeztem tőle, az einsteini relativitáselmélet kutatójától ma is.
- A speciális relativitáselmélet azt jósolja, hogyha egy órát, időmérő szerkezetet, élőlényt egy nagy sebességű rakétán elküldünk, majd visszahozunk, akkor az ő számára eltelt idő az utazás alatt kevesebb lesz, mint amennyi ugyanannyi idő alatt itt a Földön eltelt. Természetesen a különbség csak akkor lesz észrevehető, ha ez a sebesség összehasonlítható a fény sebességével. Ez egy olyan következtetése a relativitáselméletnek, amit azóta tapasztalatban bizonyítottak. Elméletileg az kizárt, hogy az űrhajós az időben visszafelé haladjon. Tehát, hogy hamarabb érkezzen meg, mint ahogy elindult, vagy, hogy az ő számára az idő visszafelé haladjon az utazás közben. Ezt a jelenlegi fizikának az alapelvei kizárják.
A földi közlekedésnél fénysebességet megközelítő sebességekre sosem lesz szükség. Ha ilyenekre valamikor szükség lesz, akkor az olyankor jön el, amikor az emberiség már a tejútrendszernek egy jelentős részét népesíti be, ugyanis a csillagok közötti távolság olyan, hogy fénysebességgel utazva is néhány éves utazásra van szükség az egyik csillag bolygóiról, a másik csillag bolygóira. Na már most ez az emberi élettartammal összemérhető idő, tehát a közeli, vagy távoli csillagok bolygóit nem lehet benépesíteni úgy, hogy ne fénysebességhez közeli sebességekkel utazzunk, amikor is az utazó számára nem telnek el ezek az évek, hanem csak sokkal rövidebb idő.
- Az alapkérdés 25 évvel ezelőtt az volt, hogy lehet-e visszafelé utazni az időben. 25 évvel ezelőtt az volt a válasz erre, hogy nem. Ma ugyanez a válasz?
- Ma is ugyanez a válasz, ugyanis a relativitáselméletben ez egy elv, hogy mindig előrefelé kell menjek, meg kell mondani, hogy merrefelé járom be a világvonalakat, és az utasítás az, hogy előre. Tehát visszafelé nem lehet. Ezt mondja az elmélet, és ezt senki nem cáfolta meg. A kérdés csak az, hogy el lehet-e jutni a múltba úgy, hogy mindig előre felé megyünk?
- Magyarán, hogy ki lehet-e cselezni az amúgy helyes elméletet?
- Igen. Na most erre végleges válasz nincs, de válasz van. Az Einstein-egyenleteknek, ami ha tetszik, a gravitációs elmélet, ha tetszik, a téridő szerkezetét meghatározó egyenlet, vannak olyan megoldásai, amiben zárt, időszerű hurkok léteznek. Mit jelent ez? Időszerű az, hogyha mindig előrefelé megyek, és fénysebesség alatt. Az, hogy zárt, viszont azt jelenti, hogy körbezárja saját magát, tehát mindig előrefelé megyek, és egyszer csak visszaérek oda, ahonnan elindultam.
- Ebben az esetben, ha időben megyek előrefelé, akkor visszajutok a múltba?
- Igen. Ennek az analógiája a földfelszín, ahol el lehet jutni úgy keletre, hogy mindig nyugatra megyek. A zárt időszerű hurkok ennek a relativisztikus megfelelői. Számos olyan megoldása van az Einstein-egyenletnek, amiben ilyen zárt, időszerű hurkok léteznek.
- Jól képzelem-e, hogy Einstein megírta az egyenleteit, és azóta relativisták tucatjai, százai ezeket az egyenleteket bújják, és ahogy egyre jobban megismerik, egyre több olyan lehetőséget fejtenek ki, amelyek még mindig az egyenleten belül vannak, de mégis olyan felfedezéseket, olyan megismeréseket adnak, amire addig nem gondolt senki, lehet, hogy maga Einstein se?
- Hát hogy maga Einstein erre nem gondolt, az holtbiztos. Az általános relativitáselmélet igencsak egyedülálló fizikai elmélet jelenleg. Ezt 1916-ban Einstein megfogalmazta, és azóta, 90 éve nem kellett rajta változtatni. Fizikai elméletben manapság ez nagy ritkaság. Most a természetben nem minden valósul meg, ami az egyenletek megoldása. Tehát, én nem azt mondom, hogy vissza lehet jutni a múltba úgy, hogy mindig előrefelé megyünk, én azt mondom, hogy az egyenletek ezt megengedik, és nem ismerünk olyan fizikai törvényt, amelyik megtiltaná. Lehet, hogy van ilyen, de ezt nem ismerjük.
- A világon ma hány ember ismerheti igaz mélységében az einsteini egyenleteket?
- Néhány száz. Ezzel lehet vitatkozni, hogy mondjuk 300, 500 vagy 1000. Jó néhány évvel ezelőtt láttam egy címlistát, ami 700 valahány általános relativistának a nevét tartalmazta, de úgy, hogy ezek egyszer legalább írtak valamit, aminek valami köze volt az általános relativitáselmélethez. Szerintem nem vagyunk 700-an.
- Ha sokkal többen foglalkoznának ezzel, ez esélyt adna arra, hogy olyan új meglátásokra tegyenek szert, ami jelentősen megváltoztatná a mai fizikát?
- A mai kísérleti fizikát nem. A téridő szerkezetének a finomságai nélkül gyorsítókat lehet építeni, atombombát lehet építeni, mindenfélét. Hogy a fizikai világképünk megváltozna-e tőle, az valószínűleg megváltozna. Hogy a távoli jövő, ami mondjuk ötven évet jelent, máshogy alakulna-e, arra azt mondom, hogy az nagyon könnyen lehet. Ugyanis a Föld jelenleg úton van a túlnépesedés felé, egyesek szerint már túlnépesedett. Látjuk, hogy valamiért a népszaporulat visszafogása nem megy. Egy túlnépesedett Földön vagy erőszakkal teljes és tökéletes békét kell teremteni, vagy állandó háborúk lesznek, és gyilkoljuk egymást. Milyen jó megoldás lenne a Tejútrendszerben, a 200 milliárd csillagnak mondjuk 20 millió lakható bolygóját betelepíteni.
- És ehhez hozzásegíthet az einsteini relativitáselmélet mélyebb megértése?
- Hogyne. Hát azt én már 25 évvel ezelőtt mondtam, hogyha csillagról csillagra fénysebességhez közeli sebességgel akarunk űrhajózni, az nem nagyon megy, mert két csillag között is több év az út, és nem az a probléma, hogy több év az út, hanem, ha vissza is akarunk jönni, akkor itt már tíz év, húsz év, harminc év telik el. Tehát a betelepített bolygók között nem sikerül fönntartani a kapcsolatot, kivéve, hogyha valami trükk van.
- És ez a trükk lehet, hogy benne rejlik az einsteini egyenletekben?
- Az einsteini egyenletekben benne rejlik. Azt nem tudjuk, hogy megvalósítható-e. Láttuk, hogy az einsteini egyenletekben benne rejlenek olyan téridők, amiken úgy lehet utazni, hogy akár a múltba is visszajussunk állandóan előre menve, vagy valami ilyesmi. Nem tudjuk, hogy ezek megvalósíthatók-e. Ez csillagközi mérnökséget igényelne, nagy tömegekkel meggörbíteni a teret, és lehet, hogy akkor sem megy. 2002-ben voltam egy konferencián Tátra-Lomnicon, ahol egy délután időgépeket adtak elő az emberek. Ezek az időgépek nem léteznek technikailag, de megfogalmazhatóak matematikailag. |
|
Gyors eredményt akar? Ugorjon át hozzánk és garantáltan talál megfelelő lakást, házat, telket vagy akár hitelt ingatlanportálunkon, ahol már a keresés is élmény!
Számviteli központ és linkgyűjtemény: könyvelők, könyvizsgálók, bérszámfejtők központi oldala. Út a törvények és szakkönyvek, a könyvelés és bérszámfejtés eszközeihez.
Lízing vagy hitel? Válassza a legideálisabb konstrukciót. Kérje ajánlatunkat most!
Ismerje meg biztosításainkat, válasszon biztosítási tanácsadót honlapunkon! Internetes biztosításkötés, szerződéskezelés, kárbejelentés – teljeskörű online ügyintézési lehetőség.
Kötelezőjét idén is kösse nálunk, mert a legtöbbet mi adjuk. Kis díjak nagy NYEREMÉNYEK! Fődíj: Opel Corsa, 501 l benzin, 1,500,001 Ft kp, utazások, laptop, PC, téligumi és további |
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Cikk küldése
Hírrendelés
Nyomtatható verzió
