1
Csillagászattörténet 1
ELTE TTK Csillagász szak 1. félév
(Balázs Béla eloadásai és jegyzete alapján)
Pápics Péter István
2004.
2
Babilónia
Világmodell: A babiloniak szerint a lépcszetes felépítés , kúp alakú Föld a világóceánon
úszik. Föléje az els, második és harmadik égbolt borul, alatta hét fallal körülvéve a holtak
birodalmának palotáját találjuk. A világóceánt az ég gátja határolja, ezen helyezkedik el a
hegyekbl formált keleti, illetve nyugati kapu, melyeken keresztül a Nap felkel illetve
lenyugszik.
Korai periódus:
-els szisztematikus észlelk
-feljegyzések i.e. 1800-tól: holdkelte és újhold idpontok.
-Vénusz-táblázatok: Ammisaduqa ( i.e. 1702-1681)
-nem csak észlelések, hanem kalkulációk is
- i.e. 1100-tól 1000 éven át táblázatban rögzítették az Anu (égi egyenlíthöz közeli), Ea
(északra) és az Enlil (délre) csillagait, szám szerint minden sávból tizenkettt.
-rájöttek az évszakok változásának és a Nap mozgásának kapcsolatára
- i.e. 612-ben már Holdfogyatkozást jeleztek elre.
Mul-Apin táblázatok: (mul = csillag) – i.e. 687
-a három sáv csillagai, egymással szemben lév csillagok (amikor az egyik kel, a másik
lenyugszik), delelési lista (egy csillag delelését egy másik csillag kelésével adták meg),
Holdpálya menti csillagok.
-idjárás és mezgazdaság: megfigyeléseik szerint a XII-II. hónapban a Nap az Anu-ban van,
az id ilyenkor szeles, a III-V. hónapban az Enlil-ben van, ez az aratás ideje, a VI-VIII-ig újra
az Anu-ban van, a IX-XI. hónapban pedig az Ea-ban, ekkor hideg van.
-kezdetleges szökhónap-szabályokat állítottak fel, pl. ha az év els napján a Hold a Fiastyúk
környékén van, akkor nincs szükség XIII. hónap beiktatására.
-standard gnomon árnyékának hossza adott idpontban
-az éjszaka hossza (rájöttek az évszakok és a Nap magasságának összefüggésére!)
Állatöv: A Holdpálya, avagy lényegében az ekliptika mentén elhelyezked csillagképek,
kezdetben 12 csillagcsoportra, majd 12 egyenl részre osztották. Egy csillag helyét egy
csillagkép nyugati végétl adták meg fokban (ush). (A görögöknél a csillagképet jelentette a
zodion, az 1/12-ed részt a dodekatemorion.) Már ekkor megszületett több ma is használt
csillagkép elnevezése. Két rendszert használtak, az egyikben a nyári napforduló a 8° kushu,
míg a másiknál a 10° kushu-nál következett be (Kushu = Cancer, Rák). Ezen felül mérték az
objektumok távolságát az ekliptikától, 1/72°-ban (she = árpaszem).
Észlelések: i.e. 700-tól folyamatossá váltak az észlelések, melyek agyagtáblákon maradtak
fenn (ezek igen törékenyek, eddig több ezer darabot tártak fel). Minden tábla egy fél év hat
hónapjára rögzíti: •1, az elz hónap napjainak számát •2, a holdkelte és a napnyugta közötti
idt a hó utolsó napján, mikor a Hold napnyugta eltt kel •3, a következ napon a napnyugta
és holdkelte közötti idt •4, a holdnyugta és a napkelte közötti idt az utolsó napon, mikor a
Hold napkelte eltt nyugszik •5, a napkelte és a holdnyugta közötti idt a következ napon •6,
a holdkelte és napkelte közötti idt az utolsó napon, mikor a Hold még látható •7, a bolygók
ekliptikai hosszúságát •8, a folyók állását •9, árfolyamokat (piaci körkép) •10,
fogyatkozásokat •11, küls bolygók láthatóságát, retrográd mozgásuk kezdetét,
szembenállásukat •12, a Vénusz és a Merkúr els és utolsó láthatóságát, •13, a Hold és a
3
bolygók együttállásait a zodiákus csillagaival •14, idjárási megfigyeléseket •15, egyéb
híreket.
60-as számrendszer: az egyeseknek egy függleges vonás, a tízeseknek egy balra
záródó megnyújtott relációs jelhez hasonló alakzatfelelt meg, mely elég volt a számok
0-tól 59-ig való jelölésére, ezen felül helyiértékenként elválasztva írták le a mennyiségeket.
Pl.: III I = 3x60 1 + 3x600 = 181, mely egy mai, egyszer sít átiratban 3,1. Így pl. hatvanasban
2,1,13 = 7273 a tízesben. Ennek segítségével a fokszámítás: 3° 41’ 23” = 3,41,23. Ha a 3 és ½
fokot akarták kifejezni, akkor átváltottak, és azt írták hogy 3,30. A mértékegységeket nem
jelölték, egy pontosvesszvel jelezték az alappontot. Így 0;1 ush az egy ívperc, 0;0,1 ush = 1”.
A napot is 360 részre osztották, 1 ush így 4 percnek felelt meg.
Kési periódus
I.e. 300-i.sz. 75 .: Nagy eredmények, ~300 táblázat, számszer leírások, idben elre
meghatározott pozícióadatok (efemeris v. efemeridák), zodiákus elnevezései, instrukciós
(magyarázó) táblázatok – ebbl adódóan könny megfejthetség.
Nap: közvetlenül nem foglalkoztak vele, de a Hold fázisait és mozgását tartalmazó
táblázatokból csillagunk mozgására is lehet következtetni. Ezek a táblázatok oszlopszer en
felépítettek voltak (év, hó, távolság a zodiákus jeltl, zodiákus). Felismerték, hogy a Hold és a
Nap szögsebessége változik az év folyamán (az A és B rendszerekben ez eltér). Kiszámították
a nappalok hosszát, a napéjegyenlségek idpontját (mikor a nappal és az éj is 180 ush
hosszú). Ezen felül számították a napnyugtától napkeltéig eltelt idt, mégpedig úgy, hogy
mivel az egyenl hosszúságú zodiákus jelek az ekliptika horizonttal bezárt szögétl függen
más-más id alatt kelnek, így a nappal hossza egyenl a nappal alatt a horizont fölött
megjelen zodiákus jelek kelési ideinek összegével.
Hold: ekliptikai szélességét (she-ben) és hosszúságát is lejegyezték. Megfigyelték, hogy a
Hold szélessége 252;31,24 she-t változik (amíg eléri a 2°-ot, majd a sebesség felezdik, s
mikor eléri a 6°-ot, a szélesség elkezd csökkenni) míg a Nap 30°-ot halad. Ebbl számították
a holdpálya felszálló csomójának helyét. Rájöttek, hogy ez retrográd 1 mozgást végez
(~1,5°/hó). Tudták, hogy a Holdnak bizonyos szögtávolságon belül kell lennie az ekliptikához
képest, hogy fogyatkozás jöhessen létre. Kiszámították a hónap hosszát is: két számított
újhold idpont között eltelt id – de ez nem volt elég pontos. Mivel tudták, hogy a
fogyatkozások idpontjában pont új-, vagy telihold van, két fogyatkozásból, a köztük eltelt
holdhónapok számának és az eltelt id ismeretében számítható volt a hónap hossza. Több
számításuk is a Szárosz-ciklus hosszára alapozott.
„B rendszer”: a babilóniai matematikai asztronómia másik rendszere, itt a Nap pálya menti
sebessége fokozatosan, és nem hirtelen változik, több ponton is eltér az eddig vázolt A
rendszertl. Valószín leg ez volt a késbbi. Hipparkhosz is ismerte ezen rendszer
eredményeit: 1 szinódikus 2 holdhónap az 29,53 nap, egy drakonikus3 hónap 27,21 nap, így
223 szinódikus hónap egyenl 242 drakonikussal és 269 anomalisztikus 4 periódus egyenl
251 szinódikus hónappal. A Babiloniak követték a bolygók mozgását, lejegyezték a retrográd
mozgás kezdetét és végét, a heliákus kelések és nyugvások idpontját, az oppozíciókat, a
bolygók elongációját, stb. A mozgást több szakaszra osztották (gyorsuló, lassuló) és azokban
1 Valamely égi koordinátarendszer északi pólusából nézve az óramutató járásával megegyez irányú mozgás.
2 Két azonos fázis közt eltelt id.
3 A pálya menti keringés során felszálló csomótól felszálló csomóig eltelt id.
4 Perigeumtól perigeumig eltelt id.
4
mérték a szögsebességet. A táblázatokból elég pontos keringési idk számolhatók – az persze
kérdéses, hogy ezt már a korabeliek is megtették.
Egyiptom ( i.e. 3100-i.e. 332)
Hasonló a mezopotámiai civilizációhoz, a csillagászatnak, de legalábbis a feljegyzéseknek
nem tulajdonítottak nagy szerepet. Jelentségük: hadászat, építészet, m vészet, irodalom,
orvoslás és egyéb tudományok. Kis érdekldésüket (bár ez nem a megfelel kifejezés) jól
példázza a nagyon kevés fennmaradt emlék vagy utalás. Ezek közül kett: i.e. 1100:
Amenhope – Az univerzum katalógusa: 5 csillagkép csillagai, nem említi sem a bolygókat,
sem a Szíriuszt. I.e. 300: Harkhebi sírkövébe vésett dicsítés az emberrl, aki „minden
megfigyelhett megfigyelt”, az összes csillag delelését, a Szíriusz heliákus kelését, A Nap
mozgását. A templomok és piramisok pontos tájolása is csillagászati ismereteiken alapul.
A Szíriusz heliákus kelése jelentette az új év kezdetét. Kezdetben a hónapok a Hold járásához
kötdtek, és az újhold eltti utolsó láthatóság napján kezddtek (pontosabban akkor, amikor a
Hold láthatatlanná vált). 12 hónap + 11 nap volt az egyiptomi év. Az évet 3 darab 4 hónapos
részre osztották (áradás, növekedés, aratás). Ha a heliákus kelés a 12, hónap utolsó 11
napjában történt, akkor alkalmaztak egy 13. szökhónapot. Késbb áttértek a 365 napos
naptárra. Elkülönítettek az égen 36 dekánst (kisebb csillagcsoportot), melyek heliákus kelése
nagyjából 10 nappal egymás után következett be, így minden éjjel negyven perccel késbb
keltek. Diagonális táblázataik (egy oszlopban az egy éjjel kel 8 dekáns, majd a követlez
oszlopban a 10 nappal késbbi éjszakára ugyan ez, stb.) segítségével így éjjel is mérni tudták
az idt.
Kína
Bevezetés: jóscsontok i.e. 1500-tól Anyang területérl: vendégcsillagok (szupernóvák,
üstökösök). Állami csillagászat, osrszágos megfigyelhálozat, büntetések (Shu Jing almanach
szerint Hi és Ho csillagászokat a császár lefejeztette, mert nem jelezték elre az i.e. 2137-es
napfogyatkozást.), bizarr és nem tudományos feladatok (a 12 szél alapján a harmónia
megállapítása az égre és a földre).
-Az égboltot 28, pólustól pólusig terjed gerezdre osztották (xiu), a szögtávolságokat a xiu
nyugati szélétl és a pólustól mérték. Egy teljes körben 365 és ¼ du van, így 1 du
megközelítleg = 1°-al.
- I.e. 90-bl valóak az els pontos bolygómozgás észlelések, a táblázatok egy láthatóságot
ölelnek fel, és precíz közelítést adnak a szinódikus periódusokra.
- I.e. 29-ben napfoltot észleltek, valószín leg vagy s r ködön, vagy zöld jáde kövön
keresztül.
- I.e. 20-ban már tudták, hogyan jönnek létre a fogyatkozások, de a filozófusok ezt tagadták,
mondván a Hold nnem , a Nap férfi, így ersebb, és egy gyengébb nem gyzheti le az
ersebbet…
- I.sz. 206-ben már fogyatkozás-elrejelzéseket csináltak, 390-re már a %-os nagyságot is meg
tudták becsülni.
Mértékegységek: decimális hosszmértékek, az alap chi-t mindig az uralkodó határozta meg,
így pl 25,46 cm a Tang dinasztiában ( 700 körül), 24,37 cm a Yuan dinasztia idején (1300
körül) és 35,8 cm a XIX. század végén.
5
-kisebb egységek: 1 zhang = 10 chi = 100 cun = 1000 fen
-nagyobb egységek: 1 li = 1800 chi (kb 0,44 km a Tang dinasztia idején)
Id0mérés és naptár:
-Dátumok: a hónap az újholddal kezddött, az év azzal a hónappal, melyben a téli napforduló
volt, majd i.e. 104-tl két hónappal késbbre tették ezt az idpontot.
-Évek: az egyik évszámítási módszer az volt, hogy megadták az uralkodó nevét, és hogy
uralkodásának hányadik évében járnak (pl. xy tizedik évében). Egy másik módszer egy 60
éves ciklus, mely 12 ágat és 10 törzset használt. Sok kalendárium mindkét dátumot megadja,
és mivel senki nem uralkodott 60 évnél tovább, egyértelm megfeleltetés lehetséges a két
rendszer között. Az ágak: patkány, ökör, tigris, nyúl, sárkány, kígyó, ló bárány, majom, kakas,
kutya, vadkan. Hogy ment az évek elnevezése?: 1. ág 1. törzs, 2. ág 2. törzs, …, 10. ág 10.
törzs, 11. ág 1. törzs, 12. ág 2. törzs, 1. ág 3. törzs, stb. (Diagonális táblázat, függlegesen a
tizenkét ág, vízszintesen a 10 törzs.)
jia yi bing ding wu ji geng xin ren gui
zi 1 13 25 37 49
chou 2 14 26 38 50
yin 51 3 15 27 39
mao 52 4 16 28 40
chen 41 53 5 17 29
si 42 54 6 18 30
wu 31 43 55 7 19
wei 32 44 56 8 20
shen 21 33 45 57 9
yu 22 34 46 58 10
xu 11 23 35 47 59
hai 12 24 36 48 60
-Hónapok: csak számozva voltak, nevük nem volt. A 12 hónap 354 napot ölelt fel (29 és 30
napos hónapok), ezért néha mérések alapján beiktattak egy interkaláris hónapot (jian).
-Napok: ezeket is a hatvanas rendszerrel nevezték el. 1 nap = 100 ke (majdnem ¼ óra) = 12
shi – melyeket az ágak neveivel neveztek el.
Kozmológia: többféle spekulatív teória létezett:
-Gaitian (égi fed) elmélet: a Föld és az ég két egymásra boruló szférikus felület (ennek
ellenére sík felszínnel számoltak – csillagászat és földmérés teljes elszigeteltsége). I.e. 1000
körül megadták a gömbök sugarát is (!): Föld: 225.000 li, ég: 305.000 li.
-Huntian (égbolt) elmélet: i.e. 100 körül, az univerzum egy tojás, fehérje az r, sárgája a Föld,
mely a kozmosz folyékony anyagában lebeg. Itt sem sík a felszín, mégis úgy számoltak,
mintha az lenne.
6
-Xuanye (mindenütt jelenlév sötétség) elmélet: A Föld és az égitestek kondenzálódott
porként lebegnek a kozmikus térben.
Megmérték a Nap magasságát is (!): 8 chi magasságú árnyékvet rúd árnyékának a hosszát
mérték 2000 li távolságban, és trigonometriai számítások után 80.000 li-nek adódott a Nap
magassága. Megint csak nem vették figyelembe a földfelszín görbületét.
Almanachok: minden uralkodó készíttetett, az amatröket lázadónak vélték. A hivatalos
eredmények egy része nem jelent meg, nem volt elérhet a nyilvánosság számára.
-Xia xiao zheng ( i.e. 700-i.e. 300.): fleg mezgazdasági kalendárium, valamint áldozati és
rituális utasítások. A Han dinasztia ( i.e. 200-i.sz. 200.) idejére pontosodtak a megfigyelések,
de még itt is megjelentek misztikus elemek, pl. hogy a dinasztia egy mitikus állat befogása
után 275 évvel kezddött, mely 2.760.000 évvel volt az idk kezdete után.
-San tong ( i.e. 7.): adatok az égitestek mozgásáról, hosszúságadatok sípok készítéséhez,
mértékegységek, rituális „divat”-irányzatok (templomépítés, ruházat…).
-Egyéb források: Da ming ( 462), Tian bao (550), Da yen (724), Tong dian (1199. – itt
található a legpontosabb évhossz érték: 365,2425 nap).
Szökhónap meghatározása: észrevették, hogy 19 év az majdnem 235 hónap = 6939,75 nap.
Bevezették a 4x19 éves bu periódust. Számolási módszer: (bu-ban eltelt évek / 19)x235 és
ha az osztás után a maradék 12 vagy nagyobb, akkor kell a szökhónap. Így szökhónap
kell a 2., 5., 8., 10., 13., 16. és 19. évben. Ez egy elég pontos módszer.
Az év hossza: más nagyon korán tudták, hogy 365 nap + egy tört. Nem átlagot számoltak,
hanem összefüggéseket: 81 hónap = 2392 nap, valamint 19 év = 235 hónap. Ebbl
(235/19)x(2392/81)=365,2502 A törtrész nevezje a „ri fa faktor”.
A hét fényesség: a hét szabad szemmel megfigyelhet égitest mozgásához kapcsolódó
hiedelmek, tapasztalatok. Ez azért volt fontos, mert a kínaiak szerint szoros összefüggés volt
az égi és a földi jelenségek, események között. Pl. a napfogyatkozás, melyet egyébként egy
sárkány okoz, kapcsolatban van az uralkodó rossz uralkodásával, ezért a császár általában
egy íjászezreddel le is lövette a szörnyeteget… Kapcsolatba hozták még a miniszterek
viselkedésével, a ni-férfi konfliktusokkal, stb. Ha pl. a Mars sarló alakú retrográd mozgást
végez, nem szabad hadakozni, mert elpártol tlük a szerencse.
Egyéb égi jelenségek: Minden almanachban volt egy rész, mely az érdekesebb égi
jelenségeket tartalmazta hat csoportba rendezve (szerencsét hozó csillagok, baljós csillagok,
vendégcsillagok, sodródó csillagok, szerencsés ill. baljós kipárolgások). Itt fedezhetjük fel a
baljós szivárványok, halo-jelenségek, nóvák, szupernóvák és üstökösök korai leírásait.
Hivatalos feljegyzések: 28 darab hivatalos, krónika-szer feljegyzés-könyv.
-Shi ji: csillagászati jelenségek és történelmi események leírása.
-Qian Han Shu (A korai Han története) + Hou Han Shu (kési…): égi és földi események
közötti kapcsolatok.
-San guo zhi (Három királyság története): ebben nincsenek csillagászati adatok
-Jin Shu (Jin dinasztia: 265–420): három fejezet, mely csillagászattal foglalkozik, mindegyik
elején idézetek a Yi jing-bl (Változások könyve). Kozmológiai elméletek és eszközök leírása
(cirkumpoláris sablon – a pólus felé tartva kijelöli a fényesebb csillagok helyét az éggömbön)
– armilláris szféra, éggömbszerkesztés leírása. Adatok az égbolt átmérjére (330.000 li
nagyságrend mellett 1/71 fen pontossággal adták meg!). Csillagkatalógus, csillagcsoportok
helyzetének ránk gyakorolt hatásának leírása. A Tejút égi folyóként szerepel, a Jupiter
7
keringése szerint 12 házra osztották az égboltot. A 7 fényesség és egyéb, pl. halo-jelenségek
leírása. Konjunkciók, oppozíciók, heliákus kelések, retrográd mozgások, bolygók helyzete a
xiu-kban, vendégcsillagok (nóvák, esetleg üstökösök, ha mozogtak) megjelenésének leírása,
körülbelül 75 ilyenrl született feljegyzés, az els még i.e. 532-bl.
Fontos szerepe volt a 8 chi (standard) magasságú gnomon árnyékának feljegyzésénk.
Tang dinasztia felmérései ( ~700): geodéziai mérések, rájöttek, hogy az árnyék hossza adott
idpillanatban a pólusmagasságtól is függ (az ekliptika hajlását 24 du-nak vették, a mai adat
23° 26’ 29”). Meghatározták. Hogy mekkora földfelszíni távolság felel meg 1 du
pólusmagasság-változásnak.
Szolsztícium id0pontjának meghatározása: Zu Chongzi (430-501) nevéhez kötdik, a
napforduló környékén mérték az árnyék hosszát délben, és a mérési adatokat ábrázolva, a
kapott görbét szimmetrikusnak tekintve a görbére két oldalt illesztett érint egyenes a keresett
idpontnál metszi egymást. Ez a módszer nem volt túl pontos.
Yuan dinasztia ( 1280-1368): ez volt a kínai csillagászat fénykora. Ekkor járt arra Marco
Polo is. Hivatalos történetüket megörökít könyveik mellett a Yuan shi két fejezet
csillagászati és 6 fejezet naptártudományi adatot is tartalmaz. Pontos adatok a nap mozgásával
kapcsolatban. Nagy fontosságú a pólusmagasságok leírása. Nem tudjuk, milyen úton jutottak
ilyen precíz eredményekhez.
Az ekliptika hajlása: Shou shi kalendárium értéke 23,903 du, ami nagyon pontos! A nap
magasságát mérték napforduló idején, de lévén ilyen pontos mérések nem születhettek, ennek
az eredménynek valamilyen más, számunkra ismeretlen számoláson kell alapulnia.
Mozgások: nagyon pontos mérések, magasabbrend egyenletmegoldásra utaló számítások.
Jupiter mozgása: chi – gyorsuló, ji – lassuló, chu – kezdd mozgás, mo – végzd.
A XVI. század végére a nyugat megjelent Kínában, elindult a hanyatlás, elkezdték a jezsuiták
a ptolemaioszi rendszer tanítását, 1595-ben Matteo Ricci egy írásában lenézte a kínaiakat,
amiért azt hiszik, hogy vákuum van az rben, és csak egy szféra van…
India
Úgy képzelték a világot, hogy a mindenséget egy kígyó fogja körbe, mely a saját farkába
harap (ez a ciklikusságot szimbolizálja), a feltekeredett részen egy tekns hátán egy sor
elefánt tartja a Földet és a felsbb világokat.
Több m is született az évszázadok alatt, ezek közül fontosabb a könny olvashatósága miatt
akkoriban igen populáris Khandakhadyaka (~cukorral készült étel), melyet Brahmagupta
( 598-665) írt, de a legfontosabb az Aryabhatíya, melyet a Kasumapura-i Aryabhata (476-550)
írt, s nagymérték önálló fejldésrl árulkodik, mely valószín leg Ptolemaiosztól függetlenül
ment végbe.
Az Aryabhatíya
Szanszkrit nyelven íródott, részben verses. Tartalmazza a számok jelölését – erre bet ket
használtak: 1-tl 25-ig, majd a tízesek 30-tól 100-ig, végül volt még 9 bet , mely
hatványszorzó volt, s így akár 10 16 nagyságrendet is egyszer en tudtak jelölni.
8
-Tudták, legalábbis így hitték, hogy egy kaliyuga alatt (432.000 év) a bolygók hány keringést
végeznek, st a holdpálya csomóvonalának, a rahu-nak is észlelték a mozgását, és valami
démonnak tekinteték, mely felfalja a Holdat fogyatkozáskor.
-Alapegység a yoyana volt, mely egy ember átlagmagasságának 8000-szerese. Az égbolt
kerülete tízszerese annak, amit a Hold egy yuga alatt ívpercben megtesz (12,5 milliárd
yoyana).
-Úgy vélték, hogy a bolygók keringési sebessége megegyezik, így a pályák sugarát is
kiszámolták az égbolt kerületébl és a keringések adataiból. Kiszámolták még, hogy a Föld
átmérje 1050, a Nap átmérje 4410, a Hold átmérje pedig 315 yoyana. Ezekbl a nappálya
sugara 5.500.000 km, ami elég messze áll a valóságtól, azonban a Föld átmérjére kapott
12.600 km meglepen jól közelít a reális értékhez. Az ekliptika hajlását 24°-nak vette,
valamint voltak trigonometriai táblázatok is.
Az égitestek mozgása: igen bonyolult rendszer, egymásra épül korrekciók.
- A Nap: a Föld körül kering S pont egyenletes sebességgel, míg az S pont körül a Nap úgy,
hogy az FO és az SN mindig párhuzamos legyen. Az ábra az ekliptika síkjában fekszik.
- Hold: ugyan így, csak a mozgás leírásához itt nagyobb epiciklust kellett használni.
- Bolygók: Elször is tekintsük V1 és V2 Vénusz helyzeteket (ábra fönt) egymást követ fels
együttállások alkalmával. Legyen V s a Vénusz sighrocca-ja. Vs ekkor úgy kering egyenletes
sebességgel, hogy minden fels együttállásban FV s a Nap felé mutat.
A szemmel látható bolygó a sputagraha. „P” a középbolygó, „FP” mindig a Közép-Nap felé
mutat, „PFP s” a sighra korrekció, „PFU” a sighrakendra, „PFPm” a mandra korrekció és
„PFA” a mandakendra. A sighra a gyors epiciklus, a manda a lassú epiciklus.
P két epiciklust hordoz, melyek P korrekciójára szolgálnak, hogy megkapjuk a bolygó
hosszúságát. A mandocca minden bolygónál egy táblázatokban meghatározott pont. Az
elmélet a küls bolygóknál is így m ködik, csak ott P nem mutat a Közép-Nap felé, hanem a
saját tempójában megy körbe, valamit P s mindig a Földtl a Közép-Nap irányába fog mutatni.
9
A bolygók hosszúságát több számítás után kaphatjuk. A keringési periódusokból P bármely
pillanatra tudható, tudni kell még a mandocca irányát, de ezt is adott. Három egyszer
módszer van (1, P-re mindkét korrekciót kiszámolni; 2, manda korrekció P-re, majd sighra az
új pontra; 3, fordítva…), de Aryabhata nem ezeket használta.
Legyenek P 1, P2, P3 pontok a kaksyamandalán úgy, hogy:
P 1FP legyen ½ manda korrekció a P pontra
P 2FP1 legyen ½ sighra korrekció a P2-re
PFP 3 legyen a manda korrekció
P 3FL legyen a sighra korrekció
Ekkor L a bolygó hosszúsága
+Maga a könyv minden szükséges adatot tartalmaz a számolásokhoz, így trigonometriai
táblákat is!
Egyéb periódusok:
-4.320.000.000 éve volt a Kalpa, a teremtés.
-Yugák: Satya (1.728.000), Treta (1.296.000), Dyapara (884.000), Kali (432.000 év). Egyre
jobban romlik az emberek életszínvonala, sok ciklus után az egész kezddik elölrl, majd
eljön a Nirvana, és mindennek vége lesz. Ez a 4 yuga = 1 maháyuga.
-Hosszú periódusok: Vaskorszak (360.000), Érckorszak (720.000), Ezüstkorszak (1.080.000),
Aranykorszak (1.440.000 év). Ezek, plusz mindegyik 2/10-e, mint hajnali és esti szürkület
adják ki a 10 káliyugát, melynek ezerszerese a világnap, mely kb. egyenl a Föld korával!!!
-Megadták a 20.000 egység sugarú kör kerületét: 62.832, melybl c értéke 3,1416.
Világkép: központi hegyük az 1 yoyana magas Meru, úgy hitték, hogy Brahma nappalán a
Föld mérete 1 yojanával n, éjjelén csökken. Felismerte, hogy a Föld tengely körüli forgást
végez, illetve hogy minden mozgás relatív! Sejthet, hogy felmerült egy heliocentrikus
10
világkép is! A bels bolygók leírásánál a sighrocca periódusa megegyezik a Nap körüli
keringés idtartamával!!!
Íratlan csillagászat: sok minden elveszett az idk folyamán. 1850-ben egy angol tiszt
feljegyezte, amint egy kalendáriumkészít kagylók segítségével számított elre
fogyatkozásokat, anélkül, hogy a számítás matematikai hátterét ismerte volna.
Kiegészítés:
- A Védák keletkezése (i.e. 2. évezred-i.e. IV. század): 12 db 30 napos hónap, újholdtól
újholdig…
- A Védák után (i.e. IV. század-i.sz. II. század): 366 napos év, 1 yuga = 1830 nap, mert ez 67-
szerese a Hold keringési periódusának és 62 szinódikus hónap, valamint 5x366 nap. A napok
folyamatosan eltolódtak, mert hosszuk a holdhónap 1/30-ad része volt (23h 37m). 28
holdházat különböztettek meg, az Nap-év a Nap egy bizonyos házba való belépésekor
kezddött a téli napforduló idején.
+ Virágkor (i.e. III. századtól): 9 különböz idszámítási rendszer, legfontosabbak a Nap-év
(átlagosan 365,258 nap hosszú) és a Hold-év (365,3670) voltak, elbbi ekkor már a Napnak a
Kos jegybe való lépésekor kezddött. A Kali yuga kezdetét i.e. 3102-re tették.
Maja csillagászat ( i.e. III. évezred-i.sz. XVI. század)
-Virágkor: i.sz. 300-900. Közép-Amerika.
-Világkép: Az aztékok úgy vélték (és valószín leg a maják is), hogy az univerzum 13
mennyországa és 9 alvilága között lebeg a Föld egy krokodil hátán, vagy a Föld maga a
krokodil háta. Ciklikus, újraszület szemlélet.
Naptár: bonyolult és sokréteg naptárrendszer.
- Szakrális (tzolkin) naptár: 20 névbl és 13 számból állt, a napok hasonló módon álltak össze,
mint kínai naptár évei (diagonális táblázatok… - 1 Imix, 2 Ik, 3 Akbal… és a 13 szám után
újra 1 és a következ név: Ix…). Így ez egy 260 napos periódust ad.
- Civil (haab) naptár: ugyan úgy számolták a napokat, mint mi, 18 darab 20 napos hónapot
(uinal) tartalmazott, ezen felül volt még 5 extra, szerencsétlenséget hozó nap is.
A feljegyzéseikben egymás mellett mindig megadták mindkét idpontot is (pl.: 1 Imix 4 Pop),
így a két naptár kombinálásával egy 52 éves periódus született (18.980 nap), csak ekkor
11
jelentek meg újra ugyanazok a napok, ekkor volt az Új t z ünnepe (szertartások,
áldozatok…).
- Hosszú számlálás: ez egy Julián Dátum szer napszámláláson alapuló rendszer, nullpontja
i.e. 3114. augusztus 13. (v. 11.).
Egyéb egységek: 1 uinal = 20 nap, 1 tun = 360 nap, 1 katun = 20
tun, 1 baktun = 20 katun. A dátumok leírásánál is a 20-as
számrendszer helyiértékei számítottak. Példa: 9 baktun 14 katun
19 tun 5 uinal 0 nap = az ábra, bár a valóságban vertikális errendezést alkalmaztak volna. A
nullának megfelel piktogram egy kagylót formáz, több alakja is megfigyelhet.
Hold: a holdhónap miatt részletesen foglalkoztak a hold mozgásával. Szakrális oszlopokon
vannak a feljegyzések, ilyen a Palenque. Bizonyos hosszú számlálás pillanatokban
lejegyezték a holdhónap sorszámát és a napot. A hónapokat 1-tl 6-ig számozták, majd újra 1-
tl 6-ig… Úgy számították ki a holdhónap hosszát, hogy két egymástól idben igen messze
lév megfigyelésbl kiszámították, hogy hány nap telt el a megfigyelések között, és ha ugyan
olyan „korú” volt a Hold (mármint ugyan azon holdhónap ugyan azon napjára estek a
megfigyelések), akkor a két pillanat között a hat hónap egész számú sokszorosa telt el.
Kiszámolták a hosszú adatsorok átlagolásából, hogy a 6 hónapos periódus az 177,18 nap,
ebbl számolásokkal adódott, hogy 1.109.179 nap = 37.560 hónap amibl 1 hónap = 29,53
nap.
Fogyatkozási táblázatok: (Drezdai, Párizsi és Madridi
Kódexben találhatóak meg ezek) Itt az A és C
blokkban (fölülrl lefelé haladva) számok szerepelnek,
az A-ban az addig eltelt összes nap, míg a C-ben az
elz esemény óta eltelt napok, míg a B blokkban a
szakrális dátumok ±1 napra. A feltüntetett idpontok
között 177, vagy 148 nap telt el, innen tudjuk, hogy ez
egy fogyatkozási naptár. Itt a Drezdai Kódex 53. oldala
látható.
Vénusz: a láthatóság szerint négy részre osztották a szinódikus
periódust. Oszlopokba írták a napokat, és számmal jelezve
tüntették fel az idpontot, mikor a Vénusz: elt nt, megjelent,
elt nt, megjelent… Ebbl levezethet, hogy nagyon pontosan
ismerték a periódust, és jó szemükkel még a fázist is láthatták.
Felosztásuk számmisztikai is lehetett.
Pontosság: nincs értelme pontosságról beszélni, a hosszú
számlálásnál ilyen nem létezik, egyébként évük úgy volt 365
napos, hogy nem foglalkoztak azzal, hogy elcsúszik a
hónapokhoz képest. Egyesek szerint 40-szer pontosabb volt a
Julián-, és 1,5-szer pontosabb a Gregorián naptárnál. Szakrális okai voltak a pontosságnak,
hisz egy isteni váltó hordozta az idt, aki megsértdhetett volna a pontatlanságok miatt…
Interpletáció a Copan sztélérl: 235 hónap = 19 év, 149 hónap = 4400 nap, ebbl a kínai két
törtes módszerhez hasonlóan 1 év = 365,2420 nap! Nem bizonyított, hogy végigvitték volna
ezt a gondolatmenetet, de így 5000 évenként lenne csak egy nap hibája a rendszernek.
12
A Nap köve: azték eredet , de gyökerei a majákhoz nyúlnak vissza. 3,5 m átmérj , 25
tonnás, középen a napisten, nyelve kinyújtva, hogy vért lehessen csöpögtetni rá, körülötte
elrendezve az évszakok, a hónapok, majd a hónapok napjai.
Arab csillagászat
-Az építészetben szaracén. F érdemük, hogy átmentették a görög csillagászatot a modern
korba a nyugat számára. A kultúra szerves részét képezik a perzsák, mórok, kurdok, törökök –
az egész mohamedán világ.
-Naptáruk kezdpontja a Hidzsra (kivonulás) – 622. július 16. mikor is Mohamedet (†632)
elüldözték Mekkából Medinába.
-A csillagászat az Indiával való kapcsolat hatására alakult ki. A legkorábbi jelents munka a
Zij al sind-kind (szerzje al-Khwarizmi ~800). A zij csillagászati táblázatot jelent, a sindkind
pedig a szanszkrit siddhanta, azaz lényeges következtetés átültetett szava.
-Az arab számjegyek is indiai hatásra jöttek létre (néhol, pl. Kairóban még most is látni ilyen
számjegyekkel nyomott rendszámtáblákat…), kezdetben még a 60-as számrendszert
használták, és csak azután tértek át a 10-esre.
-Az eddig megszokott trigonometriai táblák kivétel nélkül húrtáblázatok voltak, de Al-
Battani (858-929) már szinusz-táblázatokat használt, egyebek mellett rájött a gy r s
napfogyatkozás eredetére is.
+Lefordították Ptolemaiosz Almagest (a legnagyobb) c. fm vét, nem nagyon fejlesztették
tovább, de több ponton nem értettek egyet vele, ezért korrigálni próbálták.
Ibn al-Haytham ( 965-1040): írt „Kételyek Ptolemaiosszal kapcsolatban” címmel, nem
értett egyet az ekváns használatával, és úgy vélte, hogy a mozgásokat nem lehet csak
körmozgásokkal leírni.
Al Sufi ( 903-986): említette elször az Androméda-galaxist és a Magellán-felhket.
Nasir al-Din ( 1201-1294): átdolgozta
Ptolemaiosz elméletét. D a ptolemaioszi
deferens középpontja, C p a ptolemaioszi
epiciklus középpontja, C n az al-Din-féle
epiciklus középpontja, E a ptolemaioszi
ekváns. EF állandó, hossza a
ptolemaioszi deferens sugarával egyenl,
egyenletesen forog E körül. FG = GC n =
¼ EFöld. FG kétszer olyan gyorsan forog
F körül, mint EF az E körül, de ellenkez
irányba, és 0 pillanatban a FöldEFG egy
egyenesbe esett. GC n párhuzamos EFöldvel,
és C n, mely az epiciklus középpontja
egyenletesen kering G körül, mely
egyenletesen F körül, melyegyenletesen
E körül.
Qutb al-Din ( 1236-1311): módosította
ezt az elméletet.
13
Ibn al-Shatir ( 1304-1376): újabb epiciklus
bevezetésével oldotta meg azt a problémát, hogy a
Hold nem mindig egyforma távolságra van a Földtl.
Az elképzelésében a Hold félholdkor az A, teli- és
újholdkor a B pontban tartózkodott.
+ Megfigyelések és obszervatóriumok: precízió!
al-Ma’mun kalifa Bagdadban építtetett csillagvizsgálót (829)
Nasir al-Din Maragha-ban építetett egy megfigyelhelyet (1259)
Ulugh Beg ( 1394-1449): egy hatalmas obszervatóriumot építtetett Samarkand-ban.
Delelési magasságokat mértek, a meridiánkör mentén elhelyezett kvadráns rádiusza 40,4
méter volt, két oldalt lépcskkel, ahol a segítk a megfelel fokra tehették a
finombeosztással és állítási lehetsséggel ellátott „nézkét”.76x36 méteres területen terült
el a létesítmény, a kor több jelents csillagásza is dolgozott itt. Ulugh Beg állítólag egy
Hafiz volt, tehát fejbl tudta a Koránt. Meghatározta a tropikus év hosszát (365d 5h 49m
15s szemben a mai értékkel, ami 365d 5h 48m 46s). Sokat észlelték a legfényesebb
bolygókat, 1437-ben kiadtak egy csillagkatalógust 1018 objektumról. Szinusz-táblázatai 8
tizedesre pontosak. Három évre Turkesztán helytartója lett, politikai pályafutása okozta
halálát – megölték. Az ekliptika dlését valószín leg pontosan meghatározta.
Számolásaik pontosabbak voltak a görög kalkulációknál, hiszen hosszabb adatsor állt
rendelkezésükre. Al-Battani például az év hosszát a napéjegyenlségek idpontjából
számolta, de Ptolemaiosz adatai nem voltak elég pontosak, így sem juthatott a megfelel
eredményre.
+ Egyéb táblázatok:
-Nagy Hakemite táblázat ( Ibn Yunus ~1000)
-Toledói táblázatok – al-Zarqali
-Alphonsin táblázatok ( 1272) – X. Alfonz spanyol király rendelésére készült.
Összefoglalás: nagy fejlesztések a navigációban (hisz mindenkinek Mekka felé kellett
néznie). F érdemeik: 1, Ptolemaiosz munkájának megrzése. 2, A holdmozgás leírásának
fejldése. 3, paraméterek pontos kiszámolása.
Mohamedán naptár:
-Kiindulópontja a Hidzsra, a VII. században vezették be.
-Tiszta Hold-naptár.
-A hónapok hossza felváltva 29, ill. 30 nap, szökévekben az utolsó 29 napos hónaphoz
adtak még egy napot. Így az év 354 vagy 355 napból áll.
-Két rendszer van a szökév beiktatására:
1. Török ciklus: egyes országokban minden 8. év szökév.
2. Arab ciklus: 30 éves periódusokban a 2., 5., 7., 10., 13., 16., 18., 21., 24., 26. és 29.
év szökév. E szerint 32 Nap-év alatt az ünnepek az összes évszakon végigvonulnak, a
Hold-év egy teljes évet csúszik.
-A holdváltozásokkal nagyon jól összhangban van, hibája 2500 év alatt mindössze 1 nap.
14
Görögök:
„Ha a hadvezérek a történelem mozdonyvezeti, akkor a gondolat hódítói a váltókezelk.”
-A babiloniak, egyiptomiak és zsidók számára a földi világunk egy hatalmas, tengeren úszó
kígyóhoz volt hasonlatos, és felülrl az égboltot is víz határolta (az egyiptomiak az égboltot
Nu istenn meghajlott testeként képzelték el).
-Világszemlélet váltás az i.e. VI. században (ez Buddha, Konfucius és Püthagorasz kora).
-Ionista iskola: racionális okok keresése, a természet leigázásának gondolata.
Milétoszi Thalesz ( i.e. 624-547): a nedvesség minden dolog lényege és alapja, a vízbl
keletkezett az óceánon lapos korongként úszó Föld is. Állítólag elre jelzett egy
napfogyatkozást.
-Megjelennek a természettörvények, melynek az egész anyagi világ engedelmeskedik.
Materializmus, ateizmus.
Anaximandrosz ( i.e. 610-545) és Anaximenész (585-525): a milétoszi iskola képviseli.
Szerintük a föld, a leveg és a t z a világ alap- és építelemei. Anaximandrosz minden létez
eredetének a kimeríthetetlen sanyagot tekintette (éter), geocentrikus világmodelljében a
Földet korongszer nek a csillagokat pedig radiálisan kifelé irányuló t zcsöveknek fogta fel.
Anaximenész felismerte a halmazállapot-változások jelentségét (levegbl lesz t z, vagy víz
és föld). Fizikai elvek szerinti építkezés, az anyagi elemek folyamatos egymásba való
dinamikus alakulása.
Számoszi Püthagorasz ( i.e. 582-497): a jelenségek mennyiségi oldalának kutatása –
misztikába hajló elméletek. Anaximandrosznál a Hold, Nap és a csillagok távolsága a
földkorong átmérjének 9, 18, ill. 22-szerese. Püthagorasz szerint a világ rendje, a természet
egésze a számokra (itt az egészekre gondol) és azok arányaira vezethet vissza. Alapvet
rendezelvek keresése, tanítványai így bizonyítottak: „A Mester mondta.” Kimagasló
eredmények a geometriában, húrok hangmagasságával és hosszával kapcsolatos felfedezések
(2:1 – oktáv, 3:2 – kvint, 4:3 – kvart), négyzetszámok, háromszögszámok, hosszúkás
számok… (pl. milyen alakzatban lehet elhelyezni a számoknak megfelel számú követ).
Püthagoraszi elv, hogy a mennyiségi viszonyok alkotják a dolgok lényegét, a világegyetem és
a zenei harmóniák párhuzamba állítása. A Föld gömb alakú, a hét vándorló égitest a Föld
körüli koncentrikus szférákon, azokra ersítve kering, ezeken kívül helyezkedik el az
állócsillagok szférája. A rendszert leveg tölti ki, és a mozgó égitestek a szférák zenéjét keltik
(s a bolygópályák felfoghatók úgy, mint hatalmas lantok húrjai). A püthagoreusoknak
köszönhet a matematika és a fizika megalapozása, a kör és a gömb jelentségének
felismerése. Az égitestek mozgása szigorú törvényeknek engedelmeskedik, felderítés a
természettudomány módszereivel! Az i.e. V. század közepére az iskola misztikus oldala került
eltérbe, és felmerültek egyéb problémák is, mint az irracionális számok, a négyzet átlója
vagy a „pí” nagysága.
Filolaosz (krotoni, i.e. 500-400): volt az els, aki kétségbe volna a Föld centrális helyzetét,
úgy gondolta, hogy a centrumban valamiféle központi t z lobog, melyet az Ellenföld takar el,
és a t z körül kering minden bolygó (így a Föld is). Rendszerét kívülrl szintén t z határolja,
melyet csillagok formájában látunk átfényleni a szféra kisebb nagyobb résein keresztül.
Legfontosabb gondolata, hogy a Föld maga is bolygó, nem az univerzum mozdulatlan közepe.
Nála és az utána következ Herakleidész esetén a megfigyelés nagy fontossággal bír.
15
Pontuszi Herakleidész ( i.e. 375-310): szerinte ugyan a Föld a középpont, de tengely körüli
forgást végez, és a Merkúr és a Vénusz nem a Föld, hanem a Nap körül kering.
Platón ( i.e. 427-347): nála már a megérzés hangsúlyosabb, mint a megfigyelés. Ismét a
megfelel rendez elvek kerülnek eltérbe, geocentrikus világkép. M vei: Politeia és
Timaiosz – fleg Püthagoraszra támaszkodik. Alapvet szerepet kap nála az istenség,
tökéletesség, örökkévalóság, jóság, gazdaságosság és a szépség. Mivel Isten (aki az
égitesteket pályájukra helyezte) tökéletes, a bolygópályáknak is tökéletesnek kell lenniük,
ugyan így az égitestek alakjának és mozgásának is. Axiomatikus kozmológia. Szerinte a Föld
tökéletes gömb (arról nem ír, hogy ha ez így van, akkor mi van a hegyekkel…).
Arisztotelész ( i.e. 384-322): tapasztalat hangsúlyozása. Metafizikájában ugyancsak a
kozmikus tökéletesség alapelveire támaszkodik. Világképe hierarchikus, az eszményinek
képzelt társadalom mintájára épül fel. A legküls szféra nála az isteni szféra, mely
mozdulatlan, innen sugárzik ki a mozgató er. A Föld központi helye így alárendeltséget
tükröz. A szublunáris régióban minden változékony és hibákkal terhes, míg ezen kívül
minden tökéletes és változatlan. A szublunáris tartományban található meg a négy elem, mely
egymásba kölcsönösen átalakulni képes, és természetes mozgásuk meghatározott egyenes
vonalak mentén megy végbe. A Föld lefelé, a víz felfelé, míg a leveg és a t z horizontálisan
mozog. A Hold szféráján az éter tökéletes körök mentén mozog. A tudományos kutatás célja a
dolgok valódi természetének vizsgálata, így a mai fizika kialakulását a mozgások miértjére
adott válasza – miszerint a dolgok természetüknél fogva viselkednek úgy ahogy –
akadályozta.
-Hamar észrevették, hogy az észlelés, a tapasztalat nem vág egybe az elmélettel (pl.
bolygók helyzete, mozgása…).
Knidoszi Eudoxosz ( i.e. 410-356): hangolta össze a
platóni tanokat a geocentrikus elképzeléssel.
Modelljében a bolygók bonyolult mozgását a rotációs
tengelyükkel egymáshoz ersített szférák összetett
rendszere segítségével magyarázza. A forgástengelyek
közös metszéspontja képzeletben a Föld középpontja.
A forgások iránya így nem állandó, a létrejött modell
kardán-felfüggesztéshez hasonlatos. 27 szférával
dolgozott, Arisztotelész már 54-el. Az ábrán látható az
elképzelés, itt a legküls szféra forgása felel a 24 órás
mozgásokért, a 2. szféra a bolygóknak az
állócsillagokhoz képest végzett átlagos eltolódásáért,
míg a 3-4. szférák ellentétes irányú mozgásukkal pedig
a hurokmozgásért.
Szamoszi Arisztarkhosz ( az ókor Kopernikusza, i.e. 310- 230): A Napot tette az univerzum
középpontjába. A megfigyelés és a mérés elengedhetetlen a tudományos megfigyelés
folyamatában. Geometriai okoskodással és mérésekkel megállapította, hogy a Nap jóval
nagyobb, mint a Föld (a Föld alig nagyobb a Holdnál, melynek látszó átmérje megegyezik a
jóval távolabb lév Nap látszó átmérjével, így a Nap nagyobb kell legyen, mint a Föld),
melybl következett, hogy a Nap nem keringhet a nála jóval kisebb Föld körül. Rájött, hogy a
csillagok parallaktikus elmozdulása azok nagy távolsága miatt nem érzékelhet.
Istenkáromlás címén üldözték. Platón és Arisztotelész tekintélye túl nagy volt. „A
16
legvilágosabb és legegyszer bb dolgokkal szemben az ember néha oly vak, mint a denevérek
napvilágnál.”
-A bolygók látszó fényessége periodikusan változik, és ezt sehogy nem lehetett
összeegyeztetni a kialakult geocentrikus világmodellel, hisz ehhez távolságuknak is
változnia kell! |