|
Vajon miért céloztuk meg újra legközelebbi égi szomszédunkat? Mit keresünk a Holdon azok után, hogy évtizedekkel ezelőtt megállapítottuk, nincs ott semmi, ami hasznunkra lehetne. A válasz egyszerű: mégis van.
![](http://www.szbl.hu/cikkek/pics/aktualis/hold1210.jpg)
Az űrkorszak kezdetén még kiegyensúlyozott volt a verseny a két nagyhatalom között, az Apollo Holdra szállását követően azonban az amerikaiak átvették a kezdeményezést. Ronald Reagan Csillagháborús programja hihetetlenül költséges volt, az amerikai gazdaságot mégsem ingatta meg. A Szovjetunió gazdasága viszont végül beleroppant a rendkívül költséges űrprogram fenntartásába. A verseny a Szovjetunió széthullásával befejeződött, azóta a két fél teljesen különböző utakon járt.
Régi játékosok új reményekkel
Az Egyesült Államok megmaradt az űrsiklóinál, remélve, hogy költségei az újrahasznosíthatóság miatt idővel csökkeni fognak. Ez nem történt meg, ráadásul a Nemzetközi űrállomás hatalmas költségei, és a Columbia tragédiája olyan kényszerpályára küldte a NASA programját, hogy új űrhajók kifejlesztésére már nem jutott elég pénz. A Bush kormányzat 2004-ben új irányvonalat szabott a NASA-nak: 2010-ben az űrsiklókat kivonják a forgalomból és addig minden utat a Nemzetközi űrállomás befejezésének szentelnek. Mindezt azért, hogy 2014 után lehetőség nyíljon a Holdra való visszatérésre. Az űrsiklók utódja az Orion lesz, mely alakjában a régi Apollo program űrhajóira emlékeztet, de sokkal fejlettebb annál. Az akkori három személy szállítása helyett az Orion majdnem háromszor akkora térfogatával 6 főnyi legénység szállítására lesz alkalmas.
Az oroszok olcsók és megbízhatók
Az űrverseny lezárulta után az orosz űrkutatás pénzügyi válságba került, de a régi ellenség az Egyesült Államok partnerévé vált a közös program, a Nemzetközi űrállomás megépítésében. Az oroszok nagyon értenek az olcsó és megbízható űreszközök gyártásához, így azóta is a régi, jól bevált rendszereket alkalmazzák. Nem fogtak bele költséges programokba, és nagy figyelmet szentelnek rendszereik kereskedelmi felhasználására. Közben Oroszország újra erőre kapott az országba beáramló olajmilliárdok nyomán, új lehetőségek nyíltak az orosz űrprogram számára is. A legújabb tervekben már az áll, hogy előbb indulnak a Hold felé, mint régi vetélytársaik, egy, az amerikai űrsiklókhoz hasonlító, újrahasznosítható járművel, melyet Klippernek kereszteltek. A Klipper is 6 személyes lesz és úgy, mint az amerikai Orion, ez a gép sem lesz képes több tonnányi hasznos terhet szállítani.
A Sárkány feltámad
Kína a világ harmadik állama, mely saját erejéből embert tudott küldeni a világűrbe. Legközelebb már egyszerre három űrhajóst terveznek fellőni, akik egy űrsétát is végre fognak hajtani. Ezután már a Föld körüli dokkolás tesztjei következnek, hogy minél előbb megépíthessék tervezett űrállomásukat. A kínai vezetés jelezte: nem kíván a Nemzetközi űrállomás munkájában részt venni, és az oda való dokkolást sem tervezi. Mindent önálló erőből akar elérni, egyelőre kiszállt a Holdra való visszatérés versenyéből, de csak addig, amíg tervezett űrállomását be nem fejezi.
India űrprogramja kiterjesztését fontolgatja
India már a 1960-as évektől rendelkezik saját űrprogrammal. Nemzeti űrhivataluk, az ISRO, rakétatechnológiáját elsősorban saját telekommunikációs, meteorológiai és katonai műholdjainak felbocsátására használja. Az utóbbi időben viszont kezdi kiterjeszteni tevékenységét. Egyrészt beszállt a kereskedelmi űrrepüléseket bonyolító piacra és új Hold-programmal állt elő. A Naprendszer felfedezésének első lépéseként 2008-ban kívánják útnak indítani a Chandrayaan-1 nevű szondájukat, mellyel nyersanyagok után kutatnak majd.
A kérdés megint a régi, kinek sikerül előbb a Holdra jutnia? A jelenlegi orosz tervek szerint 2012-ben a Klipper már a Holdat fogja megkerülni, ám ekkorra az amerikaiak gépe még a próbarepülésen sem lesz túl. Természetesen egy verseny sosem a tervezőasztalon dől el, ráadásul az új űrversenybe új játékosok is beneveztek. Akárhogy is lesz, izgalmas évek elé nézünk. |
|