|
Michael Griffin, a NASA áprilisban kinevezett igazgatója szeptember 19-én tartott beszédében először említette részletesen a Bush elnök által meghirdetett holdutazások terveit. Elmondta, hogy a Nemzetközi Űrállomás (ISS) befejezése, valamint az űrrepülőgépek 2010-es nyugdíjazása után a NASA tervei az alacsony Föld körüli pályáról a Naprendszer távolabbi területei felé irányulnak - az emberes űrrepülés terén is.
Griffin bejelentette a következő generációs űrhajó, a Crew Exploration Vehicle (Emberes Felderítő Jármű, CEV) tervét, amely felváltja majd az űrrepülőgépeket, és 2014-ig startol az első példánya. A CEV fejlesztése során mind a korábbi Apollo-űrhajók, mind az űrrepülőgép-rendszer eredményeit felhasználva olyan űreszközt kívánnak készíteni, amely megjelenésében az Apollo-űrhajókra, többszörös felhasználhatóságában pedig az űrrepülőgépekre emlékeztet. A CEV-et pályára állító hordozóeszközök is megújulnak. A CEV képes lesz a Föld körüli pályán az ISS kiszolgálására, de akár négy embert szállíthat majd a Hold felszínére. A legújabb technológiák alkalmazása révén az űrhajó több egysége részben vagy egészben újrahasznosítható lesz - az űrhajósokat hordozó egységet 10 repülés végrehajtására tervezik.
A rendszer sok tekintetben a NASA-nál eddig nem látott módszereket is alkalmaz majd. Először készül olyan űrhajó, amely napelemtáblákkal fedezi energiaszükségleteit, valamint az óceán helyett először terveznek leszállást a szárazföldre. Utóbbira az amerikai űreszközök közül korábban csak az űrrepülőgép volt képes, ám vele ellentétben a CEV a leszállás utolsó fázisában nem szárnyain fog siklani - hiszen azok nem lesznek - hanem a korábban általánosan elterjedt ejtőernyőkkel fékezi majd magát.
A CEV
A NASA következő generációs űrhajója tehát az eddigi tapasztalatokat és technológiákat összegző új űreszköz lesz, amely mind teljesítményében, mind összetettségében meghaladja elődei tudását. Fő vonalaiban az Apollo-űrhajók mintáját követi: a kúp alakú parancsnoki modullal és a mögötte elhelyezkedő szerviz-modullal rég bevált összeállítást keltenek új életre a NASA mérnökei.
Bár a külső csak kismértékben változik, a belső kialakítás már nagyban tükrözi a XXI. század lehetőségeit. A korábbi kétszemélyes leszállóegységgel szemben a CEV 4 űrhajóst tud a Hold felszínéig szállítani, Föld körüli pályán, illetve a későbbi marsutazások során pedig 6 fő számára lesz hely. Mivel a keringőegység robotirányítás alatt mozog majd a Hold körül, nem kell hátrahagyni senkit a Hold kapujában az expedíció idejére. (Az Apollo-küldetések során egy űrhajós a Hold körül keringett, amíg társai a felszínen dolgoztak.)
Az új űrhajó belső tere is megnő, 5,5 méter átmérőjű alapterületével a korábbi Apollo térfogatának háromszorosát használhatják majd. Fontos megjegyezni, mivel a súlytalanság állapotában nincsen "fent és lent", az űrhajó belsejének minden részét ki lehet használni, így a háromszoros térfogatnövekedés még jelentősebb lépés. Szállítóűrhajóként alacsony Föld körüli pályára az űreszköz 25 tonna hasznos terhet vihet fel, így hatékonyan tud közreműködni a Nemzetközi Űrállomás építésének befejezésében és a későbbi üzemeltetésben.
Az energiaellátás tekintetében komoly előrelépés, hogy a CEV fő energiaforrásai a szervizmodulon elhelyezkedő napelemtáblák lesznek - amerikai űrhajón először. Ez a lehetőség nagyobb szabadságot ad, emellett bizonyos tekintetben biztonságosabb is, mivel a Nap mint energiaforrás folyamatosan rendelkezésre áll. (Az Apollo-13 balszerencsés útja során az egyik probléma éppen az elektromos energia szűkössége volt, mivel egy robbanás során az energiatermelő egységek tönkrementek.) A napelemekkel további értékes rakományhelyet takaríthatnak meg, amelyet korábban akkumulátorok foglaltak el. A CEV-hez kapcsolódva az űrhajót a világűrbe juttató eszközöket is fejlesztik. Két változatban készülnek: az egyik az ember nélküli hasznos terhet, a másik az űrhajósokat szállítja, és Föld körüli pályán kapcsolják csak össze őket. |
AJÁNLOM AZ OLDALT
