Csillagpor érkezett a Földre
	A Stardust ("csillagpor") űrszonda 4,6 milliárd kilométeres útja végén visszatért a Föld közelébe, és "ledobta" a Naprendszer ősanyagát tartalmazó mintagyűjtő kapszuláját. A kapszula landolására 2006. január 15-én, hazai idő szerint 11.10-kor került sor. A nagyszerű teljesítmény példátlan az űrkutatás történetében.

1/2. oldal >>

Forrás: NASA, JPL Fantáziarajz a Wild-2 mellett elhaladó szondáról Ajánlat A Stardust program honlapja Űrvilág űrkutatási hírportál Ajánlat Stardust: sikeres üstökösrandevú Becsapódott a Deep Impact űrszonda lövedéke az üstökösbe Földbe csapódott a napszél-vadász Képgaléria Stardust: csillagpor a Földön Történelmi teljesítmény A Stardust-űrszonda 1999. február 7-én startolt a floridai Kennedy-űrközpontból. Küldetésének fő célja a Wild-2 periodikus üstökössel való találkozás volt 2004. január 2-án, a Földtől 400 millió kilométerre. Itt nem csak fotókat készített és egyéb méréseket végzett, de mintát is gyűjtött a kóma anyagából. Emellett még korábban, a bolygóközi térben haladva, a Naprendszeren átáramló csillagközi porból is mintát vett. Az elmúlt időszakban a Stardust olyan pályamódosításokat végzett, amelyek révén megközelítette bolygónkat. A cél a mintagyűjtő kapszula "ledobása" volt a Föld felszínére, hogy a kutatók elemezhessék annak tartalmát. 2006. január 15-én, hazai idő szerint 06.57-kor a Föld közelébe visszatért anyaszonda elengedte a kapszulát, amely körülbelül 4 órával ezután belépett a Föld légkörébe. Hővédő pajzsának felizzását 11 óra előtt néhány perccel észlelték a földi infravörös műszerek. Ezután rendben kinyíltak az ejtőernyők, és a tervezetthez képest körülbelül 2 perccel korábban, 11.10-kor landolt a szerkezet. Az esemény Utah állam (USA) egy katonai telepén, Salt Lake Citytől délnyugatra történt. A pontos koordinátákat továbbították a hadsereg keresőhelikoptereinek, amelyek mintegy fél óra leforgása alatt meg is találták a szerkezetet. A leszállás előtti izgalmakat tovább fokozta, hogy nemrég a Genesis-űrszonda hasonló visszatérő egysége sikertelenül landolt. Az összeszerelésénél történt apró technikai hiba miatt ugyanis az ejtőernyő nem nyílt ki, és a kapszula becsapódott. Ezúttal úgy tűnik, hibamentesen zajlottak az események. Még a helyszínen megvizsgálták a kapszula szerkezetének épségét, és fotókat készítettek róla. Ezután további előzetes vizsgálat céljából először a katonai telepre vitték, kedden pedig Houstonba, a NASA Johnson-űrközpontjának egy speciális laboratóriumába szállítják. A visszatérő kapszula felkutatása (fantáziarajz) Minimális bioveszély Az esetleges bioveszélyről Szentpéteri Lászlót, az Űrvilág űrkutatási hírportál vezetőjét kérdeztük. "A bolygóvédelem napjaink egyik kiemelt új területe. Egyrészt meg kell akadályozni, hogy a minta földi eredetű szennyeződést kapjon, másrészt bolygónkat is védeni kell egy esetlegesen behurcolt szennyeződéstől. Ilyen veszélyre esetleg a Földhöz hasonló égitesteknél lehet számítani, de a Stardustnál is figyeltek erre a szakemberek. Épp emiatt döntöttek úgy, hogy a kapszula az amerikai Utah állam egy nagyon ritkán lakott területén, és még azon belül is egy zárt fegyverkísérleti terepen ereszkedjen le. A szonda külső burkolatán lévő anyagok a légköri visszatéréskor elégtek, így hangsúlyoznám: arra, hogy a tartály külső részén hozzunk a Földre szennyeződést, az esély gyakorlatilag nulla! A kapszulában lévő mintagyűjtő tartályt pedig steril laboratóriumban nyitják majd ki. Az ilyen típusú feladatokra már az Apollo-program kapcsán létrehozták azokat a felszereléseket és eljárásokat, melyekkel bolygónk esetleges megfertőzése megakadályozható" - mondta a szakember. Mintagyűjtés és porelemzés A Stardust visszatérő kapszulájának begyűjtése 2005. január 15-én A szonda útjának első felében csillagközi anyagot gyűjtött: a Sagittarius csillagkép irányából 30 km/s-os sebességgel érkező és a Naprendszeren átáramló port. Később megfordította a porgyűjtőt, miközben átrepült a Wild-2 üstökös kómáján. Itt a közelítés során egyéb méréseket is végzett, többek között kb. 30 méteres felbontással megörökítette az üstökösmag felszínét. A várakozásokkal ellentétben a maghoz legközelebb elhaladva nem csapódott annyi porszemcse a szondának, mint azt feltételezték. A becsapódások számában azonban több rövid csúcs jelentkezett, valószínűleg akkor, amikor a magról származó anyagkilövelléseken repült át az űreszköz. A kómán áthaladva a Stardustot az alján elhelyezett úgynevezett Whipple-pajzs kb. 10 millió becsapódástól védte meg. A mintagyűjtés után bezáródott a kapszula fedele, ami ma érkezett meg hozzánk. Az anyaszonda tovább folytatja működését az űrben, de új célpontjáról egyelőre nem adtak ki sajtóközleményt. A porszemcsék vizsgálatával az anyagfejlődés több kevéssé ismert szakaszáról is új információkat nyerhetnek a kutatók. Választ kaphatunk például a következő kérdésekre: milyen szerves anyagok vannak a csillagközi porszemcsékben? Hogyan változtak ezek a Naprendszer kialakulása során? Mi maradt meg belőlük, avagy mivé alakultak át az ősi jeges bolygócsírákban, tehát az üstökösmagokban? A begyűjtött apró porszemek megtalálásához sok idő kell, ennek lerövidítésére az interneten jelentkező önkéntesek segítségét is igénybe szeretnék venni. Az aerogélről (lásd később) kb. 1,5 millió nagyfelbontású fotót készítenek majd, amit a weben is elérhetővé tesznek. Ezek részletes átvizsgálása egyetlen személlyel kb. 30 ezer munkaórát igényelne - mindezt lerövidítendő, az internetre felrakott képeken az önkéntesek is kereshetik majd a becsapódott szemcséket.

1/2

következő oldal

>>

1. Csillagpor érkezett a Földre 2. Kozmikus "légypapír" Felnyitották a Stardust-űrszonda mintagyűjtő kapszuláját 2006. január 19., csütörtök, 8:33|Utolsó módosítás: 2006. január 19., csütörtök, 10:13 A cikk betűmérete : kisebb nagyobb A Washington Egyetem (USA) hazai idő szerint szerdán este kiadott beszámolója szerint "minden várakozást felülmúl" a Stardust-űrszonda mintagyűjtő kapszulájának tartalma. Forrás: NASA A kutatók máris óriási sikerként értékelik a küldetést Ajánlat Csillagpor érkezett a Földre - korábbi, részletes beszámolónk a kapszula visszatéréséről A Stardust program honlapja Ajánlat Stardust: sikeres üstökösrandevú Becsapódott a Deep Impact űrszonda lövedéke az üstökösbe Földbe csapódott a napszél-vadász Képgaléria Stardust: csillagpor a Földön Mint arról korábban részletesen beszámoltunk,  Stardust ("csillagpor") űrszonda 4,6 milliárd kilométeres útja végén visszatért a Föld közelébe, és "ledobta" a Naprendszer ősanyagát tartalmazó mintagyűjtő kapszuláját. A kapszula landolására 2006. január 15-én, hazai idő szerint 11.10-kor került sor. A nagyszerű teljesítmény példátlan az űrkutatás történetében. A kapszulát előzetes vizsgálatok után átszállították a NASA Johnson-űrközpontjának egy speciális laboratóriumába, hogy megkezdődhessenek a részletes elemezések. Felnyitása után máris számtalan kisebb-nagyobb porszemcse becsapódásának nyomait fedezték fel - közölték szerdán este a Washington Egyetem kutatói. A becsapódási nyomok közül néhány szabad szemmel is jól látható. Becslések szerint több mint egymillió mikroszkopikus szemcse lehet a kapszula anyagban, az úgynevezett aerogélben (részletesen lásd korábbi cikkünkben), de akadnak köztük egészen nagyok is. A kutatók máris óriási tudományos sikernek értékelik a helyzetet. A NASA csütörtökön délután tart sajtótájékoztatót. A Stardust-űrszonda 1999. február 7-én startolt a floridai Kennedy-űrközpontból. Küldetésének fő célja a Wild-2 periodikus üstökössel való találkozás volt 2004. január 2-án, a Földtől 400 millió kilométerre. Itt nem csak fotókat készített és egyéb méréseket végzett, de mintát is gyűjtött a kóma anyagából. Emellett még korábban, a bolygóközi térben haladva, a Naprendszeren átáramló csillagközi porból is mintát vett. A porszemcsék vizsgálatával az anyagfejlődés több kevéssé ismert szakaszáról is új információkat nyerhetnek a kutatók. Választ kaphatunk például a következő kérdésekre: milyen szerves anyagok vannak a csillagközi porszemcsékben? Hogyan változtak ezek a Naprendszer kialakulása során? Mi maradt meg belőlük, avagy mivé alakultak át az ősi jeges bolygócsírákban, tehát az üstökösmagokban? Minimális bioveszély Az esetleges bioveszélyről Szentpéteri Lászlót, az Űrvilág űrkutatási hírportál vezetőjét kérdeztük. A becsapódási nyomok közül jó néhány szabad szemmel is jól látható (egy példa a kép közepén) NASA "A bolygóvédelem napjaink egyik kiemelt új területe. Egyrészt meg kell akadályozni, hogy a minta földi eredetű szennyeződést kapjon, másrészt bolygónkat is védeni kell egy esetlegesen behurcolt szennyeződéstől. Ilyen veszélyre esetleg a Földhöz hasonló égitesteknél lehet számítani, de a Stardustnál is figyeltek erre a szakemberek. Épp emiatt döntöttek úgy, hogy a kapszula az amerikai Utah állam egy nagyon ritkán lakott területén, és még azon belül is egy zárt fegyverkísérleti terepen ereszkedjen le. A szonda külső burkolatán lévő anyagok a légköri visszatéréskor elégtek, így hangsúlyoznám: arra, hogy a tartály külső részén hozzunk a Földre szennyeződést, az esély gyakorlatilag nulla! A kapszulában lévő mintagyűjtő tartályt pedig steril laboratóriumban nyitják majd ki. Az ilyen típusú feladatokra már az Apollo-program kapcsán létrehozták azokat a felszereléseket és eljárásokat, melyekkel bolygónk esetleges megfertőzése megakadályozható" - mondta a szakember.