Szélerőmű, napkollektor, bioenergia - ha másnak megéri, nekünk miért nem? Elhangzott 2006. február 9-én 2006. február 10., péntek 10:23 195 olvasás Megdöbbentő volt, amikor az ukrán-orosz gázvita kapcsán az európai és a magyar politikusok egyike-másika azzal állt elő, hogy ez az eset döbbentette őket arra, hogy nem lehet kiszolgáltatni magukat a gáz eladójának, egy országnak, hanem alternatív forrásokat is be kell vonni az energiaellátásba. A megdöbbenés azért volt, mert szakemberek és laikusok ezrei mondják immár évtizedek óta ugyanazt, hogy nem jó ez így. Most ébred a politika? Egy-két nap múlva aztán rájöhettünk: most se ébred. Hiszen az uniós tagországok egy minimális programban sem tudtak megegyezni. Pedig a tudósok, kutatók, mérnökök számos választási lehetőséget kínálnak a fogyasztóknak külföldön, itthon is. Külhonban jobban megértették az idők szavát, hiszen mi magyarok az alternatív energiaforrások felhasználásában az utolsó helyen kullogunk Európában. A csütörtök esti Háttér vendége volt Horváth János geológus, akinek cége ezen energiaforrások alkalmazásával is foglalkozik. - Ilyen hiábavaló a szakemberek szava? - Európában tényleg utolsó helyen vagyunk az alternatív vagy megújuló energiák felhasználását illetően. Ezen muszáj változtatni, mert az országnak létérdeke, hogy azokat az energiákat is hasznosítsa, amik itt vannak, mindennap megújulnak, nem környezetszennyezőek, és amiknek a használata nem függ külső hatalmaktól. - Menjünk akkor a szomszédba, Ausztriába. Előkerestem az ön kedvéért például egy olyan cikket, amely arra hívja fel a figyelmet, hogy a szélerőművek létrehozása igen költséges, és nem kedveznek a szélerőműveknek a hazai szélviszonyok sem. Magyarországon, például a Kisalföldön egészen szeles az idő. Arrébb megyek 50-60 kilométert, Ausztria tele van szélkerekekkel. - Ami a szélenergiát illeti, Ausztria minden megújuló energia tekintetében az első helyen áll Európában. Szomorú látni, hogy itt a szomszédban ők első helyen vannak, mi meg az utolsón. Tehát visszatérve a szélerőművekre, a határ mellett, a pandorfi szélparkban 198 szélturbina működik és termel az év nagy részében. És ahogy átjövünk a határon, néhány szélerőmű üzemel, összesen hat az országban és most még ötöt építenek. Sajnos elég nehezen ment egy pár évvel ezelőtt még a szélparkok engedélyeztetése, pont a környezetvédelmi felügyelőségek voltak azok, akik nem szívesen adták meg az engedélyt szélparkok létesítéséhez. - Miért? Csúnya? - Arra hivatkoztak, hogy nekirepül a madár, akkor kiderült, hogy nem repül neki, mert Pandorfban egy madárhullát sem találtak még a széltornyok közelében, pedig ott van a szomszédban a Fertő-tavi Nemzeti Park. A szél fúj természetesen Magyarországon is, főleg száz méter magasban, egész mások a szélviszonyok, mint a talaj közelében. Ezt az is bizonyítja egyébként, hogy az ország közepére telepített szélerőmű ugyanannyi üzemórát dolgozik, mint mondjuk a mosonmagyaróváriak. Tehát az ország minden területén működnének ezek a dolgok. Valamikor az Alföldön több mint 600 szélmalom dolgozott. Nyilván nem azért építették ezeket, hogy ne dolgozzanak, hanem azért, mert működtek. - Miért mondják azt, hogy drága? Miért drága nálunk, és miért éri meg ez másutt? - Ez érdekes kérdés, hogy mi mennyibe kerül. Azt hiszem, a tavalyi évben 75 milliárd forinttal támogatták a gázüzletágat, és valami 200 milliárdba került Paks meghosszabbítása. Ezek a költségek nem jelennek meg a gáz és az áram árában, nyilván ennek töredékéből a megújuló energiák elterjesztését forradalmasítani lehetne. Tehát ezek az árképzések nehezen megközelíthetők. Például az externális költségek nem szerepelnek a fosszilis energiaárakban soha. A másik az, hogy ezek, megújulók és egyszeri beruházást igényelnek, de a fenntartásuk gyakorlatilag nagyon olcsó, szinte ingyen van, és mivel a fosszilis energiaárak évről-évre emelkednek, ez pedig, ha egyszer megtörtént a beruházás, utána nem kíván különösebb költséget a fenntartása, néhány éven belül minden megújuló energia-beruházás megtérül. - Mik azok a megújuló energiafajták, amelyek ebben a kicsiny országban, ahol élünk, úgy számításba jöhetnek, hogy mondjuk minden szakember egyetért vele, mert tudom, hogy az energiával foglalkozó szakemberek is időnként hajba szoktak kapni, mert az egyik ezt részesíti előnyben, a másik azt. Van-e egyáltalán olyan, amiben megegyeznek, hogy Magyarországon ez egy megújuló energiaforrás, érdemes lenne vele alternatív energiaforrásként foglalkozni? - Vegyük gyorsan sorra, Ausztriában rengeteg napkollektort építettek be, most már több mint 3 millió négyzetméter van beépítve. Nálunk néhány ezer, maximum néhány tízezer négyzetméter a beépített napkollektor, de mindenesetre nagyságrendekkel kisebb, mint a szomszédos Ausztriában, noha például a napsugárzási adataink lényegesen kedvezőbbek. Ha ott megérte ezt a nagy mennyiségű napkollektort beépíteni, akkor nyilván nálunk is megéri. Ehhez érdekességként megemlíteném, hogy egy nyári napon körülbelül két óra alatt érkezik annyi energia az ország területére, mint amennyi az ország éves energiaszükséglete, csak a napsugárzásból. - Van aztán az úgynevezett bioenergia, meg az, amit egyre több szakember feszeget, hogy jó lenne most már tisztázni, hogy Magyarországon a növények elégetéséből származó energiát miért nem használjuk fel jobban. - Magyarország adottságai ragyogóak arra, hogy energetikai növénytermesztés valósuljon meg. Ez azt jelenti, hogy az alacsony aranykorona értékű területeken, árterületeken, ahol intenzív mezőgazdaságot nem érdemes folytatni, olyan növényeket lehet termeszteni, amik aztán energetikai célra hasznosíthatók. Vagy közvetlen elégetéssel, akár családi házak kazánjába, vagy hőerőművekbe, központi fűtőművekbe, akár más módon. Egyébként Magyarországon a felméréseink szerint legalább egymillió hektár van, ami energetikai növényekkel azonnal beültethető. - Kiszámította valaki, hogy ez hány embernek adna munkát? Mert gondolom, hogy munkát adna. - Ezzel körülbelül az import fele kiváltható, és nyilván nagy a munkaerőt megtartó képessége vidéken, hiszen rengeteg ma Magyarországon a parlagterület. Ezeket a területeket érdemes lenne átállítani energetikai növénytermesztésre, akár energiafű, energianád vagy energiaerdők telepítésére. És még egy nagy előnye van ennek, hogy a pénz ott marad a régióban, és nem kerül az import miatt kifizetésre. Nem áramlik külföldre. És például még nem is beszéltünk a geotermális energiáról, amiben szintén tulajdonképpen Európában a legelsők lehetnénk akár a közvetlen hő alkalmazásával, termálvizek hasznosítása, akár a hőszivattyú alkalmazásával. Például érdekes, hogy a berlini parlamentet hőszivattyúval fűtik, ezzel is a német kormány jó példával kíván elől járni. Kondor Katalin Kapcsolódó linkek: Alternatívák energiára Pénztelenség miatt még nem alternatíva a napkollektor Jól halad az első szélkerék építése Mezőtúron Jövőre folytatódhat a széltornyok építése Vépen Cikk küldése Hírrendelés Nyomtatható verzió Hozzászólás a fórumban		Társadalom Cigányfélóra Hangos recept Háttér Holnaprakész Magyarországról jövök Napközben Rádióélet Régiók Regionális stúdiók Szóljon hozzá Szombat délelőtt Tizenhat óra Vasárnapi újság Vállalkozásklinika Természet - Tudomány Bozsik gazda Falurádió Kék bolygó Oxigén Szonda/Tudomány Kultúra CD-vadász Gondolat-jel Hajszálgyökerek Kard és Kereszt Kézjegy Mesélő krónikák Péntek kávéház Mozaik Az én városom Egy csepp emberség Elfelejtett sorsok Egy hazában Éjszaka Ítélet Nemzetiségi műsorok Törvénykönyv Vallási híradó Vendég a háznál Határon túl Szülőföldünk - Határok nélkül Határon túli hírek Harminc perc alatt a Föld körül Radio Budapest Szülőföldünk Világóra Világvevő Dossziék Athéntől Athénig Brit hét Görög hét Holland hét Ír hét Európai Unió Svéd hét Zöld forrás Fontos adóhatáridő: február 15. [12:14] Hiller: A Fidesz programja a tegnapról, az MSZP-é a holnapról szól [12:01] Czink kiesett [11:56] Armin Veh lett Trapattoni utódja [11:55] Fegyveres összecsapás a Kaukázusban [11:44] Hogyan lehetne elismertetni a Hamásszal Izrael létét? - erről tárgyalnak az USA-ban [11:40] Ismét tömeggyilkosságot követet el egy merénylő Bagdadban [11:34] Nomentana-ügy: A Fidesz nyílt levélben fordult a frakcióvezetőkhöz [11:32] Az RMDSZ feltételekkel támogatja a Demokrata Párt felvételét a Néppártba [11:25] Csere László lesz a büntetés-végrehajtás új vezetője [11:12]