Jelentős előrelépés történt 2006-ban az orvostudományban, főleg a védőoltások, táplálkozási ajánlások, a HIV szűrés és a génterápia területén. Az alábbiakban felsoroljuk a legfontosabb eredményeket. a kapcsolódó cikkekkel együtt.
1. A lista elejére kívánkozik a HPV elleni vakcina.
Az FDA Gardasil néven törzskönyvezte a méhnyakrákot okozó HPV (humán papillomavírus) elleni védőoltást.
A HPV nemi úton terjedő fertőzés, azaz mind a férfiakat, mind a nőket érinti. A védőoltást egyelőre azonban csak a 9-26 éves nők számára engedélyezték, és a rutinszerű oltást a 11-12 (kivételes esetben, orvosi ajánlásra 9) éves lányok részére ajánlják. Ennek oka az, hogy a már fertőzött betegnél az oltás nem akadályozza meg, hogy a fertőzés rákot okozzon, így a lányokat még a szexuális élet megkezdése előtt be kell oltani.
A szexuálisan aktív nők számára sem felesleges a vakcina, de mivel nem véd a HPV valamennyi törzse ellen, nem helyettesíti a rendszeres szűrést.
2. Harc a transz-zsírok ellen.
2006 talán legnagyobb közegészségügyi bejelentése az volt, hogy New Yorkból kitiltották a transz-zsírok használatát.
A transz-zsírokat sokan ember által gyártott méregnek nevezik, és paradox módon éppen az állati zsírok egészségesebb alternatívájaként találták fel. Az éttermek hamar rájöttek, hogy ízesebbek lesznek tőlük a frissensültek, a sütemények pedig tovább elállnak. Az orvosok szerint azonban ez a zsiradékfajta a legegészségtelenebb, nagymértékben fokozza a szívbetegségek kockázatát, ezen kívül felelős a hasi jellegű elhízásért is, ami a szívbetegségen kívül a cukorbetegség kialakulását is elősegíti.
A KFC gyorsétterem-lánc már nem használ ilyen zsírokat, és a McDonalds is korlátozza használatukat.
3. Védőoltás az övsömör ellen.
Az igen nagy fájdalmakkal járó övsömör elsősorban az idős korúak betegsége. Oka az, hogy a bárányhimlő vírusa reaktiválódik a szervezetben. Minden öt bárányhimlőn átesett ember közül valamelyik életszakaszban egynél az övsömör is jelentkezik. A bárányhimlő elmúlik, de az övsömör nem. A herpeszvírus az ideggyökökben rejtőzik, és ha az immunrendszer legyengül, támadásba lendül. Eleinte fájdalmas hólyagok jelennek meg, elsősorban deréktájon, de bármely más testrészen is. Ha a szemet megtámadja, vakságot okozhat. Az FDA által jóváhagyott oltást minden 60 év fölötti embernek ajánlják.
4. Össztűz az élelmiszerek biztonságára.
Sok, az egészség szempontjából hasznos élelmiszer tartalmaz káros baktériumokat. 2006-ban előfordult már Coli baktérium a spenótban, szalmonella a paradicsomban, botulinus toxin a sárgarépalében. Ezek ellen mi is tehetünk valamit. Tartsuk hűtve az élelmiszert, vásárláskor pedig ügyeljünk a csomagolás épségére és a szavatossági időre.
5. A sztentek nem annyira biztonságosak, mint gondolták.
2006 előtt igen népszerűek voltak a gyógyhatású anyaggal bevont sztenteknek, a betegek szinte követelték orvosuktól. Nemrégiben azonban az FDA felhívta a figyelmet arra, hogy ezeknek az eszközöknek a használata végzetes kimenetelű szívrohamot is okozhat.
A bevonattal ellátott sztent az elzáródott artériák tágításának legújabb eszköze, de, mint kiderült, az egyik probléma megoldása egy másik megjelenését idézheti elő.
A korábban végzett beavatkozások a bypass-műtét illetve a ballon angioplasztika voltak, de az utóbbi alkalmazásakor az ér gyakran újra beszűkült, ezért egy dróthálóból készült ún. sztentet használtak. A fém-sztentek behelyezésekor az erek a hegszövet miatt záródtak el, ezt megelőzendő vezették be a hatóanyaggal bevont sztenteket. Kiderült azonban, hogy a sztentek felületén vérrögök keletkezhetnek, így használatuk, igaz, csak ritkán, de végzetes következményekkel is járhat.
6. Egyre nagyobb problémát okoz az ún. MRSA-fertőzés.
A rövidítés feloldása methicillin-rezisztens Staphylococcus aureus, azt jelenti, hogy ez a baktérium ellenáll a penicillin származékoknak. A fertőzés sajnos ma már kikerült a kórházak falai közül, és igen nagy közegészségügyi problémát jelent világszerte. Gyógyítása rendkívül nehéz, a kutatók mindent megtesznek a védőoltás kikísérletezésére, de ez még évekig eltarthat.
7. Vény nélkül kapható az egyik esemény utáni tabletta az USA-ban.
Ha egy nőnél valamilyen ok miatt nem működik a választott fogamzásgátló módszer, rendelkezésére áll az esemény utáni tabletta. Kétféle ilyen létezik, a Plan B és a Preven. A terhesség sikeres megakadályozása érdekében ezeket az együttlét után minél hamarabb be kell venni. A forgalmazásnak vannak bizonyos megkötései is, 18 éves kor alatt például még mindig csak receptre kapható, és csak a szakszemélyzettel ellátott boltok árulhatják.
A Plan B nem okoz abortuszt, de 72 órával az esemény után 99 százalékában megakadályozza a terhességet.
8. A bőrrák génterápiája.
Ebben az évben valósággá vált mindaz, amiről a génterápiával kapcsolatban eddig csak beszélt a szakma. Augusztusban az országos rákkutató intézet bejelentette, hogy sikeresen kezeltek bőrrákot génterápiával. Két, egyébként halálos melanomával diagnosztizált beteg gyógyult meg. A kezelés azonban sajnos 15 másik betegen nem segített.
A még mindig kísérleti fázisban levő génterápiánál egy vírust használnak fel arra, hogy egy gént eljuttasson a T-sejtnek nevezett immunsejtbe. A bevitt gén egy különleges, daganatot megcélzó molekula genetikai kódját hordozza. Ha a T-sejteket felfegyverezték ezzel a molekulával, meg tudják támadni a daganatos sejteket. Természetesen igen sok még az elvégzendő munka, de a kutatók remélik, hogy a technika nemcsak bőrráknál lesz alkalmazható, hanem egy sor más, elterjedt rákfajtánál is.
9. A belélegezhető inzulin.
A cukorbetegek számára a 2006-os év mérföldkőnek számít: nem kell többé injekciózniuk magukat. Azoknak, akiknek szükségük volt inzulinra, ezt az életmentő hormont mindeddig injekció formájában kellett megkapniuk. Januárban törzskönyvezte az FDA a belélegezhető inzulint, az Exuberát. Vannak ugyan még kétségek a hosszú távú alkalmazással kapcsolatban, de a módszer egyre inkább elterjed.
10. Általános AIDS-szűrés – egy merész terv
Ha legközelebb orvoshoz megyünk, lehet, hogy már rutinszerű lesz a HIV-teszt is. Az amerikai AIDS-járvány történetében először ajánlotta a közegészségügyi hivatal az általános HIV-szűrést. Nem működik ugyanis az önkéntes szűrés rendszere.
Becslések szerint az Egyesült Államokban évente 40 ezer újabb eset szaporítja az 1,1 millió AIDS-beteg számát. Ám a legfélelmetesebb az, hogy mintegy 250 ezer lehet az olyan HIV-fertőzöttek száma, akik nem tudnak róla. Ez azt jelenti, hogy épp abban a szakaszban nem kezelik őket, amikor az a leghatásosabb lenne, illetve akaratlanul is megfertőzhetnek másokat. Természetesen mindez csak akkor működik, ha a szűrés megfelelő AIDS-kezeléssel jár együtt, ezen a téren azonban, pénz- és szakemberhiány miatt, még sok a tennivaló.
Valódi krimibe illő történetet tarthatnak kezükben olvasóink a Magyar Nemzet négyrészes sorozatában, amely teljes terjedelemben olvasható az alábbiakban:
AJÁNLOM AZ OLDALT
)
