Ez a G o o g l e féle változata a http://www.turulmadar.hu/Europa/Germanok.htm weboldalnak, ahogyan 2 júl. 2006 19:41:11 GMT -kor láttuk. A G o o g l e által tárolt változat egy olyan kép a lapról, ami abban az állapotában mutatja, amilyen akkor volt, amikor letapogattuk a webet. A lap azóta valószínűleg már megváltozott. Kattintson ide a jelenlegi lap kiemelés nélküli megjelenítéséhez. Ez a tárolt változat tartalmazhat olyan képeket, amelyek már nem elérhetőek. Kattintson ide a csak szöveges tárolt változat megtekintéséhez. Ha hivatkozni szeretne, vagy fel kívánja venni ezt a lapot a kedvencei közé, használja az alábbi webcímet: http://www.google.com/search?q=cache:RgfdkAwvNMkJ:www.turulmadar.hu/Europa/Germanok.htm+Kis+Pipin&hl=hu&ct=clnk&cd=1
A Google nem áll kapcsolatban ezen lap szerzőivel, és semmilyen felelősséget nem vállal a tartalmáért. |
Ezek a keresett kifejezések vannak kiemelve: |
kis |
pipin | |
Rómanizálódó germán királyságok |
|
|
A Nyugat-Római Birodalom összeomlása után a germán törzsek veszik át a vezető szerepet Európában. A birodalom nyugati fele a meginduló germán népvándorlás miatt vált instabillá. Ezek a kislétszámú, és gyorsan romanizálódó népek önmagukban nem tudták volna a birodalmat felszámolni, ha nincs a hun támadás, és nem nyilik meg elöttük a római limes, a határ. A gyors romanizációban az ekkor már államvallássá válló kereszténységnek óriási szerepe van. Ahová a légiók nem tudnak eljutni, oda eljutnak a térítők, amely népet nem hódoltat meg a kard, az meghódol a keresztnek. A legharciasabb kelta törzsek - irek, pittek, skotok, brittek is kereszténnyé lesznek, ezzel Róma, a birodalmat messze túlélő fennhatósága alá kerülnek. Miközben a császári hatalom intézményei, maga a római hadsereg is, müködés-képtelenné válnak az egyház gyors ütemben kiépíti saját szervezetét. A hun támadás hatására a germán törzsek túl gyorsan kerülnek be a birodalomba. |
| |
Az Ostrogoth királyság |
A sort a gothok nyitják meg, akik a 372-es hunoktól a Volgánál elszenvedet vereségük után kérnek menedéket az akkor még ketté nem vált birodalomtól. A gothok két részre oszlanak a nyugati visigothokra, és a keleti ostrogothokra. A visigothok Galliába, az ostrogothok pedig Itáliába kerülnek. A gothokat követik a többi germán törzsek is köztük a vandálok, akik 428-ban afrikába Kárthagó provinciába kerülnek, többé kevésbé önhatalmúlag, Róma utólagos hozzájárulásával. Ezeknek a törzseknek a területei, elvileg a Római Birodalom részei maradnak, de a tényleges hatalom a germán király kezében van. A 451-es Catalanumi csata még súlyosabb következményekkel jár. A hunok, akik az ostrogotokat már korábban kiszorították Pannóniából, szövetségben a frankokkal és más gemán törzsekkel - például a gepidákkal a rajnai határra és galliára támadnak. A csata ugyan döntetlen lesz, de a frankok kiszorítják galliából Hispániába a visigotokat. Etele itáliai hadjárata már csak a hab a tortán, Róma képtelen a főváros megvédésére, csak Leo pápa kérésére kiméli meg a várost a hun király. A vandálok azonban nem ennyire keresztényiek . 456-ban rajtütnek a városon és kifosztják. Az ostrogotok ugyan kiverik őket - de a Római Birodalom nyugati fele már csak formálisan létezik. Végül Odoacer a római légiók germárn parancsnoka egyszerűen megszünteti a birodalmat, az utólsó római császárt - a félig meddig gyerek Romulus Agustulust megfosztva amúgyis csak jelképes hatamától. A császár palotáját elveszi, ad neki helyette egy kényelmes vidéki villát, és a hatalmi jelképeket elküldi Bizáncba Zénó császárnak. Annyira erőtlenné és tartalmatlanná vált a birodalom, hogy nem érdemes magát koronáztatnia császárrá. |
Nagy THEODORIC 455 - 526 az Ostrogothok királya: |
Az ír keresztények |
Zénó kelet-római császár, erre természetesen Itália meghódítására indul, ez azonban nem segíti elő Róma talpraállását ellenkezőleg. Az ostogotok és bizánciak közötti háború még azt is lehetetlenné teszi, hogy az önálló itáliai királyság létrejöjjön. A nyugati kereszténység központja is időlegesen elkerül rómából. A pápa a helyén marad ugyan, de a Leó által megszerzett tekintélye semmivé lett. Az ír keresztények - szerzetesek és térítők folytatják a germán törzsek cseppet sem veszélytelen megtérítését, miközben az ostrogotok királyai kísérletet tesznek királyságuk stabilizálására. Theoderic, a második barbár uralkodó Itáliában a Római Birodalom bukása után., mint ostrogoth vezért a kelet római császár bizza meg Odoacer elüzésével. Seregei 489-ben támadtak Itáliára és Odoacer Ravennába kényszerült visszahúzódni, de ez a város is elesett, 493-ban. Ekkor Theodoric vascorára hívja Odoacert, ahol nemes egyszerűséggel megöli. Ami a tettét "menti", hogy nem a bizánci császár érdekében cselekedett, hanem saját magáért - 494-ben királyá koronáztatja magát, és uiralkodása idején rendet is teremt sőt sikerrel terjeszkedik is. |
| |
A halála után 535 ben Justinian császár Belisarius sereget küldi Itáliára akik az 540-ig terjedő háborúban elfoglalják az ostrogoth területeket, magát Itália fövárosát Ravennát is. Észak itáliában a Longobardok probálkoznak királyság létrehozásval Róma környéke pedig a pápaság befolyása alá kerül. |
A többi germán királyság is hasonló gondokkal küzd, mint Itália feudális anarchia uralkodik, a termelés és a kultúra lehanyatlik, de ez nem a hunok hibája - a gemánok gyilkolják egymást irgalmatlanul - mert még nem született meg köztük olyan uralkodó - aki felérne Etele nagyságához, és a történelmi fejlődés adott pontján csak úgy léphet túl Európa - ha a régi rend elpusztul. Elég az hozzá, igazságtalan ezért bennünket hibáztatni - a mi szerpümk ugyanis pozitív volt - míg Bizánc szerepe egyértelműen negatív.533 ben Justinian császár, Belisarius seregeivel megsemmísiti a vandál királyságot is és Bizánc fenhatósága alá vonja egész Észak Afrikát. A bizánci hódítás következő állomása a Visigoth állam lenne. Bizánc törekvése kettős - egyrészt a germán királyságoknak nem akar időt hagyni a megerősödésre, másrészt befolyása alá akarja vonni Rómát, hogy egyedül uralja az egész keresztény egyházat. |
A Vandál és Visigoth királyság, Angol-Szász királyság |
|
Bizánc jóvoltából az Ostrogoth királyság a száz évet sem érte meg. A Vandál királyság 429-533 között alig több, mint száz évig létezett. A visigothok ellenállnak a bizánci hóditásnak - sőt megprobálják visszaszerezni a frankoktól Galliát. A harc azonban felemészti királyságuk erejét és az nem tud ellenállni az arab hóditásnak, 711-ben Gebel Al Tarik arab vezér átkell a róla elnevezett szoroson, összeomlik a visigoth állam. Számos kis germán és kelta királyság is létrejön - burgund, bajor, longobard, breton, cornwalli királyság. Ezek közül a legnagyobb a brit királyság - Artúr király országa és a vele való harcban létrejövő az Angol-Szász királyság | |
| | | |
A Frank királyság |
A Bizánctól legtávolabb lévő germán királyság a frankoké. Legkedvezőbb helyzete, neki csak a szomszédos germán királyságokkal kell küzdenie a fennmaradásért, nem a Római Birodalom utódával. |
|
A legfontosabb események időrendben: 452- A frankok Etele oldalán résztvesznek a Catalanumi csatában - Betörnek Galliába 481-511 Clovis frank király a meroving dinaszia alapítója. 486- Kiszorítják a visigothokat Galliából 496- Clovis keresztény hitre tér - (népével együtt) 529- A visigothok is keresztény hítre térnek - (A hunok egy része már keresztény volt a Parthus Birodalomtól kezdve!). 600-700 A frankok sikerrel harcolnak a visigothok és más szomszédos germán népek ellen befolyásuk alá kerül a bajor és a Longobard királyság is. Arábiában megszületik a mohamedán vallás - megindul az arab hódítás. Ez a Bizánci Birodalom számára is katasztrófális következményekkel jár. Elveszítik Szíriát, Palesztinát, Egyiptomot, egész Észak-Afrikát. A Bizánci Birodalom Kisázsiára és a Balkánra, valamint a meghódított itáliai területekre korlátozódik. 711-ben Gebel Al tarik átkell Hispániába és a Cadizi csatában legyőzi a visigothokat. A Frank királyságban a meroving uralkodó udvarmesteré lesz a tényleges vezető szerep. 732-ben Poitiers és Tours között Martell(kalapács) Károly majordomus, legyőzi Abd-er Rahman arab seregét. 751-bem Martell Károly fia - kis Pipin kerül a trónra. Szövetséget köt a pápasággal - melyet az itáliai germán királyság - Lombardia és a Kelet Római Birodalom is szorongat. Az ő fia - Nagy Károly (768-814) lesz a Frank Birodalom tényleges megalapítója. | |
|
| | |